Metálzene és kultúratörténet – a TheHistoryGeek interjúja Fejes Jánossal
Hogyan lesz valaki vallástörténészből metálkutató? Hogyan lehet foglalkozni a metálzenével történészként? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett a TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának második adásában Fejes János történésszel Mezey Csaba Bence és Lengyel Ádám.
Az adás központi témája a metálkutatás és annak kultúrtörténeti aspektusa volt. Mivel Fejes János a beszélgetés felvételekor épp New Yorkban tartózkodott, így természetesen ez is szóba került. Megtudhattuk, hogy a Nagy Alma kicsit tényleg olyan, mint ahogy a filmekben látjuk – szerencsére mindenféle katasztrófák nélkül.

A szokásos, bevezető részben kiderült, hogy Fejes János kutatási témája vallástörténeti és esztétai végzettségeinek ötvözéséből, illetve a metál iránti rajongásból született. A zenéből kiemelte az MTV és a nu metal hatását a 2000-es évek elejének zenei kultúrájára. Később a skandináv black metal ragadta meg leginkább, amit a mai napig rendkívül kedvel.
Fejes János tudományos (PhD) fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájában szerezte. Doktori értekezésében az antikvitás európai és közel-keleti mítoszainak metál zenébe történő beépülését vizsgálta nyolcvanhat dalszövegen keresztül. A módszertan esetében szóba került, hogy ebben az esetben nem a zene zeneközpontú vizsgálatáról van szó, hanem a szövegéről olyan szemszögből, hogy mi, milyen nézőpont és milyen mítoszértelmezés olvasható ki belőle. Ebből nőtte ki magát a Doktor Metal blog (azóta névváltás útján Metal Mythologist blog).

A beszélgetés második fele a metálzene kialakulásáról szólt – mítoszrombolással körítve. Ebből megtudhattuk, hogy a műfaj társadalmi háttere a feszültségektől terhes angol Midlands térség. A zene feszültséglevezetésként szolgált, s ez napjainkban például a metálkoncertek közönségének pogózásában él tovább. A metál a kezdetektől lázadást jelent a korábbi generációk értékeivel szemben. Ide vezethető vissza a metálzenéhez is kapcsolódó újpogányság megjelenése is. Szó esett a magyar és kelet-európai vonatkozásokról is: a 20. század történelmi viharai miatt az alapvetően szociálisan/társadalmilag érzékeny stílus sokszor nemzeti színezetet kap – ezzel is lázadva a rendszer ellen.
A teljes adás itt tekinthető meg:
Ezt olvastad?
További cikkek
A Tomb Raidertől a brit–magyar diplomácia történetéig – interjú M. Madarász Anitával
A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg M. Madarász Anita Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyve. A kötet a két ország kapcsolatának példáján keresztül képet ad arról, hogy Kelet […]
Jobban eligazodunk a közéletben is, ha ismerjük a történelmet – Az elBeszélő podcast vendége Borbás Barna
Milyen közös pontok vannak a közéleti újságírásban, a labdarúgás hőskorában és a történelemtudományban? Ezeket a témákat és ezek kapcsolatát érintette a TheHistoryGeek YouTube-csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az […]
Csillaghullások 1956-ban a Nemzeti Múzeumnál – csillagformák a vallásos szimbólumtörténet tükrében
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a nemzeti függetlenség vágyát a tüntető tömeg számos helyen az önkényuralom jeleinek, jelvényeinek eltávolításával nyilvánította ki. Mondhatni, hogy természetes is volt, hogy a nemzeti […]
Előző cikk
Praetorianusok - A római császári testőrség felemelkedése és bukása
Az ókor leghíresebb testőrségéről, a praetorianus gárdáról és annak történetéről még nem jelent meg magyar nyelven átfogó monográfia. Guy de la Bédoyère Praetorianusok – A római császári testőrség felemelkedés és […]