Könyvnyomtatás az első világháború idején Egerben

Az első világháború századik évfordulójának végéhez érve újabb és újabb kiállítások és rendezvények látnak napvilágot. Míg kezdetben a hadi események és a katonák életének bemutatása volt napirenden, addig egyre több kiállítás igyekszik a hátország életébe bepillantást nyújtani. Az ilyen kiállítások közé sorolható az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban megrendezett időszaki kamara kiállítás, mely az Egri Érseki Líceumi Nyomda első világháború idején megjelent kiadványait mutatja be.

A szeptember 20-án tartott megnyitón Hernádfői Csaba, a kiállításnak otthont adó intézmény igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Rövid beszédében kiemelte, hogy a mostani kiállítás már a tizenötödik időszaki kiállítás, mely méretéből adódóan sokkal emészthetőbb és befogadhatóbb a nagyközönség számára.

Ezt követően a kiállítás főszervezője, Dr. Verók Attila vette át a szót, aki kiemelte, hogy míg a centenárium folyamán sok kiállítás és rendezvény emlékezett meg az első világháborúról, addig az alábbi kiállítás egyedülálló, hiszen annak középpontjában egy szűk tárgyi csoport, a könyvek állnak. Hozzátette, hogy a világháború centenáriuma mellett 2018 a kulturális örökség éve is, melynek középpontjába idén a helyi örökség áll. A kiállítás így mindkét elvárásnak megfelel, hiszen a megtekinthető nyomdatermékek elsősorban egrieknek készültek abból a célból, hogy a háború idején is tartsák a mindennapos nélkülözést és nehézségeket elviselő emberek lelkében a katolikus hitet. Verók hozzátette, hogy a kiállítás alapját a két kötetes, Mizera Tamás, Nagy Andor és Verók Attila szerkesztésében nemrégiben megjelent A könyvkiadó egri Líceum című munka  jelentette, melyben egyedülálló módon az Egerben több száz évig működő nyomda valamennyi kiadványát összegyűjtötték és a legfontosabb bibliográfiai adatokkal látták el.

A megnyitó utolsó felszólalójaként Dr. Bartók Béla, a kiállítás kurátora részletesebben bemutatta a megtekinthető dokumentumokat. Kiemelte, hogy a világháború kitörésével nem állt meg a tudományos élet Egerben sem. Sok mű kifejezetten a háború természetével foglalkozik, több például a katolikus vallás és a háború viszonyát taglalja és próbál iránymutatást adni a híveknek ebben a kérdésben. Elmondta, hogy a vitrinbe került kiadványok jó minőségben maradtak az utókorra, annak ellenére, hogy a gyártás során a nagy példányszám és az olcsó áron való eladhatóság volt a fő szempont. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a lehető legtöbb ember számára el tudják juttatni az érsekség által közvetített katolikus álláspontot. A 19. század végén ugyanis az érsekség számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a lezajló társadalmi változásokra az egyháznak választ kell adnia, és ebben a sajtó és a könyvnyomtatás, mint hitvédelmi eszköz a hasznára válik.

Ezeknek a szempontoknak tettek eleget a kiállítás első nagyobb csoportját alkotó, Egri Népkönyvtár kiadványai. A 19. században német nyelvterületen működő „Volksbibliothekek” mintájára elinduló sorozat egyszerű nyelvezettel próbált szellemi útmutatást adni a kor hétköznapi embereinek. Ilyennek számított például a háborúban elesett katonák özvegyeinek szánt lelki útmutató.

A második nagyobb egységnek a kétnyelvű kiadványok tekinthetők. Egerben a világháború idején több ezer német és cseh anyanyelvű katona mellett orosz hadifoglyok is tartózkodtak, akik számára az érseki nyomda külön gyártott olvasnivalót. Megtekinthető többek között Szmrecsányi Lajos érsek által a sebesült katonáknak ajándékozott Háborús Karácsony című kiadvány, illetve az első modern egri útikönyvnek tekinthető Séták Egerben című könyvecske, melyek elsőként szlovák valamint német nyelven láttak napvilágot.

A harmadik nagyobb csoportot az időszaki kiadványok alkotják, melyek között megtalálhatjuk a több évtizedes múltra visszatekintő Egyházmegyei Közlönyt, valamint a háború idején elinduló, főleg az egri lakosságnak szóló Katholikus Tudósítót, melyekben a helyi termékek hirdetései (pl. Egri Víz) mellett kettő, eddig kevésbé ismert Gárdonyi-írás is fellelhető.

Az utolsó nagyobb csoportban a művészeti és tudományos jellegű kiadványok szerepelnek. A verseskötetek mellett jogi tanulmányok és aktuális jelenségekre reflektáló írások is megjelentek. Így némelyikben előkerül a nemzetiségi kérdés vagy éppen a szabadkőműves mozgalom megítélése.

Összességében elmondható, hogy kiállítási anyagok érdekes adalékokat nyújtanak a világháborúban harcoló hátország mindennapjai iránt érdeklődők számára. A kiállított nyomdatermékek az érsekség keze alatt készültek és ez bizonyítja egyrészt a katolikus egyház szociális érzékenységét, valamint Eger város életében betöltött hangsúlyos szerepét. A kiállítás jó szívvel ajánlható azoknak is, akik nem Egerben élnek, hiszen körbejárása után megtekinthető az érseki palota impozáns épülete, mely rengeteg további érdekességgel várja az ide látogatókat.

Molnár Dávid

Ezt olvastad?

A Bánság és Szeged 1848/49-ben

2024. május 30-án került megrendezésre „A Bánság és Szeged 1848/49-ben” című konferencia a Szegedi Tudományegyetem Dísztermében. Az esemény az SZTE

X