Öt ingyenesen megtekinthető film a kommunizmus áldozatainak emléknapjára

Magyarország Országgyűlése 2000. június 13-án fogadta el azt a határozatot, amely február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nevezte ki. Azért esett erre a dátumra a választás, mert 1947-ben, ezen a napon államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, és mentelmi jogának felfüggesztése, valamint bírósági ítélet nélkül szovjet fogságba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A dátumválasztás természetesen szimbolikus jelentőségű: ezen a napon nemcsak Kovács Bélára, hanem valamennyi áldozatra emlékezünk. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a filmek, amelyből szerencsére elég nagy a választék. Cikkünkben az olyan online ingyenesen elérhető dokumentumfilmek közül válogattunk össze ötöt, amelyek rövidebbek 45 percnél, így akár tanórák vagy a kommunizmus áldozatainak emléknapján megrendezett ünnepségek keretében is lejátszhatók.

Ötödik alosztály – Vörösterror az Országházban

Az első választott film az 1919-es Tanácsköztársaság idejére kalauzol el minket. A proletárdiktatúra által alkalmazott vörösterror, majd az ezt követő, egyező brutalitású, de ellenkező előjelű fehérterror kérdése máig megosztja társadalmunkat. Ebből fakadóan nagyon nehéz feladatot vállal magára, aki e téma valamelyik aspektusáról filmet forgat. A Borbás Barnabás és Réti László rendezésében, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága kezdeményezésére megszületett Ötödik alosztály – Vörösterror az Országházban című film bátran vállalja, hogy tárgya a vörösterror, de a film során megemlítik a fehérterrort is. Ezt olyannyira nem bagatellizálják el, hogy az egyik történészszakértő, Hatos Pál maga is beszél róla röviden. A filmről korábban írt cikkünk ide kattintva érhető el, a film pedig itt tekinthető meg:

A koronatanú

A második világháborút követően törékeny demokrácia bontakozott ki. A kommunista párt emberei már a Vörös Hadsereg bejövetelével, a folyó harcokkal párhuzamosan megkezdték a közigazgatás irányításának átvételét, amelyben a szovjetek hathatósan támogatták őket. A koronatanú című új dokumentumfilm ezt a folyamatot tárja fel Arany Bálint tevékenységén és sorsán, illetve a Magyar Testvéri Közösséggel szemben indított első koncepciós per eseménytörténetén keresztül. Az Országgyűlés Hivatala, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Igen Média együttműködésében készült alkotást éppen egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mutatták be. A rendezvényről írt beszámolónk ide kattintva olvasható el, a film pedig itt tekinthető meg:

Apáink földje

A harmadik filmben a kollektivizálást ismerhetjük meg. Az Apáink földje című film nagyon tömören, nagyon közérthetően magyarázza meg azt a folyamatot, ami a magyar paraszti társadalom felszámolásához vezetett 1948 és 1961 között. A film alapjául a (volt MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti kutatócsoportjának eredményei szolgáltak. A kutatócsoport munkája iránt tulajdonképpen e filmet megtekintve kezdtem érdeklődni – egyébként tősgyökeres budapestiként. A filmről korábban írt cikkünk ide kattintva érhető el, az alkotás pedig teljes egészében megtekinthető itt:

Ordass Lajos második püspöksége (1956–1958)

Az október 23-i forradalom eredményeként 1956-ban az evangélikus egyházban nagy változások kezdődtek el. A korábban fegyházbüntetést szenvedett, de a forradalom előtti hetekben rehabilitált Ordass Lajos visszatérhetett püspöki hivatalába. Megkezdte a törvényesség helyreállítását, illetve az egyház elválasztását a politikai érdekek kiszolgálásától. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény filmje ezt a folyamatot mutatja be az Ordass Lajos naplóit sajtó alá rendező Isó Gergely szakértésével. Az Újkor.hu vele készült korábbi interjúja ide kattintva érhető el, a film pedig itt nézhető meg:

A Kádár-korszak

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának rövidfilmje 2016-ban készült a Nyomot Hagytak | Évszázadok – Személyiségek – Aláírások című kiállításhoz. A tárlat az intézmény eredeti iratainak segítségével mutatta be az aláírás hitelesítő szerepét, valamint azokat a kiemelkedő eseményeket és személyiségeket, amelyek és akik jelentős hatással voltak az ország történelmére, kultúrájára és fejlődésére a 14. század közepétől egészen a 20. század végéig. A kiállítás virtuálisan ide, a kurátorával, Németh László Sándorral készült interjúnk pedig ide kattintva érhető el. A filmet itt lehet megtekinteni:

Szőts Zoltán Oszkár

Borítókép: Kádár János beszédet mond (az Apáink földje című filmből)

Ezt olvastad?

Habsburg Ottó neve talán nem ismeretlen sokak számára - főként, ha elolvasták a múlt héten a portálunkon megjelent recenziót (Az
Támogasson minket