Kiemelkedő nemzetközi siker az ELKH Történettudományi Kutatóintézetében

Nagyon komoly teljesítménynek számít, hogy egy intézményből két kutató is nyerjen az Európai Kutatási Tanács (European Research Council/ERC) legrangosabb pályázatán, az pedig különösen, hogy ezt a sikert közép-európai történészek érjék el. Fejérdy András tudományos főmunkatárs, igazgatóhelyettes és Kármán Gábor tudományos főmunkatárs, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének két kutatója Magyarországon kategóriájukban egyedüliként részesültek az ERC Consolidator Grantjében.

Az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerének feladata, hogy hosszú távra finanszírozást nyújtson a magas megtérülést ígérő kutatások támogatására. Az ERC-re olyan vezető kutatók pályázhatnak – életkorra, nemre és származási országra vonatkozó bármely megkötés nélkül –, akik Európában tervezik a projektek végrehajtását. A támogatásban részesülő kutatási projektek a fizikai és műszaki tudományok, az élettudományok, valamint a társadalom- és humán tudományok széles körét ölelik fel. Az idei keretből összesen 42 különböző nemzetből származó, az Európai Unió és a társult országok 24 kutatóintézetében dolgozó kutató projektjét támogatták.

Az ELKH BTK Történettudományi Kutatóintézetétől az alábbi két projektet támogatja az ERC:

Fejérdy András, az ELKH BTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese

Fejérdy András projektje a szuverenitásra igényt tartó modern államok és a transznacionális intézmények közötti konfliktusok összetett (elő)történetét vizsgálja az állam és a világ egyik legrégebbi nemzetek feletti intézménye, a katolikus egyház közötti kapcsolatok változását elemezve. A kutatócsoport az egyház és állam közötti konfliktusokat és az e konfliktusok kezelését célzó egyeztetési folyamatokat a katolikus egyház (fő)pásztoraitól az állam részéről megkövetelt hűségeskük és az ezek miatti konfrontációk történetén keresztül tárja fel a Habsburg Monarchiában és utódállamaiban 1780 és 1990 között.

A kutatás általános célja, hogy új megközelítésből vizsgálja a szekularizáció és nemzetépítés folyamatának és a modern állam szuverenitásigényének érvényesítésére tett lépéseknek az összefüggéseit. Kiinduló hipotézise, hogy a jozefinista Habsburg kormányzat regalizmusa, a kiépülő nemzetállamok szekularizmusa, valamint a kommunista egyházpolitikai gyakorlat alapvető összehasonlítható vonásokkal bír, amelyek lehetővé teszik egy történeti modell megalkotását. Az állam és egyház szétválasztása sajátos kelet-közép-európai modelljeinek megértéséhez a katolikus egyház centrumát (Szentszék), perifériáját (kelet-közép-európai főpapok) és a mindenkori államhatalmat egyaránt érintő állameskü vizsgálata kitűnő laboratórium, mert az állameskü gyakorlatának az államszervezet kereteinek differenciálódása és a szövegekben történt változások ellenére megmaradó állandósága különösen kedvez a szinkron és diakron összehasonlításnak.

Kármán Gábor, az ELKH BTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatárs

Kármán Gábor kutatócsoportjának célja az, hogy minél szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokkal segítse a kora újkori erdélyi diplomácia jellegzetességeinek megértését. A nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálja, milyen közös tulajdonságok figyelhetők meg az Oszmán Birodalom és a kereszténység határvidékén fekvő egyes kis államok diplomáciájában a 16. és a 18. század között. Ezeknek a kisállamoknak, így például a krími kánságnak, a havasalföldi és moldvai vajdaságoknak, a raguzai köztársaságnak, az erdélyi fejedelemségnek és a kozák Ukrajnának meg kellett találnia annak eszközeit, hogyan őrizhetik meg szuverenitásuk legalább egy részét olyan, náluk sokkal nagyobb hatalmak között, amelyek egy részéhez (sőt, néha egyszerre többhöz is) politikailag szoros szálak fűzték őket. A csoport célja az, hogy megtalálja azokat a mintákat a különböző államok diplomáciai gyakorlatában, amelyek közösnek számítanak, annak ellenére, hogy az egyes államok igencsak eltérő háttérrel rendelkeztek jogi hagyományaikat, kormányzati formáikat, politikai kultúrájukat és politikai nyelveiket tekintve, hiszen például Raguza régi republikánus tradíciókkal rendelkező nyugati keresztény városállam volt, Havasalföld ortodox választott fejedelemség, míg a Krím muszlim kánjai örökjogon uralkodtak.

A projekt célja, hogy összehasonlító módszerekkel négy területet vizsgáljon meg. Elsősorban a kisállamok uralkodóinak stratégiáit kutatja, amelyek révén a nagyhatalmi politika terén igyekeztek kompenzálni sérülékenységükből fakadó hátrányaikat és biztosítani túlélésüket a birodalmak és civilizációk határvidékén. Másodsorban azt elemzi, milyen különleges diplomáciai gyakorlatok kialakítását igényelte a kulturális határvidékeken elfoglalt pozíciójuk, illetve az a tény, hogy legtöbbször alárendelt pozícióból voltak kénytelenek tárgyalni. A vizsgálat harmadik fókuszpontja az lesz, miképpen birkóztak meg ezen kisállamok azzal a kihívással, hogy határhelyzetüket különböző (muszlim, illetve keresztény) politikai nyelveken kellett megfogalmazniuk és két szembenálló politikai közösségnek kellett megmagyarázniuk az őket a másikhoz fűződő kötelékeiket. Végül a projekt figyelmet fordít majd a külpolitika emberi tényezőjére, a kisállamok diplomatáinak személyére is, és megvizsgálja, az általuk képviselt államok hatalmi pozíciója hogyan befolyásolta karrierlehetőségeiket és az azzal kapcsolatos stratégiáikat. A projektben résztvevő, öt országból érkező kutatók eredményeiket egy közös monográfiában foglalják össze, amelyet a megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciák és műhelyszemináriumok eredményeire épülő tanulmánykötetek egészítenek majd ki.

Ezt olvastad?

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2019 nyarán megalakult MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport mozgalmas és eredményekben nagyon gazdag három