(Nemcsak) Zala az árnyékos oldalon – A Magyar vidék a 20. században sorozat két új kötete

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2021. október 11-én mutatta be a Magyar vidék a 20. században könyvsorozat két legfrissebb kötetét. Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években című tanulmánykötetről Szekér Nóra, Káli Csaba Zala megye szovjetizálása, 1945–1950 című könyvéről Horváth Gergely Krisztián tartott előadást a rendezvény keretében.

Dergán Ádám köszönti a rendezvény résztvevőit. Fotó: Újkor.hu / Szőts Zoltán Oszkár

Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években. (Magyar vidék a 20. században, 5. kötet)

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Vas utcai székhelyének konferenciatermében tartott rendezvény közönségét Dergán Ádám, a NEB Hivatalának általános főigazgató-helyettese köszöntötte, majd felkérte Szekér Nórát Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években című kötet bemutatására. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos főmunkatársa szerint az 1960-as évek a Párt hivatalos kommunikációja alapján a nyugalom időszakának látszik, azonban a háttérben személyes tragédiák sora történt. Ez tükröződik vissza a kötet szemléletéből is, amely e traumákra összpontosít, ugyanakkor kétség sem férhet tudományos jellegéhez. A „rövid hatvanas évek” fogalma azt az 1963 és 1971 közötti korszakot jelenti, amely a kollektivizálás lezáródásával kezdődik és intenzívnek mondott vidékfejlesztés jellemzi. A kötet felvállalja, hogy a vidéki Magyarország oldaláról elemzi a történteket, és ezeket – ahogy a címből is kiderül – „árnyékosnak” látja.

Szekér Nóra a könyv tizenhárom tanulmánya közül ötöt emelt ki, de hangsúlyozta, hogy csak az időkorlát miatt válogat. Horváth Gergely Krisztián és Ö. Kovács József tanulmányaiból kiderül, hogy a politika miként hozta hátrányos helyzetbe a vidéket, és mindez milyen mértékű hatást gyakorolt rá. Oláh Sándor Székelyföldről szóló tanulmányából a román és a magyar kollektivizálás hasonlóságai és különbségei derülnek is. Az előadó az eseményeket alulnézetből láttató írások közül Völgyesi Orsolya és Szulovszky János tanulmányairól beszélt. Előbbi egy katolikus pap életrajzán keresztül ismerteti szülőfaluja tragédiáját, utóbbi pedig egy paraszti visszaemlékezést mutat be.

Szekér Nóra bemutatja a Magyar vidék a 20. században könyvsorozat 5. kötetét (Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években). Fotó: Újkor.hu / Szőts Zoltán Oszkár
Szekér Nóra bemutatja a Magyar vidék a 20. században könyvsorozat 5. kötetét (Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években). Fotó: Újkor.hu / Szőts Zoltán Oszkár

Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása, 1945–1950. (Magyar vidék a 20. században, 6. kötet)

Káli Csaba Zala megye szovjetizálása, 1945–1950 című könyvét Horváth Gergely Krisztián, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága Vidéktörténeti Témacsoport vezetője mutatta be (a kutatócsoport tevékenységéről vele készített interjúm ide kattintva olvasható). Az István király óta fennálló megyerendszer kutatása mindig is szerves részét képezte a magyarországi historiográfiának, e kötet mégis mérföldkő Horváth Gergely Krisztián szerint, amely mintául szolgálhat a szovjetizálás megyénkénti bemutatásához a későbbiekben. Káli Csaba 1993 óta foglalkozik ezzel a korszakkal. Kutatásaiban komoly segítségére van az a levéltárosi rutin és iratismeret, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára munkatársaként szerzett.

A kötet fejezetei kiadják a nagypolitika fordulópontjait, azok mentén veszi végig a megye történetét. Végigkísérhetjük a közigazgatás kommunista megszállását 1945-től kezdve, a választások lebonyolítását (nem a végeredményből kiindulva, hanem a kampányokból felépítve), a ’48-as kollektivizálási hullámot, a téesz-szervezést, de kitér arra is, ahogy a kommunisták kiszorították az egyházakat a nyilvános terekből. A kötet az 1950-es tanácsválasztásokkal záródik. Az olvasmányos kötetből feltárul a szovjetizálás anatómiája és roncsoló hatása a társadalomra. A kötet Zala megyéről szól, de a szerző nem önmagában álló közigazgatási egységként, hanem Magyarország szerves részeként vizsgálja azt, s lényegében az országos folyamatok tükrét látjuk megelevenedni sorait olvasva.

Horváth Gergely Krisztián bemutatja a Magyar vidék a 20. században könyvsorozat 6. kötetét (Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása, 1945–1950)
Horváth Gergely Krisztián bemutatja a Magyar vidék a 20. században könyvsorozat 6. kötetét (Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása, 1945–1950). Fotó: Újkor.hu / Szőts Zoltán Oszkár

A könyvek megjelenési adatai:

Csikós Gábor–Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években. (Magyar vidék a 20. században, 5. kötet, sorozatszerk.: Fodor Pál, Horváth Gergely Krisztián, Kiss Réka, Ö. Kovács József). Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2020. 430 oldal. (Sulák Péter Sándor recenziója ide kattintva olvasható.)

Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása, 1945–1950. (Magyar vidék a 20. században, 6. kötet, sorozatszerk.: Fodor Pál, Horváth Gergely Krisztián, Kiss Réka, Ö. Kovács József). Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2021. 464 oldal. (Váczi Márk recenziója ide kattintva olvasható.)

Szőts Zoltán Oszkár

 

Ezt olvastad?

1953. november 25. a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Ezen a napon érkezett meg Magyarországra, Nyíregyháza-Sóstó vasútállomásra