Katonahősök tisztelete | Újabb adatbázis a második világháborús veszteséglistához

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumában 2022. január 11-én (a doni katasztrófa évfordulóján) mutatták be a nagyközönség számára a második világháborúban elesett katonák adatbázisát. A HM 22., majd 1945-től 8. osztályának veszteségi dokumentumai alapján készült lajstromok, a HM jogi főosztályának katonakereséssel kapcsolatos irataiból, valamint a kórházi halotti anyakönyvekből származó adatok szolgáltatják az elkészült adatbázis forrásanyagát. A meglévő adatbázis beleilleszkedik a Honvédelmi Minisztérium 2012-ben indított Katonahősök Emlékezete programjába, melynek célja, hogy 2023-ig (a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójára) összegyűjtse azon katonák nevét, akik elmúlt kétszáz év hősi halott, megsebesült, hadifogságba esett, békeidőbe, szolgálatteljesítés közben, békefenntartó műveletek során életüket vesztették. A program keretén belül az elmúlt évek során már számos online adatbázis vált elérhetővé a széles tömegek számára: 2019-ben az első világháború; 2021-ben pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak névsora vált online elérhetővé.

A jelenleg kiadott adatbank beleilleszkedik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum programtervébe melynek célja, hogy összegyűjtse és a széles közönség számára elérhetővé tegye azt, hogy 1848-tól napjainkig hányan adták életüket a hazáért, mindezt hat kategóriára bontva (1848-49 forradalom és szabadságharc, első és második világháború, 1956-os forradalom és szabadságharc, Magyar Néphadsereg és a Magyar Honvédség 1990-től). Egyrészt az adatbank abból a szempontból fontos, hogy az által minél inkább szélesebb körben elérhetővé és feltárhatóvá válnak azoknak a személyeknek a listája, akik az országuk védelme, vagy szabadságáért vívott harc során lelték halálukat. Másrészt az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő családfakutatást végzők körében szolgálhat új adalékkal, továbbá azon családok is kaphatnak adatokat szeretteikről, akik eddig nem, vagy csak részleges információval rendelkeztek elesett hozzátartozóikról. Az adatbázisban számos adatra vagy információra kereshetünk és találhatunk adatokat, többek között névre, születési időre és helyre, rendfokozatra, csapattestre vagy akár veszteségi jellegre, helyszínre és időpontra egyaránt. Az adatbázisban kutatók gyorsan és egyszerűen tudnak kutatni a kereső mezőben megadott információk által. A katonákra vonatkozó keresés eredményeként az egyes személyekről talált információkat a forrásokban szereplő adatok határozzák meg, ennek következtében egyes személyekről kevesebb még másokról több információ található meg.

Természetesen az egyes adatbázisban található adatok között szerepelhetnek pontatlanságok: elírás okozta hiba (többségében manuálisan történik a rögzítés) vagy adatokban szereplő eltérések (egy személy több adatbázisban is szerepelhet), melynek oka az, hogy amikor ország területét elérték a háborús harcok, úgy a katonai veszteségek folyamatos rögzítése is egyre nehezebbé vált az állami adminisztráció számára. Ennek következtében biztosítanak lehetőség arra az oldalon kutató számára, hogy az általa tapasztalt adatok pontosítását vagy javítását küldheti el e-mailben az oldal kezelőjének számára. A bemutató során is kiemelték a családok által őrzött dokumentumok fontosságát, hiszen számos esetben történt meg az, hogy a családi dokumentumok segítségével sikerült az adatbankban szereplő adatok pontosítása vagy annak bővítése.

A háborús harcok során a katonai veszteségeket nemcsak a katonai, hanem az állami adminisztráció is igyekszik folyamatosan nyomon követni és rögzíteni. Amikor a világháborús harcok elérték Magyarország területét úgy egyre inkább nehézkessé vált a katonai és az állami adminisztráció számára a katonai veszteségek kezelése. Elsősorban ennek, valamint a különböző katonai és civil regiszterek vezetése következtében egyes személyek akár többször is szerepelhetnek az egyes adatbankokban. Mivel mindegyik forrásbázis történeti szempontból egyedi és maga nemében különleges, ezért fontos a forrásokban fellelhető adatok mindegyikének megjelenítése és publikálása az adatbázisban.

Az idei évben bemutatott adatbázis jól beilleszthető és kiegészítésként szolgál az elmúlt évek során elérhetővé vált „Katona a gulágon” oldalon vagy a hadisír nyilvántartóban található adatokkal. A benne megtalálható információk nemcsak kiegészítik egymást, hanem rávilágítanak arra, hogy egy-egy háború kapcsán a veszteségre vonatkozóan milyen sokszínű források állnak rendelkezésre a kutatók és az érdeklődők számára.

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka az adatbázis bemutatásán. Forrás: honvedelem.hu (fotó: Rácz Tünde)

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a 2012-ben meghirdetett Katonahősök Emlékezetének programjával egy olyan űrt igyekszik betömni a magyar (had)történelemben, amelyről eddig nem, vagy csak töredékben (településenként) jelent még meg közlés. Bár a rendszerváltást követően számos kezdeményezés és munka készült egyes háborúk veszteségeire vonatkozóan, azonban a Hadtörténeti Levéltár ezt igyekszik egyesíteni egy egységes rendszer égisze alatt. Úgy gondolom, hogy az Intézet 2012-ben egy olyan munkát kezdett meg, amely ugyan hosszas, és rendkívül komoly energiabefektetéssel jár, azonban, ha a következő évben befejeződnek a munkálatok és közlésre kerülnek a további adatbázisok, úgy az mind a magyar (had)történelem és mind a családtörténeti kutatások számára egy fontos mérföldkövet jelenthet.

Dávid Benjámin

Felhasznált irodalom:

Antal Ferenc: Társadalmi adósságot törlesztettünk. https://honvedelem.hu/hirek/tarsadalmi-adossagot-torlesztettunk.html?fbclid=IwAR3-2oDddAQvWAgPDLrpAWqe6Tk5tCytLSV85EWCbHRzg4Kant0UnGPyHkc

Ezt olvastad?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományai Tanszékének oktatói 2022 tavaszán workshop-sorozatot tartottak Hogyan kezdjünk történeti kutatást a levéltárban?