Kossuth Lajos azt üzente
Kossuth Lajosnak, a XIX. századi magyar történelem egyik legjelentősebb alakjának születésnapján egy olyan oldalt ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyen a „turini remete” hangján kívül megtalálhat számos érdekességet és kordokumentumot a felvétel kapcsán.
1890. október 6-án hiába hívták Kossuth Lajost, hogy mondjon ünnepi beszédet az aradi vértanúk emlékére tartott ünnepségen, a „turini remete” ezt kategorikusan visszautasította. A mintegy negyedszázados önkéntes száműzetésben élő Kossuth nem tudott azonosulni a kiegyezés rendszerével, azt viszont vállalta, hogy egy, a korszakban még újdonságnak számító fonográffelvételen rögzítsék szavait.
A beszédet, melyet a szóban forgó emlékezés kapcsán mondott, s amelyet aztán így élő szóban vihettek el Aradra, Edison 1877-es találmányának korszerűsített változatán vették fel. Ezt hallgathatjuk meg az alábbi oldalon, néhány érdekesség és korabeli fényképfelvétel, dokumentum kíséretében.
A szoba, ahol a fonográffelvételt készítették, melyen Kossuth hangja hallható. A kép forrás: mek.oszk.hu
Kossuth hangját ide kattintva hallgathatja meg.
A fonográffelvétel szövege:
“A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”
Ezt olvastad?
