Lendületet vett a Horthy-korszak egyháztörténeti kutatása

2016. június 22-e jeles nap volt az MTA-PPKE  „Lendület- Egyháztörténeti Kutatócsoport” életében.  Ekkor mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában a Tóth Krisztina – Tusor Péter által szerkesztett Inventarium Vaticanum I. – A Budapesti Apostoli Nunciatúra Levéltára (1920–1939) című kötet, melynek megjelenésével a „Lendület” programhoz köthető egyháztörténeti kutatásokban elért tudományos eredmények tovább gyarapodtak.

Balról jobbra: a kötet szerzői: Tóth Krisztina és Tusor Péter, Török Ádám (Kollár Levente fényképe)

Tusor Péter, a kötet társszerkesztője bevezető gondolataiban hangsúlyozta, szinte már hagyomány, hogy az általa vezetett kutatócsoport lezárult részprojektjeiről az MTA biztosította nyilvánosság előtt számol be.

Az esemény házigazdája Dr. Török Ádám, az MTA főtitkára volt, aki köszöntőjében rávilágított: a program égisze alatt zajló kutatások közül az egyháztörténet különösen izgalmas és ígéretes terület, hiszen napjainkig rengeteg elhanyagolt probléma, feltárandó forrás ad új munkát a kutatóknak.  Kiemelte: miképpen eddigi eredményei is bizonyítják, a Tusor Péter által vezetett kutatócsoport e hatalmas feladat teljesítésében kiváló irányt képvisel.

Romsics Ignác (Kollár Levente fényképe)

 A főtitkári köszöntőt követően a kötet tudományos jelentőségét Dr. Romsics Ignác akadémikus, Széchenyi-díjas történész ismertette. Az akadémikus bemutatóját a Horthy-korszak historiográfiájának rövid áttekintésével kezdte.  Rámutatott arra, hogy az 1920-1944 közötti időszak kutatására ma is egy politikailag túlfűtött légkör nyomja rá a bélyegét, Tóth Krisztina és Tusor Péter munkáját azonban e tekintetben is az üde kivételek közé sorolta. A kötet kapcsán örömét fejezte ki amiatt, hogy napjaink tudományos életében a Horthy-korszakot egyháztörténeti dimenzióiban vizsgáló kutatási eredmények is napvilágot látnak. 

A közönség – középen elöl Tusor Péter (Kollár Levente fényképe)

 Szerkezeti felépítését tekintve a munka két egységből áll: egy bevezető tanulmányból és egy inventáriumból.  Előbbiről a történész megállapította, hogy a korszakkal kapcsolatos kutatás-módszertani kérdésekről és a Budapesten működő Apostoli Nunciatúra 1920-1939 közötti történetéről (különös tekintettel a korabeli magyar katolikus egyházi hierarchia, valamint a magyar állam és a Szentszék kapcsolatrendszerének bemutatására) egyaránt átfogó képet ad. Mindezen túlmutatva értékét növeli, hogy a szűk egyháztörténeti vizsgálati optikán túlmutatva a kutatott téma magyar köztörténeti vetületének alapkérdéseit (revízió ügye, zsidókérdés stb.) is kirajzolja. Erre épül rá a kötet második strukturális egységét képező inventárium, amely az apostoli nunciatúra vizsgált korszakon belüli történetével kapcsolatos forrásokat mutatja be. Az inventárium kapcsán Romsics Ignác elmondta, nem csupán a források dokumentumtár-szerű összegyűjtéséről vagy lista-szerű felsorolásáról, hanem olyan rendszerezett áttekintéséről van szó, amely alkalmas arra, hogy a vizsgált korszakkal és témával kapcsolatos hazai, valamint nemzetközi kutatásokat hatékonyan orientálja.

A közönség (Kollár Levente fényképe)

A kötetbemutatót Alberto Bottari de Castello pápai nuncius beszéde zárta, aki összegzésképpen kifejtette: „A Collectanea Vaticana Hungariae e legújabb kötetének köszönhetően a magyarországi apostoli nunciatúra működése hangsúlyos és jól adatolt történelmi távlatba került.”

Alberto Bottari de Castello pápai nuncius (Kollár Levente fényképe)

A könyv adatai: Tóth Krisztina – Tusor Péter: Inventarium Vaticanum I. A Budapesti Apostoli Nunciatúra Levéltára (1920–1939), Budapest–Róma, 2016
E-könyv formájában letölthető erre a linkre kattintva.

Jávor Miklós

Ezt olvastad?

Küzdelem a lelkekért – A pártállam és az egyházak viszonya a hatvanas években

„Halálra szántak, mégis élünk!” -fogalmazott ily módon Tomka Ferenc atya (Tomka Ferenc – Halálra szántak, mégis élünk Egyházüldözés 1945 –

X