Huszonöt éve történt a tömegmészárlás a Columbine High Schoolban

Huszonöt éve, 1999. április 20-án két diák, Eric Harris és Dylan Klebold 13 iskolatársát megölte, további 24-üket pedig megsebesítette, amikor felfegyverkezve behatoltak a Colorado állambéli Columbine High Schoolba. A két elkövető végül önkezűleg vetett véget az életének. A mészárlás megrázta az Egyesült Államokat, s komoly hatást gyakorolt a társadalomra is.

Az elkövetők és a mészárlás

Harris és Klebold átlagos középiskolásoknak tűntek, akiket viszont mélyen komoly mentális problémák emésztettek. A későbbi beszámolók szerint, bár voltak problémákra utaló jelek, azokkal senki sem fogalakozott. A két fiúban közös volt, hogy kívülállónak érezték magukat az iskolában – egyik klikkhez, csoporthoz sem tartoztak –, s gyakran váltak a sportoló fiúk zaklatásának céltáblájává. A naplóik és írásaik alapján ez a kiközösítettség vezetett ahhoz, hogy radikalizálódjanak és bosszút akarjanak állni iskolatársaikon. Ehhez fegyvereket szereztek és bombákat készítettek, majd 1999. április 20-án végrehajtották tervüket.

A mészárlás során – szerencsére – legtöbb bombájuk csütörtököt mondott: nem robbantak fel az iskola étkezdéjében, illetve az autóikban elrejtettek sem. Az iskola bejáratánál rátámadtak egy az ebédjüket fogyasztó párra, ám a csőbomba itt is csütörtököt mondott. Csak megsebesítette a célpontokat, így végül a lőfegyvereiket használták ellenük: Rachel Scottot megölték, Richard Castaldot súlyosan megsebesítették. Az iskolaépületbe lépve rátámadtak a diákokra, akik először azt hitték, hogy csak egy diákcsíny szemtanúi, a fegyverek pedig paint ball puskák. Több diákot megöltek és megsebesítettek, majd az iskola könyvtárába mentek, ahol tüzet nyitottak az ott tartózkodókra. Itt haltak meg legtöbben az ámokfutás során. Ezt követően további áldozatokra vadászva fésülték át az iskolát, ám – szerencsére – nem jártak sikerrel: aki tehette, bezárkózott és elbarikádozta magát a tantermekbe, vagy elmenekült. Végül 12 óra 5 perckor a két elkövető visszatért a könyvtárba és öngyilkosságot követett el.

A rendőrség csak később hatolt be az épületbe: hatástalanították a bombákat, s kimenekítették a rettegő diákokat és tanárokat.

Columbine hatása

Bár nem ez volt az első iskolai lövöldözés az Egyesül Államokban, ez volt az addigi legnagyobb hatású. Harris és Klebold felkészültek, hogy a lehető legtöbb diákkal végezzenek. Sajnálatos módon sikerrel jártak: az 1999. április 20-i mészárlás a legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság volt iskolában akkoriban – sajnos azóta ezt a „rekordot” megdöntötte már számos más lövöldözés.

Az FBI és a média azonnal bűnbakokat keresett, és meg is találta. A szövetségi nyomozók egyértelműen a két fiú mentális egészségét kárhoztatták a történtekért, míg a média a rock- és metálzenét, különösképp Marilyn Mason énekest, illetve az erőszakos videojátékokat vette célkeresztbe. Utóbbihoz táptalajt szolgáltatott az is, hogy Harrisnek volt egy weboldala, ahol egyedi pályákat készített a Doom, a Doom II, illetve a Quake című, erőszakos, lövöldözős videojátékokhoz. A videojátékipar és a metálzene a mai napig nem tudta lemosni magáról azokat a negatív sztereotípiákat, melyek Columbine után megjelentek, s az ilyen játékokkal való játékot, illetve zene hallgatását összefüggésbe hozzák az erőszakos személyiségekkel és cselekedetekkel – holott hitelt érdemlő bizonyíték nem látott napvilágot ezek igazolására. Gondoljunk csak bele, milyen sokan játszanak hasonló játékokkal, vagy hallgatnak „agresszív” zenét, s mégsem kezdenek mészárlásba.

Az esemény, illetve a rendőrség lassú reakcióideje következtében ezen a téren is változások történtek. A rendőri egységeket elkezdték kiképezni a hasonló helyzetek megoldására és a gyors reagálásra. Emellett elkezdték frissíteni az iskolák alaprajzait is, mivel az egyik komoly probléma, amibe a Columbine High Schoolba behatoló rendőrök ütköztek, hogy nem tudtak arról, egy új szárnnyal bővült az épület. A mészárlás hatására számos iskola kezdett komolyabb biztonsági szolgálatot alkalmazni, alapos ellenőrzéseket bevezetni, illetve zéró toleranciát hirdetni az iskolába behozható lőfegyverek ügyében.

Mint ebből is látható, a Columbine mészárlás komoly hatással volt az Egyesült Államokra – mind kulturális, mind közéleti, mind rendészeti területen. Azonban nem várt negatív hatásai is voltak: Harris és Klebold köré online rajongótábor jött létre különböző, anonim fórumokon. Ami ennél is súlyosabb, hogy egyre több iskolai lövöldözés történt. Többen le akarták másolni Harris és Klebold tettét, mintha az egy pozitív, elismerésre méltó tett lenne. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a háttérben megbúvó iskolai zaklatások megoldása és megakadályozása érdekében nem történt lépés, annak ellenére sem, hogy a legtöbb esetben az iskolai lövöldözések hátterében feltűnik, mint indíték.

A Columbine mészárlás sajnos beleillik azon tragédiák sorába, amivel 1999-ben „elbúcsúzott” az évezred, s melyek kiváltó okait a mai napig nem sikerült rendezni. Columbine-nal kapcsolatban pontot az i-re pedig talán nem is lehetett volna látványosabban feltenni, mint az 1999 július 22–25. között rendezett Woodstcok zenei fesztivál zárómegmozdulásával, amikor gyertyákat osztottak ki a közönség számára, hogy megemlékezzenek a mészárlásról,  ám az aktus zavargásokba, gyújtogatásba és rombolásba csapott át, melynek csak a New York-i rendőrség  tudott véget vetni.

Lengyel Ádám

*

A Columbine High Schoolban történtekről és annak hátteréről bővebb információval szolgál az alábbi videó:

*

Felhasznált irodalom:

Brown, Brooks – Merritt, Robb (2002): No Easy Answers: The Truth Behind Death at Columbine. New York, Lantern Books.

Cullen, Dave (2009): Columbine. New York, Hachette Book Group.

Kass, Jeff (2009): Columbine: A True Crime Story. Denver, Ghost Read Press.

Ezt olvastad?

Egy populista amerikai elnökjelölt. William J. Bryan pályája

A 2000-es években sok olyan amerikai elnökjelölt indult, akik megkapták a „populista” bélyeget: a demokrata párti Barack Obama és Bernie

X