„A történelmet (…) érzelmileg átélten érdemes és lehet megismerni” – Beszélgetés Pelyach Istvánnal

Március 15-e az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünk, amelyen az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk. Ennek apropóján beszélgetett Lengyel Ádám Pelyach István történésszel a szabadságharc történetéről, filmes emlékezetéről és Damjanich János honvéd tábornokról.

Pelyach István a beszélgetés első felében elmondta, hogy a forradalmat és a szabadságharcot érdemes egy nagy folyamatként kezelni, és emiatt nem is választhatók el egymástól az események. Az 1848 őszétől kezdődő harcokat önvédelmi háborúnak tartja, szabadságharcnak 1849 tavaszától nevezhető, mivel a Habsburg-ház trónfosztását követően vált a küzdelem egy függetlenség kivívásáért folytatott harccá. Pelyach István hozzátette, hogy még vannak pótolni és kutatni való területek, ugyanakkor a kor történetének váza elkészült.

Az önvédelmi háború és szabadságharc ügyét átérezhették a Magyar Királyság területén élő, nem magyar anyanyelvű lakosok is. Nem véletlen, hogy az aradi vértanúk sem hivatkoztak arra, hogy kényszer hatására álltak volna a magyar ügy mellé. De a tisztikar mellett jelentős számú, nem magyar származású önkéntes szolgált a legénységi állományban is. Ráadásul jelentős volt a szlovák és román származású katonák száma is, akik vitézül küzdöttek a közös célért.

Damjanich János személyével kapcsolatban Pelyach István kiemelte, hogy nem vesztett csatát a szabadságharc alatt. Emellett fontos volt, hogy szerb származású tisztként első sikereit pont a délvidéken, a szerb felkelő erők ellen aratta. Ezen felül egyfajta népmesei hőskultusz alakult ki körülötte, s számos mítosz kapcsolódik alakjához.  

A szabadságharc mozgóképes megvalósításáról elmondta Pelyach István, hogy kettős üzenettel bírnak: egyrészt igyekeznek bemutatni a választott témát és korszakot, másrészt viszont reflektálnak saját korukra is. Az egyik legismertebb alkotás a Rákosi-korszakban készült Föltámadott a tenger című film. A legtöbb mozi azonban a ’70-es és a ’80-as évek terméke, amelyekben már számos érdekes téma is megjelenik, gondolva például a huszárszökésekre Sára Sándor 80 huszár című alkotásában, de készült film a nők szerepéről és helyzetéről, 1848–49 gyerekhőseiről vagy épp az aradi vértanúkról is.

A beszélgetést Pelyach István egy igen értékes gondolattal zárta:

„A történelem azért lehet fontos, mert az emberekből érzelmeket vált ki. A saját múltunk, a saját történelmünk iránti érzelmeket. És én azt gondolom, csak érzelmesen… Érzelmileg átélten érdemes és lehet alapvetően megismerni.”

Lengyel Ádám

A teljes adás még több információval és részlettel megtekinthetik az alábbi videó megnyitásával:

Ezt olvastad?

A Nyilvántartó Iroda története

A Nyilvántartó Irodát (eredetileg németül Evidenzbureu, mai átirattal Evidenzbüro) a Habsburg Birodalom, majd a kiegyezést követően az Osztrák–Magyar Monarchia talán

X