Jubileumi konferencia: 10 éves a DOSz TePO

Fennállásának tizedik évfordulóján a Doktoranduszok Országos Szövetségének Történelem – és Politikatudományi Osztálya (továbbiakban: DOSz TePO) 2023. december 2-án Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy kerekasztalbeszélgetéssel egybekötött konferenciát szervezett. A TePO 2013 májusában az Országos Széchényi Könyvtárban alakult hét fővel, az alapítótagok közül ketten (Szőts Zoltán Oszkár és Szávay László) részt vettek a jubileumi konferencián. Az osztály elsődleges feladatának a történelem- és politikatudomány területén, valamint ezek társterületein (régészet, néprajz stb.) kutatást végző, magyarországi és kárpát-medencei magyar doktoranduszhallgatók közötti információáramlás biztosítását és személyes kapcsolatainak előremozdítását tartja.

A rendezvényt megnyitó kerekasztal részvevői az alapító osztályelnök, Szőts Zoltán Oszkár és a jelenlegi osztályelnök Lengyel Ádám mellett még két korábbi osztályelnök, Apjok Vivien és Hevő Péter volt. A beszélgetést Dávid Benjámin moderálta, aki rögtön azzal a kérdéssel indította a beszélgetést, hogyan találkoztak a DOSz-szal vagy a TePO-val. Szőts Zoltántól megtudhattuk, hogy miután a DOSz köztestületté alakult 2012-ben, a vezetőség elkezdte megszervezni az osztályokat, amelyekhez osztályelnököket és tagokat kerestek. A tanszéki előadón keresztül érkezett felhívást látva kereste meg a kontaktszemélyként megadott elnökségi tagot, Szávay Lászlót további információkért, majd a beszélgetés után megpályázta az osztályelnöki pozíciót. Hevő Péter a PhD-képzésre történő beiratkozáskor hallott egy ismertetőt a DOSz TePO-ról. Apjok Vivien e-mailben találkozott a DOSz TePO felhívásával, míg Lengyel Ádám az osztály által szervezett szegedi workshopon értesült először a TePO-ról, ésennek hatására jelentkezett a szervezethez.

A beszélgetés során mindenki kiemelte, hogy a DOSz TePO-ban töltött idő alatt a szakmai fejlődésen és élményeken túl barátságok és hasznos ismeretségek szövődtek. Azt is hangsúlyozták, hogy a különböző rendezvényeken kialakuló tudományos párbeszédekkel a későbbiekben is hasznos tudásra tettek szert. A nehézségek kapcsán szinte mindannyian kitértek a tagtoborzásra. Az aktuális elnökség számára legnagyobb kihívások között egyedül Hevő Péter volt az, aki nem beszélt az osztály meg/újraszervezéséről. Ő a megválasztása utáni új rendezvény (Fiatal Tudósok estje) megszervezését emelte ki, valamint a doktorandusz léttel és az osztályelnöki poszttal járó adminisztratív teendők összeegyeztetését említette kihívásként. A pozitív tapasztalatokkal kapcsolatban mindenki hangsúlyozta, hogy már a DOSz TePO tagság önmagában is szuper élmény, emellett alapvetően azt emelték ki, hogy a vidékieket is tudták motiválni, nemcsak a budapesti doktoranduszokat. Lengyel Ádám felhívta a figyelmet a koronavírus-járvány idején indult Változó perspektívák című előadás-sorozatra is, amely Schvéd Brigitta elnöksége alatt indult, és a Facebookon is közvetítették.

Végezetül arra kérdésre válaszoltak az osztályelnökök, hogy miért érdemes a DOSz TePO-hoz csatlakozni. Kiemelték, hogy a közösséghez tartozás és az egymástól való tanulás, a kapcsolatépítés, a látószög-tágítás, az interdiszciplinaritás megtapasztalása mellett a rendezvényszervezés és a menedzselés terén is tapasztalatokra lehet szert tenni.  

A kerekasztal után Schvéd Brigitta plenáris előadása következett Diskurzus az európai hatalmi egyensúlyról és Magyarország szerepéről 18. századi londoni sajtótermékekben címmel. Schvéd Brigitta arról beszélt, hogy miként jelent meg az angol politikai sajtóban a Habsburg Monarchia és Magyarország az európai nagyhatalmi konstellációban mint a kontinens politikai egyensúlyát képező fontos elem, illetve mely kérdések és témák álltak e tekintetben a sajtó érdeklődésének középpontjában. Amint az előadásból kiderült, a spanyol örökösödési háború (1701–1714) kapcsán a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711), az osztrák örökösödési háború (1740–1748) idején pedig Mária Terézia trónra lépése érdekelte leginkább az angol sajtót, míg Lengyelország első felosztásakor (1772) II. József szerepét emelték ki.

A Szervezetek, (ön)szerveződések szekció első előadását Berczeli-Nemcsényi Alex tartotta A német kulturális szervezetei Texasban a 19. század közepén címmel. Beszélt a Texasi Német Bevándorlók Védelmére Létrehozott Társaságról, amely szervezet a tömeges bevándorlást hivatott irányítani. Ezen kívül a kulturális szerveződések közül a különféle dalegyletekről és azok közösség-összetartó erejéről hallhatott a közönség.

Ez követte Balatoni Balázs Nyomásgyakorlás és társadalmi hálózatok a brit Balkán Bizottság történetének tükrében (1903–1919) című előadása. Azt mutatta be, hogy mennyire tekinthető a Balkán Bizottság sikeres lobbicsoportnak a macedón kérdést illetően, illetve kitért a bizottság tagjainak kapcsolati hálójára is.

Utolsó előtti előadóként Csík Ádám Lajos következett Szervezet és struktúra. A munkásőrség békés megyei szervezeti dinamikája 1957–1989 című referátumával a békés megyei munkásőrség megszervezéséről és konszolidálásáról, valamint annak feladatairól.

Az előadások sorát Korom Alexandra zárta A nemzetiségi önkormányzati és civil szervezetek helyzete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása/ Nemzetiségek Háza példája című előadásával. Két olyan nemzetiségi ernyőszervezet történetével és működésével ismerkedhetett meg a hallgatóság, amelyek Szegeden tevékenykednek: az egyik Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása, a másik a Nemzetiségi Szövetség. A két szervezet párhuzamosan működik egymás mellett, utóbbiba civil szervezetek (kulturális egyesületek) is csatlakozhatnak.

Összességében elmondható, hogy a jó hangulatú rendezvény méltóképpen emlékezett meg az Osztály eddigi történetéről, és biztató volt arra nézve, hogy a megkezdett munka folytatódik, és remélhetőleg még sikeresebb évtized(ek) állnak a szervezet előtt.

Csapó Fanni

Az Osztály a továbbiakban is várja az új tagokat! Érdeklődni az alábbi e-mail címen lehet. A jelentkezési feltételek megtalálhatók az Osztály honlapján. 

Ezt olvastad?

Művelődés, diskurzus, kapcsolatok – Narratívák a kora újkorból | Konferenciafelhívás

Az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola országos konferenciát szervez 2024 tavaszán, amelynek keretein belül a magyarországi és határon túli doktorandusz

X