Lefojtva a 20. században – új könyvek a magyar vidékről

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

A Magyar vidék a 20. században című könyvsorozat 7. és 8. kötetének bemutatójára 2023. szeptember 5-én került sor a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián szerkesztésében 2021-ben megjelent Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban, 1957–1980 című tanulmánykötetet Bánkuti Gábor történész (PTE), a Csikós Gábor szerkesztette Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra című forráskötetet Vámos Gabriella etnográfus (ELTE) mutatta be.

Bánkuti Gábor, Csikós Gábor, Vámos Gabriella és Horváth Gergely Krisztián a Lefojtva... és a Forrásvidékek... c. kötetek bemutatóján. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga
Bánkuti Gábor, Csikós Gábor, Vámos Gabriella és Horváth Gergely Krisztián a Lefojtva… és a Forrásvidékek… c. kötetek bemutatóján. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban, 1957–1980 c. kötetről

Előadása bevezetőjeként Bánkuti Gábor felidézte a BTK–NEB Vidéktörténeti Témacsoport működését kijelölő diszciplináris kereteket. Kiemelte azt a szerves építkezési folyamatot, ami e 2014-ben megalakult kutatói közösség működésében tetten érhető. A kommunizmus évtizedeit kezdetben diakron szemléletben, majd az utóbbi években problémaközpontúan vizsgáló témacsoport megközelítésében a primér források elsőbbsége mellett fontos szerepet kap az alulnézeti perspektíva, az összehasonlítás igénye, a longue durée és regionális szemlélet, továbbá az interdiszciplinaritás. A Lefojtva… című kötetnek külön értéket ad, hogy ez az elméleti-módszertani igényesség eleddig kevéssé feltárt forrásokat exponáló tanulmányokban köszön vissza. Jól példázza mindezt Kis Józsefnek a hatvanas évekbeli borsodi pártelit rekrutációját vizsgáló tanulmánya, Ispán Ágotának a zsámbéki téeszelnökképző iskola működését bemutató írása vagy az olyan, a hatalom és a társadalom viszonyát lokális miliőkben elemző írások, mint amilyenek Völgyesi Orsolya Mezőfalváról, Galambos István Várpalotáról, Keresztes Csaba Sóskútról, Pál János Homoródszentmártonról írt dolgozatai, amelyek a mindennapok gyakorlatának az oldaláról tárják fel a létező szocializmus működését.

A könyvbemutató közönsége. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga
A könyvbemutató közönsége. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

Előbbi szerzők mellett Czetz Balázs Fejér megyei, Oláh Sándor Udvarhely rajoni, Rigó Róbert bács-kiskuni, Ritter György észak-dunántúli vagy éppen Ö. Kovács József téesz-vizsgálatai azt is jelzik, hogy az aprólékosan kimunkált részkutatások kötetről kötetre haladva szisztematikus építkezéssé állnak össze a szerzők életművében. A kötet unikális témákat is kínál. Erre jó példák Várkonyi-Nickel Rékának a salgótarjáni üzemi étkeztetésről, Szulovszky Jánosnak a vallásos pedagógusokról, Seres Attilának a Hargita megyébe látogató szovjetunióbeli delegációkról írott, vagy Csikós Gábornak a vidéki modernizáció árnyoldalait OPNI-betegkartonok alapján a bemutató tanulmányai. Nagyobb időtávot fog át Nagy Károly Zsolt egy debreceni református teológus-évfolyam életét nyomon követő vizsgálata és Horváth Gergely Krisztián írása, aki a kommunizmuskritika még nem szankcionált határait egy katolikus pap homíliái alapján rekonstruálja.

A Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra c. kötetről

Vámos Gabriella előadásában először Ritter György bevezető tanulmányának legfontosabb tézisét emelte ki, tudniillik, hogy az oral history források nem sokban különböznek a történészek által szokásosan használt forrásoktól, ezért bátran lehet rájuk támaszkodni, még ha értelmezésük, forráskritikájuk más jellegű kérdéseket is vet fel a megszokott levéltári forrásokhoz képest. A kötetben tematikus bontásban közzétett interjúrészletek ezért hiteles bázisként segíthetik a tájékozódást a huszadik század forgatagában. A könyv előzménye egy még 2019-ben a PPKE és a NEB együttműködésében megvalósult projekt, amelyben a részt vevő egyetemi hallgatók 29 településen készítettek interjúkat. Egyetlen kritériumnak kellett csak megfelelni: a megszólítottaknak életük valamely szakaszából legyen személyes emlékük a falusi életvilágokról. Sokan valamely rokonukat szólították meg, ami egyszerre lehetett az interjúszituációt megkönnyítő, illetve megnehezítő körülmény.

Bánkuti Gábor, Csikós Gábor, Horváth Gergely Krisztián és Vámos Gabriella a Lefojtva... és a Forrásvidékek... c. kötetek bemutatóján. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga
Bánkuti Gábor, Csikós Gábor, Horváth Gergely Krisztián és Vámos Gabriella a Lefojtva… és a Forrásvidékek… c. kötetek bemutatóján. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

Összességében igen érdekes és történeti, néprajzi forrásként is kiváló forráskorpusz született, amely 1) az emberi kapcsolatok (család, hatalom), 2) a háború következtében megtapasztalt és az állam által elkövetett erőszak, 3) az egyéni és családi boldogulás, végül 4) a rendszerváltást követő időszak szerinti bontásban, számtalan altéma mentén teszi közzé a tematikusan rendezett interjúrészleteket. Vámos Gabriella szerint a mű értékét növeli, hogy sok téma, történelmi tapasztalat esetében az utolsó pillanatban került sor az érintettek megszólítására, a kötet világos szerkezete pedig nagyban megkönnyíti az abban való tájékozódást.

Az Újkor.hu olvasói mindkét kötettel találkozhattak már portálunkon Váczi Márk jóvoltából, aki mindkét könyvet recenzálta. A Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban, 1957–1980 című kötetről írt cikke ide kattintva, a Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra címűről írt pedig ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad?

Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be
Támogasson minket