Öt éve a hallgatókért – bemutatkozik a Károli Történész Műhely
Idén novemberben ünnepli alapításának ötödik évét a Károli Történész Műhely, amely 2010-ben hallgatói kezdeményezésre jött létre a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán.
A Műhely kezdetben Károli Történész Kör, majd Bölcsész Kör néven működött azzal a céllal, hogy állandó programokkal (konferenciák, tanulmányi kirándulások, előadástok etc.) színesítse a hallgatói életet, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése mellett a hallgatókat önálló kutatásra is inspirálja. Utóbbi jegyében a 2011/2012 tavaszi félévre a műhelytagok elérték, hogy az egyetemen Károli Műhely néven szeminárium induljon. A szeminárium lehetővé tette, hogy a hallgatók akár már az első félévben belekóstolhassanak az önálló kutatásba és annak tudományos színvonalú reprezentálásába. A Gálffy László és Ö. Kovács József által indított kurzus azóta is töretlen népszerűségnek örvend a hallgatók körében. Emellett Gálffy László mind a mai napig hasznos tanácsaival segíti a Műhely munkáját.
Kákosy László emlékelőadás
A fő vonalat azonban továbbra is az esemény és programszervezés jelenti, amely a tagok eltérő érdeklődési köre miatt igen színes képet mutat. A rendezvények között előfordultak olyan rendszeres programok, mint a Memória sorozat, amely elhunyt nagynevű történészeknek kívánt egy-egy volt tanítványuk történetein keresztül méltó módón emléket állítani, megismertetve a hallgatósággal nemcsak az adott személy szakmai tevékenységét, hanem a mögötte lévő embert is. A sorozat keretében előadást tartott többek között Fábián Zoltán Kákosy Lászlóról, Csoma Zsigmond Balassa Ivánról, F. Romhányi Beatrix és Laszlovszky József pedig Kubinyi Andrásról. Voltak azonban olyan rendhagyó események is, mint a Női Sorsok Keleten és Nyugaton, vagy az Iszlám Állam kerekasztal-beszélgetés, amely a közelmúlt jelentős eseménysorozatát igyekezett különböző aspektusokból, illetve a nézőpontok ütköztetésével bemutatni, olyan jeles hozzáértők közreműködésével, mint Makkai Béla, Németh Pál, Sárközy Miklós, Sayfo Omar, Sógor Dániel. Az előadások mellett könyvbemutatókra (pl. Pálóczi Horváth András Keleti népek a középkori Magyarországon. Besenyők, úzok, kunok és jászok művelődéstörténeti emlékei c. könyve), filmvetítésre (51’ Exodus dokumentumfilm) és kirándulásokra (pl. Aquincumban Fehér Bencével) is sor került a Műhely szervezésében.
Iszlám Állam kerekasztal-beszélgetés
A hétköznapok szakmai komolyságát olyan programokkal kívánták oldani, mint a 2013-ban első alkalommal megrendezésre került Történész szakest, amelyet az idei félévben is megszerveztek Hermann Róbert, Hóvári János és Bubnó Hedvig részvételével.
A Műhely nagyon fontosnak tartja a különböző szakokkal, egyesületekkel és hallgatói szerveződésekkel való kapcsolatfelvételt és együttműködést. Programjaikon ezért más diszciplínák (irodalomtudomány, pedagógia, régészet) képviselőit is igyekeznek megszólaltatni. Ennek fényében került sor legutóbb a Szegedi Tudományegyetemen működő Móra Ferenc Kollégiummal való egyeztetésekre is, ahol közös programok és konferenciák szervezéséről folytak tárgyalások.
A történettudomány felé támasztott elvárásoknak megfelelően egyre inkább törekszenek a tudományos eredményeket a nagyközönség felé is közvetíteni. Éppen ezért a legtöbb rendezvényüket nemcsak szakmai berkekben, hanem mindazon diákok és lelkes történelemkedvelők körében is szeretnék népszerűsíteni, akik nyitottak arra, hogy történelmi ismereteiket gazdagítsák. Éppen ezért az elmúlt évben felvették a kapcsolatot a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesülettel (TITE), akikkel közös rendezvények lebonyolítását, és akár az ezekből származó anyag kötetmegjelenését is kilátásba helyezték.
Kirándulás Aquincumban
A Műhely vezetőinek további célja mindezeknek megfelelően kettős. Egyrészt a Műhelyt szeretnék egyesületi szintre fejleszteni, ezzel együtt lehetőséget adni az egyetem történelem szakos hallgatóinak, hogy tudásukat a tanórákon kívül is bővíthessék, képességeikről pedig különböző fórumokon is tanúságot tehessenek.
Másrészt más tudományterületek és intézmények hallgatóinak és kutatóinak segítségével a párbeszédre és együttműködésre törekszenek, hogy együtt dolgozhassanak a történettudomány és a történész szakma színvonalas működésén, a múlt és a kultúra megőrzéséhez szervesen hozzájárulva.
Balogh Ádám – Szokola László
Kapcsolódó cikkek:
Limanova szakértő szemmel – beszámoló Pollmann Ferenc előadásáról
Bemutatkozik a Kubinyi András Történész Műhely
ISHA Budapest: A történész hallgatók nemzetközi szövetsége
Kivándorlás és nemzetpolitika a dualizmus korában – interjú Makkai Bélával
Kiemelkedő középkortudósok – átadták a Kubinyi András-Díjat
Ezt olvastad?
További cikkek
Súlyemelés edzésmódszerek a 19. század végén 20. század elején
Írásomban a 19. század végén, 20. század elején használt súlyemelő edzés módszereit közlöm. Nyugat- és Közép-Európa módszereinek legszélesebb ismertetését Hellman Lajos írta meg Izomfejlesztés könyvében – a cikk nagy részében […]
Alulnézetből – Bemutatják az 1979–1989-es afganisztáni háborúról szóló könyvet
Hiánypótló szakkönyvet mutat be a Zrínyi Kiadó és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2024. szeptember 25-én. Ion Valer Xenofontov moldáv történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) címmel, Bandi István […]
„Csudáknak éve” – Kézzel foghatóvá tenni a történelmet
A modern, polgári Magyarország „teremtésmítoszának” kétségkívül az egyik legfontosabb sarokköve az 1848-49-es szabadságharc, valamint az azt megelőző reformkor és a márciusi forradalom. Mivel az ország és a nemzet szempontjából kiemelt […]
Előző cikk
Kivándorlás és nemzetpolitika a dualizmus korában – interjú Makkai Bélával
Makkai Béla több évtizede foglalkozik a kelet-európai nemzetiségi kérdéssel, valamint a dualizmuskori kivándorlás és a magyar nemzetpolitika problematikájával. A Károli Gáspár Református Egyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetőjével […]