Kossuth Lajos azt üzente
Kossuth Lajosnak, a XIX. századi magyar történelem egyik legjelentősebb alakjának születésnapján egy olyan oldalt ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyen a „turini remete” hangján kívül megtalálhat számos érdekességet és kordokumentumot a felvétel kapcsán.
1890. október 6-án hiába hívták Kossuth Lajost, hogy mondjon ünnepi beszédet az aradi vértanúk emlékére tartott ünnepségen, a „turini remete” ezt kategorikusan visszautasította. A mintegy negyedszázados önkéntes száműzetésben élő Kossuth nem tudott azonosulni a kiegyezés rendszerével, azt viszont vállalta, hogy egy, a korszakban még újdonságnak számító fonográffelvételen rögzítsék szavait.
A beszédet, melyet a szóban forgó emlékezés kapcsán mondott, s amelyet aztán így élő szóban vihettek el Aradra, Edison 1877-es találmányának korszerűsített változatán vették fel. Ezt hallgathatjuk meg az alábbi oldalon, néhány érdekesség és korabeli fényképfelvétel, dokumentum kíséretében.
A szoba, ahol a fonográffelvételt készítették, melyen Kossuth hangja hallható. A kép forrás: mek.oszk.hu
Kossuth hangját ide kattintva hallgathatja meg.
A fonográffelvétel szövege:
“A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”
Ezt olvastad?
További cikkek
„Rólunk, de nélkülünk” – A karlócai békéről és annak megítéléséről
A karlócai béke helye a történelemben 1699. január 27-e az európai és magyar történelem egyik meghatározó állomása. Több, mint egy évvel korábban, a kilencéves háborút lezáró rijswijki békekongresszus óta csend […]
„Újra megtanulni az életet” – A Gulagról hazaérkezett foglyok története a családi emlékezetben
70 éve, 1953. november 25-én érkezett haza a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja – ez a nap a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. 1955-ben a foglyok […]
Csillaghullások 1956-ban a Nemzeti Múzeumnál – csillagformák a vallásos szimbólumtörténet tükrében
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a nemzeti függetlenség vágyát a tüntető tömeg számos helyen az önkényuralom jeleinek, jelvényeinek eltávolításával nyilvánította ki. Mondhatni, hogy természetes is volt, hogy a nemzeti […]
Előző cikk
A Győzelem Napja: Kína és a második világháború lezárulásának 70. évfordulója
A második világháború lezárulásának és „a Japán felett aratott győzelem” hetvenedik évfordulója alkalmából szeptember 3-án első ízben került sor a Győzelem Napja névre keresztelt ünnepségre Kínában. A Győzelem Napja néven […]