Fiatal középkorászok találkozója – A IX. Hallgatói Középkorász Konferencia
A járvány okozta kétéves kihagyást követően 2022. május 20-án immár kilencedik alkalommal rendezték meg a Hallgatói Középkorász Konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az egynapos konferencia során a politikatörténeti vizsgálatok mellett, vallás-, egyház- és hadtörténeti témájú előadásokat is hallhattak az érdeklődők. A tíz előadás három szekcióba tömörült. A konferencia szervezését az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék oktatói végezték.
Nagy Balázs egyetemi docens, a Középkori Történeti Tanszék vezetője bevezetőjében arról beszélt, hogy a rendezvény különösen fontos szakmai műhelye az Eötvös Loránd Tudományegyetem kötelékében tanuló és kutató fiatal középkorászoknak. Mint hangsúlyozta, a műhelykonferencia nem csak azért bír különös jelentőséggel, mert a pandémia utáni első nyilvános szereplési lehetőség a graduális hallgatók számára, hanem azért is, mert feléleszti a szakmai viták és a szakmai-közösségi létezés gyakorlatának lehetőségét a mesterszakos és osztatlan tanárszakos hallgatók számára.
![középkorász konferencia](http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2022/06/ELTE_BTK_kozepkorasz_konferencia_nagy_balazs.jpg)
A bevezető után Klaniczay Gábor, az ELTE címzetes egyetemi tanárának, a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszék professzorának elnökletével kezdődött meg a hallgatói konferencia első szekciója, amely vallástörténeti témákat sorakoztatott fel. Porkoláb Anna előadásában egy elzászi női kolostor példáján keresztül mutatta be az érzékek, a beszéd és a misztikus élmények kapcsolatát. Vizsgálata középpontjában egy 13. század női közösség állt, amelynek kolostori környezetében a csend és a látomásélmények kapcsolatát elemezte, valamint a csendhez kötődő, a korszakban jellemző vallásos ideált mutatta be. Vas Máté Sienai Szent Katalin levelezésén keresztül vizsgálta a szent esetenként meglehetősen maszkulin viselkedésmódját, azt a politikai és vallásos pózt – illetve az arra épülő érvelési stratégiákat –, amelyet a nagyformátumú női szent kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerében alkalmazott.
Koleszár Zsófia a caritas ciszterci eszményképének vetületeivel foglalkozott Rievaulx-i Szent Elréd (Aelred) 12. századi angol szerzetes és egyházi író legendájában, a Vita Aelrediben. Külön kitért a ciszterciek vallásosságában különösen jellemző, sajátos osztályozási szempontrendszerre, amely alapján a ciszterciek a szeretet lépcsőfokait állapították meg. A szekció utolsó előadásában Rácz K. Bence a késő középkori anyanyelvű kódexeinkben található ráolvasások működési elvéről beszélt. Az előadó kiemelt figyelmet szentelt a Krisztus fájdalmait jelképező arma Christi, a Szent Sebek, illetve a Szűz Mária mindent elhomályosító kultuszának áttekintésére, illetve ezen kultuszok gyakorlati alkalmazására.
![középkorász konferencia](http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2022/06/ELTE_BTK_kozepkorasz_konferencia_resztvevok.jpg)
A rövid szünetet követően Vadas András egyetemi adjunktus elnöklete alatt zajlott a konferencia második, politika- és hadtörténeti témákból álló szekciója. Besztercei Márk előadása révén a hallgatóság a Jusztinianosz-kori valláspolitika egy sajátos epizódjába, a monofizitizmus és a nesztorianizmus eretnek-vitájának részleteibe pillanthatott be. Horváth Abigél a 13. századi mongol–mameluk konfliktusok szövevényes politika- és hadtörténeti eseményeit rekonstruálta. Nyugati elbeszélő források alapján mutatta be annak a sajátos hadi együttműködésnek a részleteit, amelyet a mongolok és a nyugati keresztes csapatok szövetsége jelentett az egyiptomi mamelukokkal szemben. Egerszegi János a Mongol Birodalom hadtörténetével, azon belül is annak katonai stratégiájával foglalkozó előadásában a hadszíntereken alkalmazott különböző stratégiai szempontrendszerek és technikák mellett figyelmet fordított speciális módszereik ismertetésére, így az ellenséges uralkodókkal szembeni bánásmódra vagy az információszerzés különböző módozataira is.
![középkorász konferencia](http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2022/06/ELTE_BTK_kozepkorasz_konferencia_vadas_andras.jpg)
A konferencia utolsó, Közép-Kelet-Európa történetének egyes résztémáit tárgyaló szekcióját Bagi Dániel egyetemi tanár, a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék vezetője moderálta. A szekció első előadója, Sütő Botond a lengyel királykoronázások rítustörténetéről szóló előadásában a Płocki pontifikále koronázási ordójának vizsgálatával, annak egyházpolitikai jelentőségével foglalkozott. Előadásában felhívta a figyelmet a német és lengyel területeken felbukkanó párhuzamokra, egyúttal részletekbe menően érvelt a korábbi kutatás félrevezető eredményei ellen.
![](http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2022/06/ELTE_BTK_kozepkorasz_konferencia_kovac_szilard.jpg)
Kovač Szilárd Luxemburgi IV. Károly uralkodói reprezentációját vizsgálta a hazai kutatást eddig kevéssé foglalkoztató cseh krónikás, Marignolli János krónikájában. A korszak távol-keleti utazásaiba is betekintést kínáló munka uralkodóképén erőteljes udvari hatásokat állapított meg. A szekció utolsó előadásában Novák Bálint egy osztrák dinasztikus szent, III. Babenberg Lipót szentté avatásának több mint egy évszázadon át tartó folyamatát mutatta be. Előadásában a szent korai kultusza, illetve a korábbi szentté avatási kísérletek mellett figyelmet szentelt a kultusz I. Miksa kori politikai használatára is.
![hallgatói középkorász konferencia](http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2022/06/ELTE_BTK_kozepkorasz_konferencia_novak_veronika.jpg)
A szekciókat követően Novák Veronika egyetemi docens zárszavában méltatta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen zajló történészképzés jelenlegi és frissen végzett hallgatóit, valamint hangsúlyozta a konferencia megnyitójában már említett hagyományőrzés lehetőségét és szükségességét is. Az előadások írásos változatának megjelentetését a Magister Historiae konferenciakötetek sorozatában tervezik a szervezők.
Rácz K. Bence
![](http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2022/06/program.jpg)
Ezt olvastad?
További cikkek
Fiatal történészek a holokausztkutatásokról
2024. június 24-én A túlélés mintázatai – Fiatal történészek a holokausztkutatásokról címmel tárlatvezetéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak a Goldmark teremben (Budapest, Wesselényi u. 7.) az ELTE Research Center for Computational Social […]
Magyarország román megszállása (1918–1920)
2024. május 28-án szervezte meg az Erőszakkutató Intézet a Magyarország román megszállás alatt (1918–1920) című konferenciát, melynek helyszínéül a Budapest Főváros Levéltárának Gárdonyi Albert-terme szolgált. Az esemény tematikája szervesen illeszkedett […]
Dózsa György Békés megyében, 1514-ben – Levéltár és könyvtár közös konferenciája Békéscsabán
Idén, 2024-ben 510 éve zajlott az az eseménysor, mely „Dózsa György parasztháborúja” néven került be a magyar történelmi köztudatba. A keresztes hadjáratnak induló, majd lázadássá fajuló esemény gyászos fejezete a […]
Előző cikk
Az újkori családtörténet kutatása – múlt, jelen, jövő
Az Eötvös József Collegium Történész műhelyében Erdélyi Gabriella Magyar családtörténet a modernitás előtt: gyermekkor és családintegrációk a 16–19. században című előadásának köszönhetően újfent izgalmas téma került terítékre 2022. május 11-én. […]