„Hogy helytállóink emléke velünk maradjon.” – a Magyar Hősök című kötet online bemutatójáról

Magyar Hősök – Elfeledett életutak a 20. századból címmel rendezett online könyvbemutatót a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Matthias Corvinus Collegium a Líra Könyv Facebook-oldalán. Takács Bence moderálásában Fölváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese beszélgetett egy, az 1956-os forradalom évfordulójára időzített ismeretterjesztő kiadványról, mely hatvan ismert vagy éppen elfeledett, hősies életutat mutat be a kommunista diktatúra időszakából.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az 1945-től kezdve fokozatosan kiépülő, majd teljessé váló kommunista diktatúra történetét kutatja. A most megjelent könyv szorosan illeszkedik ehhez a küldetéshez, hiszen ismeretterjesztő szándékkal kívánja bemutatni az említett időszak áldozatait az eddig feltárt források segítségével. Földváryné Kiss Réka elmondta, hogy történész kutatóműhelyüknek fontos feladatát képezi, hogy az általuk feltárt múlt eljusson a szélesebb olvasóközönséghez. Ezért az egyik legfontosabb céljuk a Magyar Hősök című kötet megalkotásakor az olvasmányosság, a közérthetőség volt. A ma felnövő generációknak nincsen személyes emlékük a diktatúra időszakáról, ezért is fontos, hogy az akkori egyéni élettörténeteket, a sorsok sokféleségét bemutassák nekik.

„Egy diktatúrában olykor élet-halál kérdésről van szó, amikor dönteni kell.” – tette hozzá az elnökasszony, elmondva azt is, hogy természetesen a könyvben szereplő életutak nem „szentek életrajzai”, hiszen mindannyiunk életében vannak olyan döntési helyzetek, amikor nem a legetikusabb vagy legjobb megoldást választjuk. Ennek ellenére a könyvben szereplők életútjában volt olyan pillanat, amelyet az alkotók érdemesnek tartottak kiemelni és bemutatni az olvasóknak. Ennek ellenére a címadásnál tudatosan használták a hősök kifejezést, hiszen a hatvan életrajz mindegyikében volt olyan pillanat, amikor a bennük szereplők hősiesen viselkedtek, s ezért nem  egyszer tragikus vég jutott nekik osztályrészül. Kiss Réka hangsúlyozta, hogy az egyes fejezetekben nem csupán az egyes emberek, hanem a családjuk története, nélkülözése vagy szenvedése is megjelenik.

„A mögöttünk hagyott huszadik század nemcsak egyéni és tömeges traumákat okozott, hanem megfosztott minket nem is egy olyan nemzedéktől, amely ennek az országnak a szervezésére, a továbblendítésére képes lett volna.” – mondta el a beszélgetés során Máthé Áron, aki szerint az emberi lelkekben hagyott mély nyomok, önképek generációkon öröklődtek tovább. A történész hozzátette, éppen azért állították össze a könyvben található hatvan életutat, hogy az olvasó tisztább képet kaphasson ennek a korszaknak a meghatározó, ámde sokszor elfeledett szereplőiről.

Kiss Réka hozzátette, hogy az életutak válogatása semmiképpen sem reprezentatív, maradtak ki akár fontos életpályák, de éppen az lehet a kötet egyik előnye, hogy kis közösségek meghatározó tagjainak döntési helyzeteit, egyéni kockázatvállalását is bemutatja határon innen és túl. Nagyon különböző világnézetű, korú, végzettségű, társadalmi helyzetű ember került ebbe a kész munkába, de általuk kirajzolódik egy kép az emberi helytállások különféle megnyilvánulásainak segítségével, még akkor is, ha az egyes életutakban a diktatúrával szembeni kockázatvállalás mértéke eltérő volt. Volt, aki nyílt politikai akciókkal írta bele magát a könyv lapjaiba, mások a falubelieket, szomszédaikat, barátaikat akarták csak menteni.

Máthé Áron a könyv kapcsán fontosnak tartja, hogy a kommunista diktatúra működtetőinek kutatása, életútjaik megírása mellett azoknak a történetei is eljussanak az érdeklődő közönséghez, akik megpróbáltak szembeszállni az akkori rendszerrel. A diktatúrának éppen az az egyik fájdalmas hagyatéka, hogy ezeknek az embereknek a története eddig nem vagy csak alig volt feltárva, bemutatva.

A könyvbemutató során a történészek ismertették azokat a módszereket, ahogyan az egyes fejezetek megíródtak. A szerkesztők számára evidens volt, hogy az egyes életutak megalkotására a témák szakértőit, kutatóit kérjék fel, hiszen ők tudták a leghitelesebben elmondani a diktatúra elleni szembehelyezkedés történetének egy-egy szeletét. A könyvbemutató izgalmas részét képezték azok a kiragadott életesemények, melyeket Földváryné vagy épp Máthé elmondtak a hatvan életútból, s az élő videóinak lehetőségük volt kérdezni is, amelyekre a meghívott történészek válaszoltak.

Maróti Zsolt Viktor

A beszélgetés itt tekinthető meg:

A bemutatott könyv adatai: Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból, szerk. Czókos Gergely – Kiss Réka – Máthé Áron – Szalai Zoltán, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2020. 453 p.

Ezt olvastad?

Öt ingyenesen megtekinthető film a kommunizmus áldozatainak emléknapjára

Magyarország Országgyűlése 2000. június 13-án fogadta el azt a határozatot, amely február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nevezte ki. Azért

X