Jobban eligazodunk a közéletben is, ha ismerjük a történelmet – Az elBeszélő podcast vendége Borbás Barna
Milyen közös pontok vannak a közéleti újságírásban, a labdarúgás hőskorában és a történelemtudományban? Ezeket a témákat és ezek kapcsolatát érintette a TheHistoryGeek YouTube-csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az elBeszélő legújabb adása, melynek vendége Borbás Barna, a Válasz Online újságírója volt.
A beszélgetés első része a már megszokott módon a kezdetekről szólt. Borbás Barna elmondta, hogy a történelem már korán elkezdte érdekelni, különösen a 20. század és az őstörténet keltette fel az érdeklődését. Számos kérdése merült fel a múlt kapcsán, amelyeknek a megválaszolásához egyre jobban elmélyült benne. Emellett olvasmányélmények is hatottak rá, például a Szegény gazdagok vagy A koppányi aga testamentuma. Az egyetemen kezdett el cikkeket írni, s végül az újságírói pálya mellett döntött, amelye belül elsősorban közéleti témákkal foglalkozik.
A filmkészítés iránt is régóta érdeklődött már, amikor a Heti Válasznál elkezdett dokumentumfilmezéssel foglalkozni. Ekkor készült a Láthatatlan Budapest sorozat, mely a főváros kevéssé ismert oldalát mutatta be a közönség számára. Ezt követően készült el az Első lövés című oral history dokumentumfilm 2015-ben, amit további, hasonló alkotások követtek részben az Országház Filmműhellyel, részben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködve. A dokumentumfilmeknél szóba került, hogy nem könnyű feladat érdekesen, ugyanakkor szakmai szempontból is jól megcsinálni ezeket, mivel a bevett formátum – a kosztümös, színészekkel történő rekonstrukciós bejátszások – használatával már nehezebb az embereket megfogni, emellett igen költséges megoldás is.

A beszélgetés utolsó harmada Borbás Barna Első gól című könyvéről szólt. A kötetben a szerző dédapjának, Borbás Gáspárnak az életét dolgozta fel, aki mind a Ferencvárosi Torna Club, mind a magyar labdarúgó válogatott első tétmeccsen gólt szerző játékosa volt. Az élete azonban nem állt meg a futballnál, azon kívül is gazdag pályát futott be. Többéves levéltári kutatómunka után sikerült feldolgozni az életrajzot, s kiderült, hogy Borbás Gáspár ügyvédként dolgozott a magyar történelem igen viharos, mindkét világháborút felölelő időszakában, s komoly szerepet vállalt a közéletben és a közügyekben.
A beszélgetés végén szóba került az ars poetica kérdése. Borbás Barna itt elmondta, hogy a forráskritika újságíróként is fontos, s emellett fontosnak tartja, hogy a témaválasztásaival, írásaival a közjót szolgálja. A közélet megértéséhez szükség van a történelmi múlt ismeretére is.
A teljes adás megtekinthető az alábbi linkre kattintva:
Ezt olvastad?
További cikkek
„…nálam a kutató és tanár nem válik el egymástól” – Interjú M. Kiss Sándorral
M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) tudományos igazgatója 2021-től kezdve, valamint ugyanitt a tudományos tanács elnöke. Hosszú és tartalmas pályája során dolgozott a Hadtörténeti Intézet […]
Az örök primadonna: Maria Callas
Maria Callas azt jelenti a zenés színháznak, mint Picasso a festészetnek vagy Shakespeare a drámairodalomnak: még annak is van némi fogalma róla, akit maga a művészeti ág hidegen hagy. Példaértékű […]
A Tomb Raidertől a brit–magyar diplomácia történetéig – interjú M. Madarász Anitával
A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg M. Madarász Anita Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyve. A kötet a két ország kapcsolatának példáján keresztül képet ad arról, hogy Kelet […]
Előző cikk
Csillaghullások 1956-ban a Nemzeti Múzeumnál – csillagformák a vallásos szimbólumtörténet tükrében
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a nemzeti függetlenség vágyát a tüntető tömeg számos helyen az önkényuralom jeleinek, jelvényeinek eltávolításával nyilvánította ki. Mondhatni, hogy természetes is volt, hogy a nemzeti […]