Konstanzi zsinat 600. – a középkorászok jubileumi éve
A 2014-es évben az első világháború 100 éves jubileuma minden más évfordulós eseményt elhomályosított. Ez történt Augusztus császár halálának 2000. évfordulójával és a Dózsa-féle parasztfelkelés 500. évfordulójával is, ahogy erre egy korábbi cikkünkben fel is hívtuk a figyelmet. Mondhatnánk, hogy ez így rendben is van, hiszen a Nagy Háború a 20. század egyik – ha nem a – legmeghatározóbb eseménye volt. Különösen igaz ez magyar szempontból, hiszen a háborúban belátható generációkon belül sok magyar család vesztette el hozzátartozóját, és a lezárását követő békeszerződés hazánk azóta eltelt történetére is óriási hatással volt. A korábbi korokkal foglalkozó történészeknek azonban szintén vannak ilyen kardinális eseményeik, például a késő középkorral foglalkozó kutatók vizsgálódásaik során nem kerülhetik a konstanzi zsinatot.
Összehívásának legfőbb oka az volt, hogy a 34 éve tartó nagy nyugati egyházszakadást megoldják Európa politikusai. Az egyházszakadást felszámoló 16. egyetemes zsinatot 1414. november 5-én nyitotta meg Konstanzban XXIII. János ellenpápa. Az eseménynek nem csak vallás-, illetve egyháztörténeti vonatkozásai voltak, egészen az 1814-ben tartott bécsi kongresszusig a konstanzi zsinat maradt Európa legnagyobb diplomáciai eseménye. Hiszen a zsinat alkalmával időről időre összefutott Európa birodalmainak politikai elitje, fontos ismeretségeket, kapcsolatokat szerezve ezzel. A zsinatra az „öt nemzetet”, az itáliaiakat, az angliaiakat, a németeket, a franciákat és a spanyolokat, továbbá a bíborosok kollégiumát Luxemburgi Zsigmond kezdeményezésére hívták össze. Az első nyilvános ülés 1414. november 16-án zajlott, és végül 1417. november 11-én választották meg a később november 21-én V. Márton néven pontifikációját megkezdő pápát. Ezt követően az új pápa Zsigmond királlyal 1418. április 22-én a zsinatot berekesztette.
A zsinat megnyitásának tehát idén lesz 600. évfordulója, Luxemburgi Zsigmond személyében pedig a magyar király volt az, aki az üléssorozatot kezdeményezte. Nem csoda hát, hogy a magyar középkortörténettel foglalkozó kutatók érdekeltek az évforduló megünneplésében, ennek legkézenfekvőbb módja pedig egy tudományos konferencia, melyen mindenki egy adott témában bemutathatja a szélesebb közönségnek kutatási eredményeit. Pósán László és Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelem Intézetének docensei vállalták is a feladatot, hogy ezt az ünnepi konferenciát megszervezzék. Alább ennek a konferenciának a részletes ajánlóját tárjuk olvasóink elé.
A konferencia helyszíne: Kölcsey Központ. Kép forrása: Panoramio.com
A konferencia november 5-7. között kerül megrendezésre a debreceni Kölcsey Központban. A részletes programot galériánkban tekinthetik meg, érdemes azonban néhány szót ejteni a tervezett szekciókról. A konferencia szervezői a felhívásban igyekeztek minél több rétegét lefedni a történeti kutatásoknak. Külön társadalom-, gazdaság-, környezet- és hadtörténeti szekciókat is meghirdettek az egyház-, diplomácia-, és kultúratörténeten kívül. A jelentkezéseken alapuló program bár nem lett ennyire specifikusan tagolt, de így is sokrétűek lesznek az előadások témái. Az első nap, november 5-én kezdi meg ülésezését a „Magyarország a konstanzi zsinat korában” című szekció. Nem sokkal délután kettő előtt két blokkban hangzanak majd el az előadások, blokkonként 4-4 előadó tolmácsolásában. Másnap a Magyarországot fókuszpontba helyező szekció folytatja üléseit, reggel 9:00-tól pedig párhuzamosan megnyílik „A konstanzi zsinat és Európa” címet viselő szekció is. November 7-én a konferencia zárónapján a „Hadtörténet, hadszervezet, haditechnika a konstanzi zsinat korában” c. ülésen hat előadáson keresztül nyerhetünk betekintést a korszak katonai kérdésköreibe. A előadók közül nem szeretnénk senkit név szerint kiemelni, de aki vet egy pillantást a programra, láthatja, hogy igazán impozáns a névsor. A konferencia előadásainak kötetben való megjelentetése tervezett, sőt, a szerkesztők szándéka szerint – amennyiben a források elegendőek lesznek – idegen nyelvű fordításai is elkészülhetnek a dolgozatoknak. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Ezt olvastad?
További cikkek
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Közel 80 éve történt… – bemutatták a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát
2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát. A kötet a Kárpát-medence teljes területéről, így […]
A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet kettős könyvbemutatója
2024. február 27-én a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatták be a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet Magyarország történeti atlasza 1526–1711 és A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 című köteteit. A rendezvényen […]
Előző cikk
A „múlt hallucinációjától” a reális helyi értékekig – interjú Agócs Attilával
Néprajzkutató, a Füleki Vármúzeum igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság és a Národopisná spoločnosť Slovenska (Szlovákiai Néprajzi Társaság) tagja, a Szlovákiai Múzeumok Szövetsége országos választmányának tagja, a dél-szlovákiai Végvárklaszter elnöke. Agócs Attila mind […]