“A történelmet (…) érzelmileg átélten érdemes és lehet megismerni” – Beszélgetés Pelyach Istvánnal
Március 15-e az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünk, amelyen az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk. Ennek apropóján beszélgetett Lengyel Ádám Pelyach István történésszel a szabadságharc történetéről, filmes emlékezetéről és Damjanich János honvéd tábornokról.
Pelyach István a beszélgetés első felében elmondta, hogy a forradalmat és a szabadságharcot érdemes egy nagy folyamatként kezelni, és emiatt nem is választhatók el egymástól az események. Az 1848 őszétől kezdődő harcokat önvédelmi háborúnak tartja, szabadságharcnak 1849 tavaszától nevezhető, mivel a Habsburg-ház trónfosztását követően vált a küzdelem egy függetlenség kivívásáért folytatott harccá. Pelyach István hozzátette, hogy még vannak pótolni és kutatni való területek, ugyanakkor a kor történetének váza elkészült.
Az önvédelmi háború és szabadságharc ügyét átérezhették a Magyar Királyság területén élő, nem magyar anyanyelvű lakosok is. Nem véletlen, hogy az aradi vértanúk sem hivatkoztak arra, hogy kényszer hatására álltak volna a magyar ügy mellé. De a tisztikar mellett jelentős számú, nem magyar származású önkéntes szolgált a legénységi állományban is. Ráadásul jelentős volt a szlovák és román származású katonák száma is, akik vitézül küzdöttek a közös célért.

Damjanich János személyével kapcsolatban Pelyach István kiemelte, hogy nem vesztett csatát a szabadságharc alatt. Emellett fontos volt, hogy szerb származású tisztként első sikereit pont a délvidéken, a szerb felkelő erők ellen aratta. Ezen felül egyfajta népmesei hőskultusz alakult ki körülötte, s számos mítosz kapcsolódik alakjához.
A szabadságharc mozgóképes megvalósításáról elmondta Pelyach István, hogy kettős üzenettel bírnak: egyrészt igyekeznek bemutatni a választott témát és korszakot, másrészt viszont reflektálnak saját korukra is. Az egyik legismertebb alkotás a Rákosi-korszakban készült Föltámadott a tenger című film. A legtöbb mozi azonban a ’70-es és a ’80-as évek terméke, amelyekben már számos érdekes téma is megjelenik, gondolva például a huszárszökésekre Sára Sándor 80 huszár című alkotásában, de készült film a nők szerepéről és helyzetéről, 1848–49 gyerekhőseiről vagy épp az aradi vértanúkról is.
A beszélgetést Pelyach István egy igen értékes gondolattal zárta:
„A történelem azért lehet fontos, mert az emberekből érzelmeket vált ki. A saját múltunk, a saját történelmünk iránti érzelmeket. És én azt gondolom, csak érzelmesen… Érzelmileg átélten érdemes és lehet alapvetően megismerni.”
A teljes adás még több információval és részlettel megtekinthetik az alábbi videó megnyitásával:
Ezt olvastad?
További cikkek
Történelmi kötetek és programok a 94. Ünnepi Könyvhéten
Az Ünnepi Könyvhetet idén 94. alkalommal rendezik meg. A 2023. június 8–11. közötti eseménynek Budapesten a Vörösmarty tér, a Vigadó tér és a Duna-korzó terület fog otthont adni, de más […]
Tisztújító közgyűlés a Magyar Történelmi Társulatban
2023. május 13-án tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Történelmi Társulat. Nyolc év után leköszönt elnöki posztjáról Hermann Róbert, illetve a főtitkári pozícióról Csukovits Enikő. Az ülésen értékelték az elmúlt időszak […]
Búcsú Haraszti Györgytől (1947–2023)
Haraszti György tudományos munkásságának középpontjában a magyarországi zsidóság története áll. A történelem iránti szenvedélyét, elkötelezettségét jól mutatja, hogy vegyészmérnöki diplomával a kezében, számítástechnikai szakértőként dolgozva mégis a történeti kutatás felé […]
Előző cikk
„Nem most van itt az ideje a felelősség megvitatásának!” - Budapest ostroma
A Budapest ostroma című kötet hiánypótló munkának ígérkezik. A könyvet két részre osztották a szerzők, az elsőben Tulok Péter és Mihályi Balázs tanulmányai szerepelnek, melyeket a praktikusság kedvéért sorban haladva […]