Mindennapok bölcsész diplomával
A bölcsészhallgatók, köztük a történészek gyakran teszik fel maguknak azt a kérdést, hogy diploma után hol fognak munkát találni, hacsak nem tudatosan építgetik karrierjüket, és nem adódik egy nagyon jó lehetőség számukra. Az akadémiai vonalon és a tanári pályán kívül számos út áll a történészek előtt, hogy milyenek, arról 2018. május 9-én hallhattak az érdeklődők a Kubinyi András Történész Műhely (PPKE BTK) és az Open History közös szervezésében megvalósult kerekasztal-beszélgetésen. A közelmúltban fiatal történészek – Bálint Angelika (Imagine Budapest), Biricz Dóra (Magyar Nemzeti Múzeum), Farkas István Gergő (Miniszterelnökség) és Révész Tamás (Trianon 100 MTA–Lendület) Bayer Árpád (Open History) moderálásával – beszélgettek arról, hol keresték a lehetőségeket és hogyan találták meg útjukat az egyetem elvégzése után. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az egyetemistának ha a szakmában akar dolgozni? – hangzott el többek között ez a kérdés is a beszélgetésen.

Van, aki már az egyetemi évek alatt tudatosan „építgette” karrierjét mind a témaválasztással, mind az ismeretségi körének alakításával és nyelvtanulással. Van, aki egy álláshirdető oldalon talált munkát, ahol ki tud teljesedni történészként, de mégse állami intézményben dolgozik. Nincsenek tutitippek, se varázsszavak amelyekkel biztosítható a hőn áhított szakmai karrier, de a beszélgetés résztvevőinek tapasztalatai segíthetnek, hogy meglássák a történészhallgatók, milyen sok ajtó áll nyitva a frissdiplomás bölcsészek, történészek előtt.
A kulcs mindenképpen a nyitottság, rugalmasság, hogy a tudás eladhatóvá váljon, és a szakma jobban nyisson a nagyközönség felé. A történész nem hiányszakma, és ha valaki nem ragaszkodik a szűk szakmán belüli elhelyezkedéshez, akkor az állások széles skálája áll nyitva előtte, hiszen a történész számos „skillel” rendelkezik. Hogy csak néhányat kiemeljünk: tud nyelveket, látja az összefüggéseket és rengeteg szöveget képes elolvasni rövid idő alatt. (Hasonló gondolatokat fogalmaztak meg korábban a Bölcsészek a siker szolgálatában című rendezvény résztvevői. – a szerk.)
A beszélgető fiatal történészek példái is mutatják, hogy az embereket érdekli a történelem, van igény a kultúrára és a művelődésre.
Az esemény rövid összefoglalója itt látható:
Akit érdekelnek és foglalkoztatnak a beszélgetés során felmerülő további kérdések ‒ mint kifizetődő-e történésznek lenni; mit tanulhatnának a történészek; miben kellene fejlődnie a magyar történész szakmának ‒ és aki bizonytalan a jövőjét illetően, az megnézheti az esemény teljes felvételét is:
Gódány Nikoletta
Ezt olvastad?
További cikkek
“Kütyükkel” kreatívan – IKT-eszközök használata a történelemtanításban
Bevett módszer a pedagógiai gyakorlatomban, hogy adott témákhoz kreatív feladatokat kínálok tanulóimnak, melyeket egy közösen megállapított határidőre kell elkészíteniük. A tanórákon megszerzik az ehhez szükséges elméleti tudást, tanórán kívül pedig […]
„Levéltárban jártunk, kincseket találtunk” – egy felső tagozatos levéltárpedagógiai foglalkozássorozat
Szerencsésnek érezheti magát az a történelemtanár, akinek van arra lehetősége, hogy levéltárpedagógiai foglalkozásokat vegyen igénybe. Ha ehhez még lelkes és érdeklődő tanulók is társulnak, akkor különösen. Miért tartom fontosnak, hogy […]
Sorsfordítók – Diákoknak a hősiességről és helytállásról
Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Sorsfordítók címmel nemrég olyan rövid, pár perces animációs kisfilmeket mutatott be, melyeket azok főszereplői kötnek össze: valamennyien bátran, másokért vagy hazájuk védelme érdekében cselekedtek. Miként értelmezik […]
Előző cikk
Tanulmánykötet Törökbálint sokszínű hagyományáról
Törökbálint sokszínű hagyományának ápolása, német nemzetiségi vonatkozású helytörténeti értékeinek megőrzése gyönyörű feladat. Gyerekkoromban a magyarországi németek történelme, második világháború utáni elűzetése tabu téma volt és hivatalosan először 1987 márciusában, egy […]