Egy világsajtót bejárt magyar kutatási projekt

Egy hosszabb januári pihenőt követően 2017. február 21-én került megrendezésre az idei első Történész Sörest. A korábbi előadásokhoz hasonlóan ismét csordulásig telt a Klisé Bár érdeklődőkkel. Az est folyamán I. Szulejmán szultán egykori zarándokvárosának, Turbéknak a történészi, geográfiai, régészeti módszerekkel történő feltárásáról hallhattunk egy érdekfeszítő előadást a projekt vezetőjétől, Dr. Pap Norbert (PTE-TTK), történész-geográfustól.


Dr. Hóvári János felvezeti az előadást

Ahogyan az már a Történész Söresteken bevett szokássá vált, ezúttal is egy, az előadóhoz közel álló, szakmailag kompetens személy vezette fel az előadást. Dr. Hóvári János (KRE-BTK) volt ankarai magyar nagykövet, a 2016-os Zrínyi Emlékév Emlékbizottságának elnöke rövid, de informatív expozéval vezette fel az estét. Bemutatta az előadót, s mint Pap Norbert egykori tanára elmondta, hogy már első találkozásukkor felfigyelt tehetségére. Röviden képet kaphattunk a magyar állam által támogatott 2016-os Zrínyi Emlékév sikeres lebonyolításáról és kimagasló programjairól is.

Ezt követően vette át a szót az előadó, Pap Norbert, aki kiváló prezentációban ismertette a Szigetvár szomszédságában, Turbékon folyó ásatásokat, bemutatta a multidiszciplináris szakmai munkát, illetve annak előzményeit.  Megismerkedhettünk az elveszett türbe történetével, illetve azzal is, hogy az elmúlt száz esztendő folyamán miért is nem sikerült I. Szulejmán síremlékére rátalálni. Az előadó kitért arra, hogy milyen szakmai ötletek és új tudományos módszerek, illetve technikai újítások segítségével sikerült végül is rálelniük a leletegyüttesre. Részletesen megismerkedhettünk a régészeti feltárás és beazonosítás menetével is. Pap Norbert kiemelte Hóvári János szerepét, akinek volt ankarai magyar nagykövetként óriási érdeme volt abban, hogy a projekt megindulhatott, ugyanis a munka a Török Köztársaság anyagi támogatásával kezdődött meg, amelyhez később a magyar állam is csatlakozott.


Dr. Pap Norbert éppen ismerteti a kutatási eredményeket

Az előadó hangsúlyozta, hogy Turbék megtalálása és feltárása nem csupán egyetlen személy eredménye volt, hanem egy szakmailag jól felkészült, kiválóan együttműködő csapatnak köszönhető a siker, akiket külön is kiemelt és bemutatott prezentációjában.

Pap Norbert a témát Szigetvár 1566-os ostromával és I. Szulejmán szultán halálával vezette fel. Megtudhattuk, hogy az ostrom idején az oszmán fővezérek eltitkolták katonáik elől uralkodójuk halálát annak érdekben, hogy a seregen belül nehogy megbomoljon a harci fegyelem, veszélyeztetve ezzel nemcsak a magyar erősség elleni ostromot, hanem az egész hadjárat kimenetelét – kritikusabb esetben a birodalom helyzetét. Szokolu Mehmed és a főtisztek parancsára a belső szerveitől megfosztott uralkodót ládában egy sírgödörbe helyezték, majd negyvenkét napon keresztül – amíg a hadi események zajlottak – gondoskodtak az elhunyt szultán testének tartósításáról. A sikeres hadjáratot követően I. Szulejmán földi maradványai feltűnés nélkül Isztambulba szállították, ahol a tiszteletére emelt türbében helyezték örök nyugalomra.

Nem sokkal később egy hasonló mauzóleumot építettek a Szigetvár közelében fekvő mai szőlőhegyen, ahol az 1566-os ostrom idején a szultáni sátor állt, és ahol a szultán belső szerveit eltemették. Az itt emelt türbét fallal és árokkal vették körül, amelyen belül egy dzsámi, egy dervis kolostor és egy kaszárnya is létesült. A komplexum körül idővel a polgári lakosság is megjelent, amely az idő előrehaladtával folyamatosan gyarapodott.


Dr. Pap Norbert éppen ismerteti a kutatási eredményeket

Mint az előadó rávilágított, ezen hipotézist a korabeli térképeken található és a napjainkban is használatos jelkulcsok, valamint írott források, leírások alapján lehetett bizonyítani. Ezek azt mutatták, hogy a 17. század végére a zarándokhely egy közepes méretű városias település volt, jelentősége a fent nevezett jelkulcsok alapján a korabeli Szabadkáéval volt összemérhető. Sőt, ezen felül zarándokhely jellegéből adódóan állandóan jelentős számú lehetett a nem helyi lakosság aránya is, amelyet az írott források mellett mi sem bizonyít jobban, mint hogy az ásatás során nagy számban kerültek el Ázsia illetve az Oszmán Birodalom különböző vidékeiről származó korabeli luxustermékek töredékei.

A több mint száz esztendeig fennálló település az 1680-as években, a 17. század végi magyarországi felszabadító háborúk következtében pusztult el. Mint az előadó kiemelte: a leletek arról tanúskodnak, hogy a főépületek ezt követően még pár évig álltak, azonban végül azok sem menekülhettek meg az enyészettől.

A török kiűzését követően több évszázadra feledésbe merült az oszmán uralkodó zarándokvárosa, és habár a XX. század folyamán történtek kísérletek a helyszín megtalálására, ezek a közelmúltig sikertelenek maradtak. De mi is volt ennek az oka? A válasz az előadó szerint abban rejlett, hogy sokáig tévesen úgy vélték a szakemberek, hogy a Szigetvárat ostromló török tábor – amelynek helyén később a település létesült – jóval közelebb helyezkedett el a magyar erősséghez, és az erre a feltételezésre alapozott koncepciótól nem tudtak szabadulni a kutatók. Tehát a legnagyobb kérdés, amelyre meg kellett találni a helyes választ, hogy ténylegesen hol is állhatott az épületegyüttes az azt körülvevő várossal.


Szulejmán szultán türbéjének feltárása Turbékon

Pap Norbert kitért arra, hogy mely módszerek nyomán találtak rá az elveszett leletegyüttesre. Mint megtudtuk, a projekt elindulásakor a kutatócsoport attól tartott a leginkább, hogy a volt zarándokváros romjaira időközben ráépült valamilyen épületcsoport vagy üzem. De szerencsére ebbéli aggodalmuk eloszlott, amint megszülettek a kutatás első eredményei. A projekt azért is kiemelkedő, mert több olyan módszert alkalmaztak, amelyek nemcsak idehaza, hanem világviszonylatban is úttörőnek számítanak. Ezen belül kimagasló volt a tájrekonstrukciós, klímatörténeti kutatás, amely nagyban segítette a lehetséges feltárni kívánt terület lokalizálását, illetve az alkalmatlan helyek kizárását. A kutatócsoport nagy meglepetésére még a szigetvári plébánia könyvtárából is került elő addig ismeretlen forrás, mely segítette a keresést. Például egy olyan 18. századi protocollum is, amelyben fontos információk kerültek lejegyzésre az akkoriban török sáncnak nevezett település szerkezetéről és lakóiról. Ezen felül több korabeli térkép és egy Esterházy Pál herceget ábrázoló metszet is segítette a kutatók munkáját.

A 2014 végén végzett geofizikai, valamint a levegőből végzett vizsgálatok egy nagy épületrendszer alaprajzát mutatták ki, amelyet 2015-ben egy újabb analízis követett, amelyen még pontosabban rajzolódott ki az objektum falrendszere. A terület sikeres behatárolását követően megkezdődtek a régészeti feltárások. A munka megkezdésekor már biztató jelként hatott az, hogy óriási mennyiségű törmelék került elő a felszín átvizsgálásakor. A feltárásnak köszönhetően a leletegyüttes jelentős része mára már előkerült a felszín alól. Az előadó megjegyezte, hogy a kezdeti sikerek ellenére az ásatást meglátogató török szakemberek még óvatosan fogadták az első eredményeket. Amikor azonban előkerült a földből egy olyan palmetta dombormű, amely I. Szulejmán szultán isztambuli türbéjét is díszíti, már nem kételkedtek abban, hogy az oszmán uralkodó zarándokvárosára sikerült rálelni.


A szervezők az előadók társaságában (Balról jobbra: Ress Zoltán, Dr. Günhan Börekçi, Bobay István, Dr. Hóvári János, Dr. Pap Norbert, Balogh Ádám)

Pap Norbert előadása végén betekintést nyerhettünk a munkálatok legújabb kutatási irányába, amelyet követően az est moderátora átvéve a szót, és néhány kérdéssel felvezetve a közönséget is bevonta a diskurzusba. Az est hivatalos része egy, az elhangzott témával kapcsolatosan összeállított totóval zárult, amelynek a legeredményesebb megfejtői között a Klisé Bár jóvoltából kézműves sörnyereményeket sorsoltak ki. A kiváló hangulatot mi sem bizonyítja jobban, minthogy az est hátra lévő részében a nézőközönség kulturált alkoholfogyasztás mellett kisebb csoportokban élénk szakmai beszélgetésbe és tudományos vitákba kezdett. A hajnalig tartó vendégek pedig egy kötetlen beszélgetésből további érdekességeket is megismerhettek az előadó szakmai pályájáról és a kutatási projektről egyaránt.


Az est hangulata

A rendezvényt az a megtiszteltetés is érte, hogy az eseményen Dr. Günhan Börekçi török történész (Istanbul Sehir Üniversitesi) is tiszteletét tette, aki jelenleg a Közép Európa Egyetem (CEU) vendégprofesszoraként tartózkodik Magyarországon.


Dr. Günhan Börekçi török történész (középen) köszönti az egybegyűlteket

Összegzésképpen nagy örömünkre szolgált, hogy az est előadói elfogadták meghívásunkat, és egy világsajtót bejárt magyar kutatási eredménnyel ismerkedhettünk meg behatóbban. Végezetül az est lezárásaképpen Pap Norbert még annyit elárult a Történész Sörest szervezőinek, hogy a kutatási projektről készülőben van egy igényes és modern technikai elemeket felsorakoztató dokumentumfilm, amelynek trailerét az online közösségi felületünkön már megtekinthetik az érdeklődők.

Bobay István

Kapcsolódó cikkek:

Miért került Buda török kézre közel fél évezrede ezen a napon?

Hol volt, hol nem volt a csepeli csata?

„ …Hamza bej palankaszi mezeje…” – Az 1684. július 22-én megvívott hamzabégi (ma Érd) csata története és előzményei

Savoyai Jenő és a zentai csata: A török kor vége Magyarországon

Az első két sörestről itt olvashat:

„Volt-e levél Kossuthtól?” – Görgei a sörest középpontjában

„Felsóhajt, ha százig vénül: Hol lennék már Dreher nélkül!”

Ezt olvastad?

Bár számos feljegyzés, dokumentum segíti a hely fordulatos históriáját kutatók munkáját, a solymosi erőd építészettörténeti elemzésére, alapos régészeti feltárására Czigler