Videóinterjúk szerepe a történelemtanításban – Az MTA–SZTE ETTK tevékenysége

A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban négyéves programot indított a tantárgy-pedagógia tudományos megalapozását és megújítását segítő interdiszciplináris kutatások és azok gyakorlati alkalmazásainak támogatására. A támogatást elnyert tizenkilenc kutatócsoport tizenkilenc különböző tudományterületen működik, bölcsészettudománnyal öt foglalkozik, közöttük az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport (MTA–SZTE ETTK), amelynek befogadó felsőoktatási intézménye a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központja, illetve az SZTE Alkalmazott Társadalomismereti Szakcsoportja. Az Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának célja a kutatók és a gyakorló tanárok együttműködésének elősegítése a pedagógiai problémák gyakorlatias megoldásában és elméleti feldolgozásában, továbbá a magyar szakemberek jelenlétének megerősítése a tantárgy-pedagógia nemzetközi fórumain. A csoport működéséről a kutatócsoport vezetőjével, Jancsák Csabával és Képiró Ágnes junior kutatóval beszélgettünk.

A kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgy-pedagógiai Programjának kereteiben működik. Az MTA–SZTE ETTK kutatócsoport egyik kiemelt feladata – kezdi Jancsák Csaba – a digitális anyagok bevonása a történelemtanításba, ahol lehetséges és indokolt, korszerű információs és kommunikációs technológiák segítségével. A másik fontos feladatvállalás a narratív történelemszemlélet történelemtanításba való beemelésének és beválásának kutatása: a kutatócsoport három olyan történeti tanegységhez fejleszt és tesztel tananyagokat, amelyek – bár kellő történelmi távlatból vizsgálhatóak – máig kibeszéletlen, feldolgozatlan eseményei a magyar társadalomnak. Kiinduló állításunk az, hogy a második világháború, a Holokauszt és az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában szemtanúk visszaemlékező elbeszélései modern technikával rögzítve, videóinterjú-részletek formájában hatékonyan beemelhetőek az oktatás folyamatába. A kutatócsoport partnerpedagógusai által használt videóinterjúk részben már meglévő dokumentumfilmek, interjúk köréből kerültek ki, részben a tananyagfejlesztők, tehát történelemtanár(ok) vagy diák(ok) által csoportmunkában, iskolai projektben is. (A videóinterjúk készítésének egy előremutató példája volt korábban az Emlékpontok projekt. Az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban készült interjúkból egy kötetre való meg is jelent. – a szerk.) 

A kutatócsoport megalakulását követően, 2016 novemberében 28 középiskola végzős diákjaival (869 fő), 2017 tavaszán pedig történelemtanárok körében végzett kérdőíves adatfelvételt (113 fő), melyről a kutatócsoport vezetője és tagjai több hazai oktatáskutatási és neveléstudományi konferencián beszámoltak. A kvantitatív kutatási fázis során zajló vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a diákok körében mely történelmi eseményekről folyik diskurzus, illetve melyek azok az események, amelyek generációkon átívelve megőrzésre kerülnek mint transz-történelmi értékek szimbolikus hordozói. A kutatás eredményei rámutattak arra – mondta el a csoport vezetője –, hogy a kortárs csoport, a család és az iskola (mint a történelmi múlt értelmező közösségei) igen fontos szereppel bírnak, ugyanakkor megerősítette azt a feltételezést, hogy a családban továbbélő történelmi emlékezet elhalványul, részben a családban beszélgetéssel töltött idő csökkenésének, részben az individualizáció okozta izoláltság és a globalizmus miatti civilizációs korszakváltás okán.

A történelemtanárokkal végzett háromalkalmas, kérdőíves adatfelvétellel és fókuszcsoportos interjúkkal az ETTK kutatói elsősorban azt vizsgálták, milyen lehetőségekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a tanárok a digitális tartalmak alkalmazását illetően, illetve hogyan vélekednek a szemtanúkkal készült videóinterjú-részletek alkalmazásának lehetőségeiről. E kutatási elem eredményei megerősítették azt, hogy a történelemtanárok érzékelik a digitális nemzedék fokozott igényét a digitális tartalmak tanórai alkalmazására és a társadalmi igényt e „kiterjesztett szerepelvárás”-nak való megfelelésre, ugyanakkor a mindezt megalapozó IKT-s és szakmódszertani felkészítést is fontosnak tartják.

Jancsák Csaba hangsúlyozta, hogy a diákok és a tanárok körében végzett adatfelvételekből megállapítható, hogy részben a fiatalok IKT-státusza (professzionális felhasználói kapcsolat), részben pedig az új nemzedék screenager életvilága okán komoly figyelmet kell fordítani a digitális tartalmak (egyes témák esetében pedig a szemtanúkkal készített videóinterjúk mint szabadon hozzáférhető online tartalmak) oktatási folyamatokba való fokozott bevonására. Mindez módszertanilag megalapozottan a történelemtanításban is fontos lehetőség a történelmi gondolkodás iskolai fejlesztése, és a történelmi események, mérföldkövek kollektív emlékezetben való megőrzése, továbbá az ezek által hordozott társadalmi értékek generációkon átívelő megmaradása szempontjából. Az ezzel kapcsolatos eredményeket a kutató a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete legutóbbi konferenciáján ismertette.

Az elbeszélt történelem forrásaira alapuló tananyagfejlesztés a kérdőívek által közvetített adatok elemzése után indult el. 2017 áprilisában a kutatócsoport három vállalt témakörében három tananyagfejlesztő munkacsoport alakult: Jancsák Csaba vezetésével az 1956-os forradalom és szabadságharc, Kiss Gábor Ferenc vezetésével Magyarország részvétele a második világháborúban és Szőnyi Andrea irányításával A magyarországi Holokauszt tematikájában. A munkacsoportokban 2017 nyarán kerültek kifejlesztésre és véglegesítésre azok a – történészek és szakmódszertanosok által szaktudományosan is lektorált – tananyagok és óratervek, amelyeket a 2017/2018-as tanévben teszteltek a partneriskolákban. (A kutatócsoport dokumentumai és a partnerpedagógusok által fejlesztett tananyagok szabadon felhasználhatóak és elérhetőek a kutatócsoport honlapján.)

A tananyagok tesztelése minden esetben előzetes adatfelméréssel kezdődik, amelynek során  a kutatásban részt vevő diákok és tanárok kérdőíveket töltenek ki, majd a partnerpedagógus két párhuzamos osztályának (olyan iskola esetén, ahol egy évfolyamban egy osztály van: csoportbontással) kétféle órát tart ugyanazon témából: egy videóinterjúval alátámasztott és egy videóinterjú nélküli tanórát. Az órákat követő egy hét múlva újabb kérdőíveket töltenek ki a diákok, valamint fókuszcsoportos beszélgetésen vesznek részt. 2018 tavaszán a Holokauszt témájában fejlesztett tananyagokat, valamint két intézményben az 1956-os tanórákat a fent említett módon vizsgálták a szakemberek. A kérdőívek nemcsak hatás-, attitűd- és értéktranszfer vizsgálatot folytatnak, hanem azt is vizsgálják, hogy miképpen járul hozzá a videóinterjú alkalmazása egyes kompetenciák fejlesztéséhez. A kérdőívek vizsgálat adatainak és fókuszcsoportos interjúk elemzése jelenleg is folyik, az eredmények közlése 2018 őszén következik.

A kutatócsoport létrehozása óta folyamatosan, több alkalommal tudományos és pedagógusszakmai közönségnek is számot adott a munkáról és eredményeiről. 2017. október 10-én az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program konferenciáján a csoportvezető és Képiró Ágnes junior kutató tartott előadást, aki 1956 tanítása témájában a videó-életinterjú részletek alkalmazásának lehetőségeit és tapasztalatait prezentálta. A budapesti konferenciát követte 2017. október 28-án a kutatócsoport workshopja a Szegedi Akadémiai Bizottság kereteiben, amikor az addig elkészült tanórák kerültek bemutatásra és megvitatásra a tananyagfejlesztő pedagógusok, a történész-lektorok és a csoport elemzői által.

2018-ban is több konferencián képviseltette magát a kutatócsoport. Május 10-én Pécsett a Horizontok és Dialógusok IV. című konferencia Történelemtanítás szekciójában Jancsák Csaba és Képiró Ágnes tartottak előadásokat. Május 25-én a HuCER 2018 konferencia Állampolgári nevelés szekciójában Jancsák Csaba adott elő. A csoport feladatvállalásának hangsúlyos eleme az eredményeknek a nemzetközi szakmai közvéleménnyel való megismertetése és megvitatása. A kutatócsoport vezetője kiemelte, ennek tükrében fontos lehetőség, hogy elfogadta előadásra jelentkezésüket az International Society of History Didactics által szervezett Agency, Citizenship and Historical Thinking: Empirical Research című konferencia, amely októberben kerül megrendezésre Ottavában. Ezen az eseményen Jancsák Csaba, Képiró Ágnes és Szőnyi Eszter (junior kutató) tart majd társszerzős előadást.

Összegezve, a MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport munkájának félidejéig lezárta az adatfelvételt és megkezdte a tanórai tesztelést. A kutatások következő szakaszaiban fontos lesz vizsgálni, hogy a digitális tartalmak (amelyek megfelelnek korunk digitális kihívásainak, illetve a felgyorsult információáramlás folyamatában képesek lehetnek a felnövekvő generáció számára tartós tudást és maradandó társadalmi értékeket egyaránt közvetíteni) tanórai alkalmazása a történelemtanárok számára milyen szakmetodikai felkészítést igényel. A kutatócsoport egyre bővülő létszámú partnerpedagógus és partneriskolai hálózata a következő időszak kutatásainak fontos tere lesz. A kutatócsoport nyílt, ahhoz bármikor csatlakozhatnak a bekapcsolódni kívánó történelemtanárok.

Ezt olvastad?

Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda – Az Élő Történelem a múzeumokban

Több mint hat éve foglalkozom intenzíven a múzeumi munkám mindennapi részeként – ahogy ma nevezzük – az Élő Történelem fejlesztésével,

X