nemzetközi kapcsolatok
Titkok, legendák, valóság? – Diplomácia a kommunista diktatúra idején
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának külügyi munkacsoportja immár harmadik alkalommal szervezett konferenciát az 1945-öt követő évtizedek diplomáciája, illetve hírszerzése témakörében 2019. szeptember 25‒26-án. A Titkok − Legendák − Valóság? Diplomácia
„A történelem a politikával foglalkozók legjobb tanítómestere” – interjú Joó Andrással
Joó András a 20. századi diplomáciatörténet és nemzetközi kapcsolatok szakértője, aki jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársaként a Horthy-kori Kutatócsoport tagjaként tevékenykedik. A történésszel – részben a
V. Károly, I. Ferdinánd és Magyarország – interjú Korpás Zoltánnal
Korpás Zoltán különleges kategóriát képvisel a történészszakmában, mivel – mondhatni – kettős életet él. HR-es cégvezető, de tudományos pályáját sem adta fel. Folyamatosan kutatja V. Károly birodalmának és Magyarországnak a
Egy argentin lánytól az új Habsburg-történeti modellig – interjú Monostori Tiborral
Monostori Tibor társadalomtudósnak tartja magát. Történettudományból doktori címet szerzett, de közgazdasági és hispanisztikai diplomával is rendelkezik. Kutatásaiban, a BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagjaként a kora újkori Magyar Királyság
„Egy jó történész sohasem tud eleget” – interjú Juhász Balázzsal
Juhász Balázs Olaszország 19–20. századi történelmével, a magyar–olasz kapcsolatok két világháború közötti, valamint első világháború alatti történetével foglalkozik. Első könyve 2018-ban, Olasz–magyar katonadiplomáciai és katonapolitikai kapcsolatok: A Bethlen-kormánytól a Gömbös-kormányig
A szocializmus bukása és a rendszerváltás nemzetközi szempontból
Harminc év telt el azóta, hogy a Szovjetunió egykori érdekszférájába tartozó kelet-közép-európai államokban sorra összedőlt a kommunista berendezkedés. Milyen hasonlóságok és milyen különbségek jellemezték a különböző országokban zajló folyamatokat? Milyen
A német egység szerepe a „magyar kérdés” megítélésében 1848 tavaszán
1848 tavaszának forradalmai után az alkotmányos átalakulás megvalósítása mellett egyre inkább a német egység kérdése foglalkoztatta az osztrák közvéleményt. A német egység létrejötte nagy reményekkel kecsegtette a magyarokat is, valamint
Öt év az első világháború alatti kelet-közép-európai nacionalizmusok nyomában
A 2014-ben indult Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben nevű, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő NKFIH–OTKA kutatócsoport az Osztrák–Magyar Monarchia – s azon belül főként a
Diplomaták, akik írásaikkal is nyomot hagytak – Ismertető
A Diplomata írók – író diplomaták című tanulmánykötet olyan diplomaták, illetve külügyi tevékenységet végző személyek bemutatására vállalkozik, akik az írásban is jeleskedtek, azaz történelmi és akár irodalmi szempontból is értékes
„Nincs külön amerikai, nyugat- és kelet-európai tudomány” – interjú Pók Attilával
Pók Attila diplomázása után, 1973-ban helyezkedett el a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében (mai neve MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a továbbiakban Intézet), ahonnan 2018 végén ment nyugdíjba. Negyvenöt, egybefüggő