Fiatal középkorászok találkozója – A IX. Hallgatói Középkorász Konferencia

A járvány okozta kétéves kihagyást követően 2022. május 20-án immár kilencedik alkalommal rendezték meg a Hallgatói Középkorász Konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az egynapos konferencia során a politikatörténeti vizsgálatok mellett, vallás-, egyház- és hadtörténeti témájú előadásokat is hallhattak az érdeklődők. A tíz előadás három szekcióba tömörült. A konferencia szervezését az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék oktatói végezték.

Nagy Balázs egyetemi docens, a Középkori Történeti Tanszék vezetője bevezetőjében arról beszélt, hogy a rendezvény különösen fontos szakmai műhelye az Eötvös Loránd Tudományegyetem kötelékében tanuló és kutató fiatal középkorászoknak. Mint hangsúlyozta, a műhelykonferencia nem csak azért bír különös jelentőséggel, mert a pandémia utáni első nyilvános szereplési lehetőség a graduális hallgatók számára, hanem azért is, mert feléleszti a szakmai viták és a szakmai-közösségi létezés gyakorlatának lehetőségét a mesterszakos és osztatlan tanárszakos hallgatók számára.

középkorász konferencia
Nagy Balázs a konferencia megnyitója közben. Fotó: Uhrin Dorottya

A bevezető után Klaniczay Gábor, az ELTE címzetes egyetemi tanárának, a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszék professzorának elnökletével kezdődött meg a hallgatói konferencia első szekciója, amely vallástörténeti témákat sorakoztatott fel. Porkoláb Anna előadásában egy elzászi női kolostor példáján keresztül mutatta be az érzékek, a beszéd és a misztikus élmények kapcsolatát. Vizsgálata középpontjában egy 13. század női közösség állt, amelynek kolostori környezetében a csend és a látomásélmények kapcsolatát elemezte, valamint a csendhez kötődő, a korszakban jellemző vallásos ideált mutatta be. Vas Máté Sienai Szent Katalin levelezésén keresztül vizsgálta a szent esetenként meglehetősen maszkulin viselkedésmódját, azt a politikai és vallásos pózt – illetve az arra épülő érvelési stratégiákat –, amelyet a nagyformátumú női szent kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerében alkalmazott.

Koleszár Zsófia a caritas ciszterci eszményképének vetületeivel foglalkozott Rievaulx-i Szent Elréd (Aelred) 12. századi angol szerzetes és egyházi író legendájában, a Vita Aelrediben. Külön kitért a ciszterciek vallásosságában különösen jellemző, sajátos osztályozási szempontrendszerre, amely alapján a ciszterciek a szeretet lépcsőfokait állapították meg. A szekció utolsó előadásában Rácz K. Bence a késő középkori anyanyelvű kódexeinkben található ráolvasások működési elvéről beszélt. Az előadó kiemelt figyelmet szentelt a Krisztus fájdalmait jelképező arma Christi, a Szent Sebek, illetve a Szűz Mária mindent elhomályosító kultuszának áttekintésére, illetve ezen kultuszok gyakorlati alkalmazására.

középkorász konferencia
A konferencia közönsége. Fotó: Uhrin Dorottya

A rövid szünetet követően Vadas András egyetemi adjunktus elnöklete alatt zajlott a konferencia második, politika- és hadtörténeti témákból álló szekciója. Besztercei Márk előadása révén a hallgatóság a Jusztinianosz-kori valláspolitika egy sajátos epizódjába, a monofizitizmus és a nesztorianizmus eretnek-vitájának részleteibe pillanthatott be. Horváth Abigél a 13. századi mongol–mameluk konfliktusok szövevényes politika- és hadtörténeti eseményeit rekonstruálta. Nyugati elbeszélő források alapján mutatta be annak a sajátos hadi együttműködésnek a részleteit, amelyet a mongolok és a nyugati keresztes csapatok szövetsége jelentett az egyiptomi mamelukokkal szemben. Egerszegi János a Mongol Birodalom hadtörténetével, azon belül is annak katonai stratégiájával foglalkozó előadásában a hadszíntereken alkalmazott különböző stratégiai szempontrendszerek és technikák mellett figyelmet fordított speciális módszereik ismertetésére, így az ellenséges uralkodókkal szembeni bánásmódra vagy az információszerzés különböző módozataira is.

középkorász konferencia
Vadas András, a konferencia második szekciójának vezetője. Fotó: Uhrin Dorottya

A konferencia utolsó, Közép-Kelet-Európa történetének egyes résztémáit tárgyaló szekcióját Bagi Dániel egyetemi tanár, a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék vezetője moderálta. A szekció első előadója, Sütő Botond a lengyel királykoronázások rítustörténetéről szóló előadásában a Płocki pontifikále koronázási ordójának vizsgálatával, annak egyházpolitikai jelentőségével foglalkozott. Előadásában felhívta a figyelmet a német és lengyel területeken felbukkanó párhuzamokra, egyúttal részletekbe menően érvelt a korábbi kutatás félrevezető eredményei ellen.

Kovač Szilárd előadása. Fotó: Uhrin Dorottya

Kovač Szilárd Luxemburgi IV. Károly uralkodói reprezentációját vizsgálta a hazai kutatást eddig kevéssé foglalkoztató cseh krónikás, Marignolli János krónikájában. A korszak távol-keleti utazásaiba is betekintést kínáló munka uralkodóképén erőteljes udvari hatásokat állapított meg. A szekció utolsó előadásában Novák Bálint egy osztrák dinasztikus szent, III. Babenberg Lipót szentté avatásának több mint egy évszázadon át tartó folyamatát mutatta be. Előadásában a szent korai kultusza, illetve a korábbi szentté avatási kísérletek mellett figyelmet szentelt a kultusz I. Miksa kori politikai használatára is.

hallgatói középkorász konferencia
Novák Veronika zárszava. Fotó: Uhrin Dorottya

A szekciókat követően Novák Veronika egyetemi docens zárszavában méltatta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen zajló történészképzés jelenlegi és frissen végzett hallgatóit, valamint hangsúlyozta a konferencia megnyitójában már említett hagyományőrzés lehetőségét és szükségességét is. Az előadások írásos változatának megjelentetését a Magister Historiae konferenciakötetek sorozatában tervezik a szervezők.

Rácz K. Bence

A konferencia plakátja

 

Ezt olvastad?

2022. november 3-án és 4-én kétnapos konferencián vehettem részt a frankfurti Goethe Egyetemen az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport