Kiállítás a francia-magyar kapcsolatokról – Pilisi Gótika

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az MTA–DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport összefogásának eredményeképpen 2016. május 19-én nyílt meg a Pilisi Gótika – II. András francia kapcsolatai című kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Barcsay termében. A kiállítás kurátora Benkő Elek régész akadémikus és Bárány Attila történész professzor voltak, kiállításukat július 31-ig lehet megtekinteni. Kedvcsinálóként módosítás nélkül közöljük Szabó László írását az Unideb.hu-ról.

Francia származású főpapok II. András idején
Kép forrása: Unideb.hu

II. András magyar király nemzetközi kapcsolatainak bemutatását és a pilisi ciszterci apátság korábban még nem látható leleteit kínálja a látogatóknak a szentendrei múzeumban május 19-án megnyílt kiállítás.

A kiállítás plakátja
Forrás: Memhung.unideb.hu

„Több tudomány és művészeti ág fogott össze, hogy ez az interdiszciplináris jellegű kiállítás megszülethessen: a történettudomány, a régészet és a képzőművészet találkozásának eredménye a Ferenczy Múzeumi Centrumban július 31-ig látható tárlat” – fogalmazott megnyitójában Gulyás Gábor, a Centrum igazgatója.

Oklevelek, pecsétek, korabeli fizetőeszközök és a pilisszentkereszti cisztercita kolostorban feltárt sírok leletei is láthatóak A Pilisi gótika – II. András francia kapcsolatai című kiállításon, ami lehetőséget ad a korszak élénk nemzetközi kapcsolatainak szinte minden korabeli forrástípus segítségével történő igazolására, és a legfrissebb kutatásokra támaszkodva bemutathatja Courtenay Róbert latin császár feltételezett pilisi temetkezésének eddig feltáratlan kérdéseit.

II. András aranybullájának másolatai
Fotó: Novák Ádám

„Az elmúlt két évben a Debreceni Egyetem vezetésével működő kutatócsoport nyolc ország levéltáraiban végzett kutatásokat, melyek eredményei beépülnek a szentendrei kiállítás anyagába is” – emlékeztetett Papp Klára, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a tárlatot megelőző munkára. Solymosi László akadémikus pedig arra mutatott rá, hogy II. Andrást megelőzően III. Béla volt az az uralkodó, aki két francia felesége révén megalapozta a korszak francia-magyar kapcsolatait.

II. András első feleségét, Gertrúd királynét meggyilkolását követően a pilisi cisztercita kolostorban temették el, második feleségének pedig francia hölgyet választott a király: Courtenay Jolánta révén II. András kiszélesítette az ország nemzetközi kapcsolatrendszerét, keresztes hadjáratot is folytatott, melynek történetét szintén bemutatja a kiállítás.

Boltív rekosntrukció
Fotó: Véber Zoltán–Szakács János

„II. Andrást a kereszténység egyedüli olyan koronás főjeként is szemlélhetjük, aki magára öltötte a Keresztet, s megmérettetett a Szentföldért, mi több, diplomáciája eredményeképpen a Latin Császárság életképes tényező maradt a térségben. II. András azt remélte, hogy Magyarország léphet Bizánc helyébe, mint a régió meghatározó hatalmi tényezője. A Nyugat számára ő nem csupán a kunokkal és besenyőkkel szemben a kereszténységet védelmező Árpádok leszármazottja volt, hanem egyben a meghatározó európai uralkodó házakkal közeli kapcsolatban és rokonságban álló potenciális vezető” – tájékoztatott Bárány Attila, a Lendület kutatócsoport vezető professzora.

Főpapok pecsétjei és oklevelei
Fotó: Véber Zoltán–Szakács János

A kiállítás alkalmat biztosított arra, hogy a Lendült kutatócsoport legfrissebb publikációit is megismerhesse a közönség: Györkös Attila, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa Reneszánsz utazás. Anna királyné 1502-es fogadtatásának ünnepségei Észak-Itáliában és Magyarországon című kötete még a francia történetírás számára is újdonságokat tartogat, a kutató párizsi és londoni levéltárak anyagai alapján dolgozta fel II. Ulászló feleségének Franciaországból Magyarországra tartó, több hónapig tartó utazását, amely aprólékosan írja le a korabeli Velencét, valamint a hazai társadalmi, udvari életet, a korabeli öltözködési divatot.

Györkös Attila könyvbemutatója.
Kép forrása: Unideb.hu

„A 16. század eleji francia kézirat anyagából azt is megtudhatjuk, hogy milyen volt a magyar uralkodói esküvő, illetve az is kirajzolódik, hogy Anna királyné szerelmes volt férjébe, ami nem volt evidens abban a korszakban” – hívta fel a figyelmet egy érdekességre Györkös Attila.

A kutatócsoportban dolgozó szegedi történész, Csernus Sándor egy XIII. századi krónikás munkájának fordítását és kritikai kiadását készítette el: a Jean de Joinville Szent Lajos élete és bölcs mondásai című kötet első alkalommal ad betekintést magyar nyelven a Jean de Joinville által vezetett keresztes hadjáratba.

Középkori pecsétmásolatok készítése
Fotó: Szakács János–Véber Zoltán

További képek a megnyitóról a Múzeum Facebook-oldalán találhatóak.

Ezt olvastad?

Főszerepben az 1945 és 1970 közötti brit–magyar diplomácia

Hogyan fonódik össze a propaganda, a kultúra és a diplomácia két olyan ország kapcsolatában, amelyek a vasfüggöny különböző oldalaira kerültek

X