Szlovák lelkész, magyar történész – Haan Lajos naplója és levelei
Január 19-én került sor a Kor/ridor könyvek legújabb kötetének bemutatójára. A rendezvénynek a budapesti Szlovák Intézet adott otthont. Az egyelőre még csak szlovák nyelvű kiadásban megjelent könyv Haan Lajos evangélikus lelkész levelezésének és naplójának válogatását tartalmazza. A kötet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának és a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének közös munkája révén jött létre, Demmel József és Katona Csaba szerkesztésében.
A kötet borítója
A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének kiadásában megjelenő Kor/ridor könyvsorozat, mint neve is sugallja, egyfajta átjárást jelent a magyar és a szlovák történetírás között. Magyar, szlovák, és magyarországi szlovák vonatkozású témákat dolgoz fel szlovák és magyar történészek publikálásában, melyen keresztül kölcsönösen megismerhetők egymás nézőpontjai.
Haan Lajos mellszobra Békéscsabán – Kiss Kovács Gyula alkotása (Kép forrása: Wikipedia)
Haan Lajos a dél-alföldi szlovákság egyik meghatározó személyisége és a modern magyar történetírás egyik fontos szereplője volt a XIX. században. A békéscsabai lelkész életét ennek megfelelően végigkísérte a kettős identitás – ahogyan a kötet címében is megjelenik – magát szlovák lelkésznek s magyar történésznek tekintette. Így kapott helyet tehát Haan Lajos munkássága a Kor/ridor könyvek kilencedik köteteként. A művet a szerkesztők mutatták be – Demmel József (a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének munkatársa) és Katona Csaba (az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa), valamint Rágyanszki György, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának szlovák szakos hallgatója.
Rágyanszki György, Katona Csaba és Demmel József (a szerző saját felvétele)
A könyv nem a teljes levelezést és naplót tartalmazza. Az összesen több mint száz levélből csak huszonhárom került be a válogatásba, a kötet mégis jelentős forrásértékkel bír, s Haan Lajos személyes élettörténetén kívül a településtörténettel, az egyháztörténettel és a nyelvészettel foglalkozók számára is forrásértékkel bír. Ugyanakkor a mai dél-alföldi szlovákság számára is hiánypótló történeti mű lehet, hiszen bár a XIX. században íródtak sorai, Haan Lajos életének fontos helyszínei a mai Magyarország területén találhatók.
A közönség a budapesti Szlovák Intézetben (a szerző saját felvétele)
Nyelvészeti szempontból igen izgalmas megfigyelni, milyen nyelvi hatások érték Haant. Jól beszélte a cseh nyelvet is, így szövegeiben egyformán megtalálhatóak szlovakizmusok, hungarizmusok és bohemizmusok. Eredeti írásmódja nem egységes, nyelvezete a Štúr-korszak előtti leveleiben rendezetlen, ami a nyelvészek számára kiváló kutatási terep lehet.
Haan naplóját kifejezetten forrásnak szánta az utókor számára, így egyszerre tekinthetjük naplónak és emlékiratnak. Nem csupán a könyve műfajának, de identitásának kettőssége is lekövethető. Más kulturális fórumokon érintkezett a szlováksággal és a magyarsággal, hiszen történészként, a közélet szereplőjeként a magyar társadalommal állt kapcsolatban, lelkészként azonban szlováksága elengedhetetlen része evangélikusságának.
Katona Csaba és Demmel József (a szerző saját felvétele)
Haan naplóját 1971-ben már kiadták magyar nyelven, ám akkor a vallási és nemzetiségi kérdésre vonatkozó részek gondos kihagyásával. A 2016-os válogatás tehát sokkal komplexebb képet ad Haan Lajos és a dél-alföldi szlovákság életéről. A könyv gazdag jegyzetapparátusának köszönhetően könnyen olvasható a témában kevésbé jártasoknak is. A későbbiekben a magyar fordítás a sorozat önálló 10. köteteként jelenik meg, mely gazdagabb forrásanyagot ölel majd fel.
Csizmadia Anna
Ezt olvastad?
