Rákosi-korszak
„Újra megtanulni az életet” – A Gulagról hazaérkezett foglyok története a családi emlékezetben
70 éve, 1953. november 25-én érkezett haza a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja – ez a nap a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. 1955-ben a foglyok
Öt ingyenesen megtekinthető dokumentumfilm az 1956-os forradalom és szabadságharcról
Október 23-án országszerte az 1956. őszi eseményekre emlékezünk. A korábbi években ebből az alkalomból közöltünk portálunkon cikkgyűjteményt az 1956-os forradalom és szabadságharcról, ajánlottunk könyveket, filmeket, továbbá módszertani ötleteket is kínáltunk
A Rákosi-korszak ideológusa – Révai József pályája
Révai József (1898. október 12. Budapest – 1959. augusztus 4. Balatonaliga, Veszprém megye) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt. A ma 125
„Levéltárban jártunk, kincseket találtunk” – egy felső tagozatos levéltárpedagógiai foglalkozássorozat
Szerencsésnek érezheti magát az a történelemtanár, akinek van arra lehetősége, hogy levéltárpedagógiai foglalkozásokat vegyen igénybe. Ha ehhez még lelkes és érdeklődő tanulók is társulnak, akkor különösen. Miért tartom fontosnak, hogy
Falvak és városok, avagy pártállami településtervezés
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1971-ben fogadta el a területfejlesztés irányelveit és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (OTK). Az esemény ötvenedik évfordulóján a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Vidéktörténeti Témacsoportja
A Népstadion 1953. augusztus 20-ai átadása
Az 1953. augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan adták át a Rákosi-korszak egyik legnagyobb beruházását, Budapest óriási sportarénáját. A létesítmény a korabeli sajtó szerint nemcsak a versenysportot, hanem az egész dolgozó népet
Filmen a kommunista terrorszervezet
„Milyen minta alapján jött létre a kommunista terror szolgálatába állított államvédelmi szervezet? Mik voltak a módszerei? Hogyan nevezték az egyes korszakokban? Vajon meddig folytatta tevékenységét?” E kérdéseket feltéve készült az
Dokumentumfilm Sándor István vértanúhaláláról és földi maradványainak azonosításáról
Sándor István szalézi szerzetes 1953-ban lett az ún. pártőrség-per áldozata. A mindössze 39 évesen hóhérkézre juttatott, a börtönben többször is kegyetlenül összevert atya testét jeltelen sírban helyezték el, földi maradványait
A párthierarchia „második embere” – Gerő Ernő politikai pályája
Gerő Ernő (1898. július 8. Terbegec, Hont vármegye – 1980. március 12. Budapest) a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszakban a kommunista párthierarchia második embere volt, kezében jelentős hatalom összpontosult, s
„…az angol nép sebeit és a gyarmati népek nyomorúságát nem fogják tudni a királynő uszályával eltakarni…” II. Erzsébet koronázása a magyar sajtóban
A 20. századra a brit monarchia nagyrészt elvesztette politikai hatalmát, ezért befolyásának fenntartásában egyre fontosabb szerepet játszottak a nagyszabású, pompát, erőt, történelmi folytonosságot sugárzó szertartások. Ezek a jelképes erejű események