Huszonöt éve a Föld felett – A Nemzetközi Űrállomás

Huszonöt évvel ezelőtt, 1998. november 20-án indították el a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station – ISS) első modulját, a Zarját a bajkonuri űrrepülőtérről. Az űrállomás 2000 óta folyamatosan fogadja az űrhajósokat, valamint az űrturistákat, valamint fontos szerepet tölt be számos tudományos kísérlet megvalósításában. Az ISS nemzetközi együttműködések révén jöhetett létre, lehetőséget biztosítva ezzel más államoknak is arra, hogy űrhajósokat vagy tudományos mérőfelszereléseket juttassanak fel a világűrbe.

A Nemzetközi Űrállomás a SpaceX Crew Dragon-5 űrhajó szemszögéből, 2021-ben. (Forrás: Wikipédia)

Az űrverseny enyhülésével és a Holdra szállás megvalósításával lényegében elfogytak azok a reálisan elérhető, történelmi jelentőséggel is bíró lehetőségek, amelyek életben tartották az amerikaiak és a szovjetek közti rivalizálást. Egyre inkább teret kaptak az inkább tudományos jellegű űrrepülések, amelyek már nem valamilyen rekord megdöntéséről szóltak. A Szovjetunió azután kezdett el komolyabb figyelmet fordítani egy űrállomás létrehozására, miután egyre nyilvánvalóbbá vált az, hogy az Apollo-programmal szemben óriási a lemaradásuk. Ennek eredménye lett a Szaljut, amelyet később az amerikai Skylab, valamint az 1986–1996 közt működő Mir követett, amely az első hosszútávú űrállomásként funkcionált.

A Mir orosz űrállomás 1998-ban. (Forrás: Wikipédia)

A nemzetközi együttműködés ötlete sem számított újdonságnak, hiszen már Kennedy és Hruscsov közt is történtek olyan megbeszélések, ahol egy lehetséges együttműködésről volt szó, és felmerült egy közös Hold-program megvalósításának lehetősége is. Ezekből a korai egyeztetésekből végül nem valósult meg semmi, és egészen 1975-ig, az Apollo-Szojuz Tesztprogramig kellett várni, ahol az amerikaiak és a szovjetek néhány nap erejéig egy közös űrállomást hoztak létre a két űrhajó (Apollo és Szojuz) csatlakozásával. Azonban ez még inkább csak egy szimbolikus jelentőségű közös űrrepülés volt, mintsem a valódi kezdete egyfajta kooperációnak.

Habár egy közös, amerikaiak és szövetségeseik által működtetett űrállomás létrehozásának ötlete többször is felmerült, a Nemzetközi Űrállomás kialakítása 1984-ben kezdett körvonalazódni, amikor Ronald Reagan amerikai elnök felkérte a NASA-t, hogy hozzanak létre egy állandó űrállomást más országokkal együttműködve. A korai szakaszban európai országokkal, valamint Japánnal és Kanadával együtt tervezték megvalósítani a projektet. Ez a koncepció Space Station Freedom néven futott, amelyben az amerikaiak lettek volna a vezető szerepben. A Szovjetunió összeomlása azonban egy új időszak kezdetét is magával hozta. Ennek köszönhetően 1993-ban Oroszország is meghívást kapott az együttműködésre, amely a ma ismert Nemzetközi Űrállomás létrejöttéhez vezetett. Az Egyesült Államok mellett így Oroszország vált a másik vezető szereplővé ennek megvalósításában, igaz, a főbb elemek többségét még így is az Egyesült Államok biztosította.

Az oroszok csatlakozását követően az általuk üzemeltetett Mir űrállomás is szerepet kapott a kooperációban, ugyanis lehetőséget biztosítottak az amerikai asztronautáknak arra, hogy a Miren gyűjtsenek minél több tapasztalatot. Ebben az időszakban ugyanis csak az oroszok rendelkeztek olyan űrállomással, amelyen állandó jelleggel dolgoztak űrhajósok. Ugyanis akárcsak a Szaljut, a Skylab is csak rövidebb időszakokra fogadott személyzetet, két űrrepülés közt pedig lakatlanul, automata üzemmódban működött.

A Unity (felső) és a Zarja (alsó) modulból álló Nemzetközi Űrállomás 1999-ben. (Forrás: Wikipédia)

Az űrállomás megépítését 1998. november 20-án kezdték meg a Zarja modul Föld körüli pályára állításával. A modult az oroszok megbízásából az amerikai Boeing cég készítette. Ezt követte az amerikai Unity kikötőmodul egy hónappal később. Ezt követően két évet kellett várni a következő rész, a Zvezda lakómodul csatlakoztatására, amire 2000 júliusában került sor. A késés oka elsősorban pénzügyi volt, az elkészítés finanszírozásába később a NASA is csatlakozott, hogy minél előbb elkészüljön. Az évek során az űrállomás további elemekkel is bővült, valamint a meglévő modulok karbantartása is folyamatosan zajlik, hogy minél tovább biztonságosan használható legyen az űrállomás.

A Columbia (STS-107) űrrepülőgép indítása 2003. január 16-án. (Forrás: Wikipédia)

Magához a felépítéshez több, mint negyven űrrepülésre volt szükség, melynek jelentős részét (36) az amerikaiak végezték a Space Shuttle űrrepülőgépekkel, míg az oroszok a Proton, valamint a Szojuz űrrepülőgépeket használták erre a célra. A Columbia 2003. február 1-i katasztrófája után a Shuttle programot átmenetileg leállították, ami egyet jelentett azzal, hogy az ISS ellátását és személyzetcseréjét csak orosz űrhajókkal lehetett ellátni. A tragédia kivizsgálását követően a Shuttle program még folytatódott, ugyanakkor azt is bejelentették, hogy 2010-ben leállítják az űrrepülőprogramot. Az Egyesült Államok ezzel a döntésével lényegében űrhajó/űrrepülőgép nélkül maradt egészen a 2010-es évek végéig, a SpaceX Dragon és Crew Dragon űrrepülőgépeinek elkészüléséig. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az Európai Űrügynökség és a japánok is rendelkeztek űrhajóval, ezek azonban csak utánpótlás szállítására alkalmasak.

Nemzetközi Űrállomás
Robert Curbeam és Christer Fuglesang, az ESA űrhajósai a Nemzetközi Űrállomás építése közben, 2004-ben (Forrás: Wikipédia)

A Nemzetközi Űrállomás üzemeltetéséért 5 űrügynökség a NASA és a Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrügynökség (JAXA) valamint a Kanadai Űrhajózási Hivatal (CSA) felelős. Az ISS 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott, első űrhajósai az amerikai William McMichael Shepherd valamint az orosz Jurij Pavlovics Gidzenko és Szergej Konsztantyinovics Krikaljov voltak. Az azóta eltelt 23 évben több mint 260 embert fogadott, ami több, mint 60 expedíciót jelent. Összesen eddig 21 ország űrhajósa vagy űrturistája járt eddig az ISS fedélzetén. A legtöbb személyt az Egyesült Államok adta 163 fővel, míg az oroszok eddig 57 fővel képviseltették magukat. Magyar vonatkozásként érdemes megemlíteni Charles Simonyit, aki két alkalommal is járt az ISS-en űrturistaként. Azonban nem kell sokat várni az első magyar űrhajósra sem, ugyanis jelenleg is zajlik a HUNOR program, amely keretében jelenleg négyen kapnak kiképzést, és akik közül egy fő várhatóan 2024 végén vagy 2025 elején egy harminc napos küldetést fog teljesíteni az űrállomás fedélzetén.

Kilátás a Cupolából. Scott Kelly asztronauta felvétele ahogy az ISS elhalad a Bahamák felett. (Forrás: Wikipédia)

A Nemzetközi Űrállomás befejezésekor az építmény hermetikus térfogata 925 m3, tömege 420 tonna. A modulok hossza 74 m, míg a teljes hossza több, mint 108 méter. Mai állapotában összesen 43 modulból és elemből áll össze, amelyek működtetéséért elsősorban az adott modult telepítő űrügynökség felel. Többféle típusú modulból áll, mint például napelemtömbök, zsilipkamrák, dokkoló-, kutató-, tároló- vagy épp összekötő modulok. Az egyik legérdekesebb modul talán a Cupola, amely 7 ablakkal rendelkezik és egészen elképesztő kilátást biztosít a Földre.

A Nemzetközi Űrállomás 2021-ben. (Forrás: Wikipédia)

A Nemzetközi Űrállomás alapvetően egy Föld körüli pályára állított, különféle tudományos kísérletek, megfigyelések elvégzésére létrehozott kutatólaboratórium, ahol hosszú távon képesek mikrogravitációs környezetben kutatásokat végezni. Legyen szó akár biológiai, biotechnológiai, fizikai, orvosi vagy épp földtudományi területről. Ezek a kutatások pedig nemcsak arra hasznosak, hogy felmérjék például, hogy hogyan képes elviselni vagy hogyan változik meg az emberi szervezet egy hosszabb űrutazás során (ami elengedhetetlen a jövőbeli Mars expedíció megvalósíthatóságához), de számos olyan kísérlet, kutatás is folyik, amelynek eredményeiből a földi lakosság is profitálhat.

Michael Foale asztronauta a Destiny laboratórium egyik eszközének vizsgálata közben, 2004-ben (Forrás: Wikipédia)

Mi várható a jövőben? Meddig kering még Föld körüli pályán az űrállomás? Az űrállomás üzemben tartásának időszakát több alkalommal is meghosszabbították már. A jelenlegi tervek szerint a program további hét évig, azaz 2030-ig fog működni, mielőtt irányított megsemmisítéssel véget vetnének a programnak. Oroszország pedig 2028-ig hosszabbította meg az űrállomás orosz részeinek működtetését. Az egyre valószínűbb, hogy további hosszabbításra már nem fog sor kerülni, amelynek több oka is van. A modulok élettartama véges, nem lehet a végtelenségig elnyújtani karbantartásokkal sem a működésüket. Másrészt ott vannak a nemzetközi politikában is bekövetkező változások (pl. az amerikai–orosz kapcsolatokban) amelyek hatással vannak a világűrben folytatott nemzetközi együttműködésekre is. Harmadrészt a NASA egyre jobban bevonja a különféle kereskedelmi cégeket is (pl. SpaceX, Boeing) a tevékenységébe, ezzel is csökkentve a Shuttle program leállítása után kialakult orosz függőséget. A Roszkoszmosz is egyre inkább fókuszál más, önálló tevékenységekre. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a világűr egy olyan terület, ami kiemelt fontosságú nemzetvédelmi szempontokat is figyelembe véve. Így elsősorban a két nagyhatalomnak, azaz az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is fontos lehet, hogy önállóan is képesek legyenek különféle űrtevékenységek elvégzésére, de nem szabad megfeledkezni Kínáról és az ő űrbéli aktivitásáról sem.

Az orosz–ukrán háború kitörése, valamint az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt kérdésessé vált az együttműködés gördülékeny folytatása, még annak ellenére is, hogy a kivetett szankciók nem érintik a Roszkoszmoszt és csak közvetett módon voltak hatással a különféle űrtevékenységekre.

A kínai Mennyei Palota, azaz a Tienkung űrállomás. (Forrás: Wikipédia)

Mi lesz majd az ISS megszűnése után? Az szinte biztos, hogy nem marad a világűr űrállomás nélkül. Jelenleg a Nemzetközi Űrállomás mellett a kínai Mennyei Palota, azaz a Tienkung moduláris űrállomás kering még a Föld körül. Oroszország pedig évek óta tervezi, hogy újra saját, önálló űrállomást hoz létre. Ezt a tervüket az oroszok 2028-ra szeretnék megvalósítani. A NASA egyre inkább nyit a kereskedelmi szféra irányába, így nem elképzelhetetlen, hogy a következő ilyen projektet egy kereskedelmi vállalattal együttműködve fogja végrehajtani. Mindeközben pedig ott van az amerikaiaknak az Artemis-program, amellyel szeretnének újra embert küldeni a Holdra.

Kiss Szandra

Felhasznált források:

Bonczók Zoltán: Űrállomások adatbázis. Spacejunkie.hu Hivatkozás linkje: https://spacejunkie.hu/urallomasok-adatbazis/ Megtekintés időpontja: 2023. 11. 08.

Catchpole, John E.: The International Space Station. Building for the Future. Springer, Praxis Publishing, Chichester, UK 2008

Dunbar, Brian: Biden-Harris Administration Extends Space Station Operations Through 2030, Nasa.gov Hivatkozás linkje: https://blogs.nasa.gov/spacestation/2021/12/31/biden-harris-administration-extends-space-station-operations-through-2030/ Megtekintés időpontja: 2023. 11. 04.

Háború, szankciók, űregyüttműködés, Űrvilág.hu Hivatkozás linkje: https://www.urvilag.hu/urpolitika/20220225_haboru_szankciok_uregyuttmukodes Megtekintés ideje: 2023. 11. 07.

International Space Station, Nasa.gov Hivatkozás linkje: https://www.nasa.gov/international-space-station/ Megtekintés időpontja: 2023. 11. 04.

Lázok Zsanett: Hivatalos: Oroszország 2028-ig hosszabbít az ISS projektben. Spacejunkie.hu, 2023. április 13. Hivatkozás linkje: https://spacejunkie.hu/hivatalos-oroszorszag-2028-ig-hosszabbit-az-iss-projektben/ Megtekintés időpontja: 2023. 11. 02.

Logsdon, John M.: Together in Orbit. The Origins of International Participation in the Space Station. Monographs in Aerospace History #11 November 1998, NASA History Division, Washington D.C.

Station Facts, Nasa.gov Hivatkozás linke: https://www.nasa.gov/international-space-station/space-station-facts-and-figures/ Megtekintés időpontja: 2023. 11. 03.

Tamási Dávid: HUNOR-program: bemutatták a négy űrhajósjelöltet. Spacejunkie.hu Hivatkozás linkje: https://spacejunkie.hu/hunor-program-bemutattak-a-negy-urhajosjeloltet/ Megtekintés ideje: 2023. 11. 07.

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket