Pompeji kövei a szegedi Móra Ferenc Múzeumba költöztek
Száz évvel ezelőtt egy cikkében azt írta Móra Ferenc: egyszer el kell vinni Szegedre Pompeji köveit. Ez az álom az idei Múzeumok Éjszakáján valósult meg, amikor is megnyitotta kapuit a nagyszabású Pompeji-tárlat a Móra Ferenc Múzeumban.
Tömegek a Móra Ferenc Múzeum előtt a Múzeumok Éjszakáján
Fotó: Markos Anna
Megvalósult Móra Ferenc egykori múzeumigazgató álma: a Múzeumok Éjszakáján megnyitotta kapuit a Pompeji-kiállítás Szegeden. A tárlaton bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett.
A látogatók a Vezúvot ábrázoló freskót figyelik.
Fotó: Markos Anna
A kollekció legnagyobb tárgya a több mint két méter magas, közel egytonnás Poszeidón-szobor, a legkisebbek pedig a néhány centis halászhorgok. A gyűjtemény egyik különlegessége az a ritkaságnak számító gladiátor sisak, melyet egy, a Vezúv kitörése elől menekülő gladiátor hagyhatott hátra Pompejiben közel kétezer évvel ezelőtt.
Gladiátorsisak
Fotó: Móra Ferenc Múzeum
A Római Birodalomban a gladiátoroknak több típusa is kialakult – összesen tizenöt fegyvernemben küzdöttek. A sisakot talán egy „myrmillo” gladiátor használhatta, akik fél lábszárvédőben, fél karvédőben és rácsos sisakban, karddal harcoltak. Az amfiteátrumi gladiátorokat övező népszerűség a mai celebekéhez lehetett hasonló. Az a gladiátor ugyanis, aki sok győzelmet el tudott érni, igazi sztárrá válhatott a Római Birodalomban.
Harcra fel! Gladiátor a Kárász utcán Szegeden.
Fotó: Markos Anna
A megnyitót igazi ókori római fieszta kísérte a Múzeumok Éjszakáján: gladiátorok vonultak végig a városon Julius Caesarral és korhű ruhába öltözött lelkes városlakókkal, divatbemutatón ismertették az akkor élt emberek öltözködési szokásait, majd gladiátor-viadal zárta az estét. A harc egy órán keresztül folyt, a nép szavazhatott a vesztes gladiátorok sorsáról, majd végül Caesar hozta meg a végső döntést: élet vagy halál várt-e a harcosokra.
Gladiátorok fala
Fotó: Markos Anna
A frissen megnyílt tárlatot már az első este 8500-an látták. De a Múzeumok Éjszakája után is van még idő megcsodálni Pompeji köveit; a kiállítás ugyanis fél éven keresztül, 2016 decemberéig tart nyitva. Három szegedi kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában.
A Római Birodalom: festményeken, grafikákon. A Kass Galériában is római a téma.
Fotó: Markos Anna
A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.
A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.
Várakozó menetelők: Julius Caesar és katonái római hölgyek társaságában.
Fotó: Markos Anna
Ókori divatbemutató: gyermekek és idősebb nő a színpadon korhű ruhában.
Fotó: Markos Anna
A Fekete házban is sok látogató járt, ahol a temetkezéssel és a gladiátorokkal ismerkedhettek meg.
Fotó: Markos Anna
Medgyesi Konstantin–Hegedűs Anita
Ajánlott cikkek:
1. Brad Pitt Trójája ókorász szemmel
2. Ókortudomány a XXI. században – interjú Forisek Péterrel.
3. Helyreállították Tutanhamon aranymaszkáját
4. „Múlatni akarok, hej, múlatni akarok!” – A sör sumer földön
5. Assziriológusként az ELTE BTK szolgálatában – interjú Dezső Tamással
6. „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.”
Ezt olvastad?
További cikkek
Mire jó az embernek a művészettörténet – A PTE Személyes történelem kurzusának előadása
Mire jó az embernek a művészettörténet? E kérdésfelvetés mentén tartott előadást a PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke által szervezett Személyes történelem – Kalandozások a középkor és […]
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport […]
Múlt, jelen, s jövő – Jubileum a PTE BTK Történettudományi Intézetében
A Pécsi Tudományegyetem fontos jubileumi napokon van túl; az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100., a Pedagógiai Főiskola létrejöttének 75., a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 30., a pécsi egyetemi képzésnek pedig 40. […]
Következő cikk
Lendületet vett a Horthy-korszak egyháztörténeti kutatása
2016. június 22-e jeles nap volt az MTA-PPKE „Lendület- Egyháztörténeti Kutatócsoport” életében. Ekkor mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában a Tóth Krisztina – Tusor Péter által szerkesztett Inventarium Vaticanum […]
Előző cikk
Hagyomány és megújulás: a Népiblog
A népi gondolat, a népi mozgalom a 20. századi magyar történelem sajátos jelensége volt. Az 1930-as évektől különböző világnézetű fiatalok vallották magukénak a népi eszmekör egy vagy több elemét, de […]