Nagy Lajos – Egy birodalom ura. Egy lovagkirály uralkodása 28 percben

Februárban sem maradtunk történelmi ismeretterjesztő film nélkül. Bár nagyságrendekkel kisebb figyelmet kapott (eddig), és televíziós bemutatója sem volt, mégis figyelmet érdemel az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány és a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete közös munkájának eredménye, a Nagy Lajos – Egy birodalom ura c. animációs dokumentumfilm.

(Forrás: youtube.com)

Az Alapítvány Youtube-csatornájára 2020 óta kerülnek fel oktatási segédanyagok. Találni itt összefoglalót Bethlen Istvánról, a Trianon-témakörről és Hunyadi János életéről is – az Anjou-kor ezen szakaszát bemutató film a legfrissebb tartalom a csatornán.

A szűk fél órás dokumentumfilm 5, egyenként 6-7 perces epizódra oszlik, úgy mint: Vérbosszú, Térdre, Velence! Egy közép-európai birodalom, Lengyelország királya, Tényleg szerelem. A rövidebb szakaszokra bontás igencsak megkönnyítheti a történelemtanárok dolgát, hiszen nem kell a megtekintésre az egész tanítási órát rászánni, elég csupán annak egy töredékét. Nagyon szépen, érthetően tagolt szöveget, jól megfogalmazott mondatokat hallhat a néző, Robb Sta… akarom mondani Csőre Gábor szinkronszínész kiválasztása/felkérése a narrátori szerepre pedig kiváló döntés volt.

(Forrás: youtube.com)

Pozitívum, hogy a film nem veszik el a részletekben sem az ábrázolásmódot, sem a tartalmat tekintve. A képi világ igen színes, a figurák sematikusak, de jól szimbolizálják a korszakot, hozzájárulva az információk elsajátításához. Az összetett tényanyag ellenére is követhető marad a narráció, a készítőknek pedig külön dicséret jár az elhangzott információk és az illusztrációk közötti összhangért. Látványossá és egyszersmind átláthatóvá váltak például Lajos királynak a nápolyi Anjou-ághoz és a Piastokhoz fűződő rokoni kapcsolatai, valamint könnyebben értelmezhetővé a Magyar Királyság geopolitikai helyzete a korszakban.

(Forrás: youtube.com)

Akad azonban néhány dolog, amire a további epizódok készítésénél célszerű lenne/lehet odafigyelni. Például a nápolyi öröklési rend ismertetésénél – ha már a készítők úgy döntöttek, hogy ez releváns lehet – szerencsés lett volna, pontosabban fogalmazni. Lajos öccsének, András hercegnek az örökségből való kitúrása nem egyszerűen Johanna magánakciója volt, (a videóban 1:50-nél) hanem egy olyan lépés, amihez még Bölcs Károly nápolyi király végrendelet-módosítása szolgáltatta az alapot.

Feltehetően a szóismétlés elkerülésének tudható be, de igen félreérthető „…a bosszút esküdött magyar had pedig megindult Szicília felé.” megfogalmazás 2:40-nél. Sejthető, hogy ez a Nápolyi Királyság egy másik névvariánsából („Nápoly–Szicíliai Kettős Királyság”) származik, de mivel előtte erre nem történik utalás, így a diákot/laikus nézőt egyaránt könnyen összezavarják a hallottak.

Tartalmi szempontból sokkal jobban oda kellene figyelni a földrajzi egységek megnevezésére. 7:05-nél a következő állítás hangzik el: „…a hercegi tartományok urai, vagyis az erdélyi és szlavóniai nemesek ugyanazokban a jogokban részesüljenek, mint a királyságiak.” Erdély és Szlavónia hercegi tartományokként való aposztrofálása enyhén szólva aggályos, hiszen nem tükrözi a valóságot – főleg nem az Anjou-korban.

(Forrás: youtube.com)

Összességében a fenti részletek az animációs dokumentumfilm értékéből nem vonnak le. Az általános iskolai oktatásban is helye van az ilyen és ehhez hasonló segédanyagoknak, sőt még sok hasonlóra lenne szükség.

Tóth Dominik

Ezt olvastad?

Lőcse felemelkedése a kezdetektől a 14. század közepéig

Lőcse alapításának történetét elsőként a 15. századi Szepesszombati Krónikában jegyezték le, amelynek elbeszélését – hol kibővítve, hol kivonatolva – a

X