Történészek története – Megjelenik az Újkor.hu első könyve

Egy reménybeli sorozat indításaként megjelenik az Újkor.hut kiadó Újkor Alapítvány első könyve a Fakultás Kiadó segítségével. Interjúkötet, amely eddigi cikkeinkből válogat, azonban mégsem azonosak a szövegek azokkal, amelyek a portálon már megjelentek. Valamennyi interjúalanyunkat megkérdeztük ugyanis, hogy mi történt vele a cikk megjelenése óta, és válaszukkal kiegészítettük az eredeti, de a könyv számára még egyszer alaposan átnézett, egységesített anyagot. Az alábbiakban kedvcsinálónak a kötet előszavát ajánljuk figyelmükbe.

Előszó

Közel négy éve annak, hogy 2014. július 14-én útjára indult az Újkor.hu – a velünk élő történelem ismeretterjesztő portál. Szerkesztőségünk elsődleges célja a kezdetektől az, hogy a hazai történeti kutatások legfrissebb eredményeit közérthető formában tárja az oldal olvasói elé. Mindvégig arra törekedtünk, hogy a történelem iránt érdeklődő nagyközönséget országszerte és generációkon átívelve fogjuk össze – szerzőink között is egyaránt találunk a pályájuk elején álló tehetségeket, illetve tapasztalt kutatókat.

A rendezvénybeszámolók, programajánlók, recenziók, filmelemzések és a hagyományos értelemben vett ismeretterjesztő cikkek közlése mellett kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy történészinterjúkat jelentessünk meg a Portré rovat keretein belül. A történettudomány művelői ugyanis általában háttérben maradnak kutatásaik mögött, ezért innovatív kezdeményezésnek számít, hogy rendszerint nem egy esemény vagy aktuálisan népszerű téma kapcsán kerül sor a beszélgetésekre, hanem életútinterjúk formájában.

A történészi hivatás népszerűsítése mellett igyekszünk helyreigazítani azokat a hagyományos sztereotípiákat és tévhiteket, amelyek e mesterséget övezik. Történészszakmai szempontok szerint értékelve a helyzetet, a magyar történettudomány képviselői napjainkban rendkívüli aktivitást fejtenek ki: sokat publikálnak, egymást érik a könyvbemutatók és a tudományos konferenciák. Ennek ellenére egy-két évtizedre is szükség lehet ahhoz, hogy tudományos eredményeik bekerüljenek – legalább – a közép- és általános iskolai tankönyvekbe. Az úgynevezett történeti köztudatra gyakorolt hatás ebből a szempontból alighanem teljességgel megfoghatatlan. Úgy tűnhet, mintha a szakma egy része elveszítette volna közvetlen kapcsolatát „közönségével”, az olvasóval, a gyakran politikai színezetű (emlékezetpolitikai) vitáktól – érthető okokból – igyekszik távol maradni, s az elefántcsonttornyában – könyvtárban, levéltárban stb. – él hivatásának, s örül, ha nem is tízezreket, de legalább tíz másik kollégát meg tud győzni új kutatási eredményeinek jelentőségéről, vagy az egyetemi előadáson százból legalább tíz hallgató szeme felcsillan valami egészen új, releváns összefüggés felvázolásakor. A fenti kép természetesen meglehetősen sarkított, s nem is helytálló – ezt kívánja bemutatni Portré rovatunk.

Nem meglepő talán, hogy e kutatói portrék a rövid időn belül a honlap legolvasottabb cikkeivé váltak – és ez mostanáig sem változott. A lap indulásától jelen kötet elkészítéséig közel százötven interjú látott napvilágot. Ezek alanyait csupán egyetlen dolog köti össze: valamennyien történelemmel vagy a történelem valamely rokontudományával foglalkoznak.

Hogyan lesz valakiből történész? Milyen családi háttér, gyermekkori olvasmányélmény, kiemelkedő tanáregyéniség hatására fordul az illető a történelem felé? Milyen döntések, lehetőségek vagy éppen korlátok határozzák meg a kutatók pályaívét? S egyáltalán milyen elhelyezkedési lehetőségekkel találja magát szemben egy-egy fiatal kutató a 21. században, ahol olykor még a bölcsészettudományokkal szembeni negatív előítéletekkel is meg kell küzdenie? Csupán néhány kérdés azok közül, amelyet interjúalanyainkkal körbejártunk, akik között találunk akadémikusokat, egyetemi oktatókat, levéltárosokat, muzeológusokat, tudományos tevékenységet is folytató középiskolai tanárokat vagy éppen fiatal koruk ellenére kimagasló teljesítményt nyújtó PhD-hallgatókat. Ehhez szorosan kapcsolódva le kell szögeznünk azt, hogy kezdettől a legfontosabb szempont, amelyet interjúalanyaink kiválasztásánál szem előtt tartunk a következő: olyan kimagasló tudományos teljesítmény, amellyel a kutatók kivívták kollégáik és a szakma elismerését, megbecsülését.

A rovat népszerűsége, valamint a Fakultás Kiadó megkeresése lehetővé tette, hogy az Újkor Alapítvány által a portálon korábban megjelentett beszélgetésekből válogatva önálló kötetet adhassunk az érdeklődő olvasók kezébe.

A könyvben összesen harminc interjút közlünk, amelyeket azon nem titkolt célkitűzésünknek megfelelően válogattuk ki, hogy e kötetet még továbbiak fogják követni, egy reménybeli sorozat részeként. A választás komoly kihívás elé állította a szerkesztőket: a szelekció során elsődlegesen azt tartottuk szem előtt, hogy a beszélgetések a lehető legszélesebb spektrumot fedjék le. Fontosnak tartottuk, hogy a megszólaltatott szakemberek interjúi a lehető legtöbb történelmi korszakot, kutatási témát, intézményi hátteret, szakmai munkakört érintsék, és ne csupán a budapesti, hanem a más városokban folyó tudományos élet is kellő figyelemben részesüljön. A kötetben helyet kaptak a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Közép-Európai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem oktatói, továbbá a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete munkatársai. Megszólaltattunk továbbá egy gimnáziumi tanárt és a Nagy Háború Blog szerkesztőjét is. A válogatás célja természetszerűleg nem lehet az, hogy a teljes magyarországi tudományos világot lefedje, ugyanakkor a fenti felsorolásból is érzékelhető, hogy a szakma számos területének képviselője helyet kapott a kötetben. Elsősorban olyan beszélgetéseket választottunk ki, amelyek nem csupán egy-egy szakmai kérdés vagy problémakör boncolgatására fókuszálnak, hanem kirajzolódik belőlük a kutatók teljes pályaíve. Tettük mindezt főképpen azért, mert a kutatási eredmények mögött az embert szeretnénk megszólaltatni.

A könyvben szereplő szakemberek pályakezdésével, tudományos érdeklődésével és aktuális kutatásaival együtt a kötet lapjain megelevenedik az elmúlt évtizedek magyar történelme és történetírása is. Miként viszonyult a szocialista-kommunista berendezkedés a 20. századi társadalom- és gazdaságtörténetét feltérképezni célzó kutatásokhoz? Milyen lehetőségei voltak és vannak a hazai történettudománynak arra, hogy a nyugat-európai vagy éppen a tengerentúli szellemi közegbe integrálódjon? Hogyan befolyásolja a kutatásokat a jellegzetes hazai évforduló-kultusz? Miként lehet hatást gyakorolni a társadalom történeti tudatára, s egyáltalán létezik-e ilyen tudat? Vannak-e olyan, mélyen beépült elemek e tudatban, amelyek helyreigazítása a következő évek, évtizedek során a történettudomány elodázhatatlan feladata lesz? Milyen új kérdésfeltevések jellemzők napjaink tudományosságára? Milyen szerepet játszanak a levéltárak és a múzeumok a tudományos életben, s miként írható le ezek társadalmi haszna?

Pető Andrea és Kéri Katalin, a hazai nőtörténeti kutatások ismert alakjai a kutatásmódszertani problémák mellett többek között arról mesélnek, hogy minek köszönhetően válhatott kanonizált tudományággá a nőtörténet a 2000-es évek kezdetén. Az 1989 előtt elhanyagolt egyháztörténeti kutatások felértékelődéséről Szabó Csaba és Tusor Péter beszél, előbbi a 20. századra, utóbbi a kora újkorra összpontosítva. A hadtörténelem világában 1848/1849-re és Görgei Artúrra vonatkozóan Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tevékenységével, társadalmi szerepével kapcsolatban Kovács Vilmos, az első világháborúra fókuszálva Pollmann Ferenc kalauzol el minket. Kasza Péter az történelem szakos egyetemisták mindennapjait felvillantva kitér arra, hogy miként élte meg hallgatóként az 1990-es évek kezdetét a Szegedi Tudományegyetemen, s hogyan éreztette a rendszerváltás és a nyugati nyitás a hatását az egyetemi polgárok életében.

Megszólaltatunk egy olyan medievistát is Gálffy László személyében, akinek Franciaország nem csupán kutatásának tárgya, hanem egyben második otthona is. Számos érdekes momentum tárul fel a történészek külföldi kutatásairól – miként válhatott például Frank Tibor az államszocialista Magyarországról indulva Amerika-szakértővé vagy Erdődy Gábor vatikáni magyar nagykövetté? Katona Csabával beszélgetve a mindennapok történetéhez kerülhetünk közelebb, és azt is megtudhatjuk Z. Karvalics Lászlótól, hogy milyen kihívások előtt áll az információs társadalom, és hogyan kapcsolódik ehhez az információtörténet.

Az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint az első világháború története iránt érdeklődő olvasó is izgalmas beszélgetésekre bukkanhat, többek között ifj. Bertényi Ivánnal, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójával. Oross András bécsi magyar levéltári delegátusként azon forráshalmazról oszt meg izgalmas részleteket, amelyek az 1918 előtti magyar történelemről a császárváros közgyűjteményeiben érhetők el. Varga Benedektől és Debreczeni-Droppán Bélától megtudhatjuk, hogy milyen feladatok várnak a múzeumokra, illetve általánosságban a helytörténeti kutatásokra manapság. Bihari Péter arról vall, hogy a középiskolai oktatás miként egyeztethető össze a komoly tudományos kutatással. Ablonczy Balázs a Trianon100, Pálffy Géza pedig a Szent Korona „Lendület” kutatócsoportok munkásságába engedik bepillantani az olvasót. Fodor Pál a turkológia lehetőségeiről és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjáról értekezik. Fischer Ferenc a dél-, Lévai Csaba pedig az észak-amerikai kutatások lehetőségeit tárja fel előttünk. Kövér György az újkori gazdaság- és társadalomtörténetre, Paksa Rudolf és Püski Levente a Horthy-korszakra, Ö. Kovács József az 1945 utáni magyar, Vitári Zsolt az 1945 előtti német történelemre vonatkozó kutatásaikba vezetik be az érdeklődőket. Simon Attilától megtudhatjuk, hogy határon túli magyarként milyen nehézségekkel kellett szembenéznie pályája során. Pintér Tamás pedig arról mesél, hogy hogyan lehet sikeres tudományos-ismeretterjesztő online oldalt indítani és üzemeltetni.

Az interjúk készítőit szintén a történelem tudományos művelése fűzi össze, amely garanciát jelent ara, hogy a kérdések nem maradnak meg az általánosságok és a felszínesség talaján. A kérdezők között találunk egyetemi és PhD-hallgatót, doktorjelöltet, muzeológust, oral history-val is foglalkozó levéltárost, egyetemi oktatót, főállású kutatót, középiskolai tanárt és újságírót. Az olvasó a közzétett beszélgetések nagy részének végén az interjúalanyok kommentárjait olvashatja, amelyet a kötet megjelenése kapcsán készítettek a korábbi interjúkra reflektálva. A kiegészítő szövegek – amelyek elsőként e kötet lapjain olvashatók – a beszélgetések rögzítése óta eltelt időszak eseményeit, az utóbbi évek oktatási-kutatási projektjeit összegzik.

Bízunk benne, hogy az interjúk olvasása során az érdeklődő közönség a hazai történészek személyén keresztül közelebb kerülhet a magyar és a világtörténelem megértéséhez, továbbá a történészi hivatás megismeréséhez. Hiszünk abban, hogy a kötet forgatása ösztönzőleg hat a fiatalokra, illetve pályakezdőkre is, hiszen útmutatást kaphatnak arról, hogy miként tehetik egy-egy belföldi vagy külföldi kutatásukat sikeressé, milyen kutatásmódszertani innovációk jelentek meg az utóbbi időszakban, és még számos olyan jól hasznosítható információval gazdagodnak, amelyeket az egyetemi képzés keretein belül nem sajátíthatnak el. Ez által pedig az Újkor.hu portál és ez a kötet is egyfajta informális tanulás színterévé válhat. Szeretnénk azt is elérni, hogy a történettudománnyal foglalkozó szakmai olvasóközönség méginkább megismerje a kollégák kutatásait, és ezen impulzusok akár újabb, gyümölcsöző kapcsolatokhoz, kutatók közötti, minél szélesebb körű együttműködésekhez vezessenek. Összességében tehát reméljük, hogy egy szakmailag alapos, ugyanakkor személyes, inspiráló és nem utolsósorban informatív kötetet sikerül a Tisztelt Olvasónak átadnunk.

Czeferner Dóra – Szőts Zoltán Oszkár – Szőts-Rajkó Kinga

A könyv megvásárolható a 89. Ünnepi Könyvhéten, a Kronosz Kiadó standjánál!

A könyv a Kronosz Kiadótól rendelhető meg erre a linkre kattintva.

Frissítés (2018. 06. 07.): Könyvünkről már hírt adott a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapja is! Előbbi cikket ide, utóbbi pedig ide kattintva olvashatja.

Frissítés (2018. 06. 11.): Ide kattintva olvashatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapján megjelent hírt könyvünkről

Frissítés (2018. 06. 13.): Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport honlapja beszámolt könyvbemutatónkról. A cikk itt elérhető. A rendezvényről a Kossuth Rádió is tudósított. A Tér-Idő című műsor június 12-ei, 14:34-kor kezdődő adása ide kattintva hallgatható meg. A műsorvezető Kiss Péter Ernő.

Frissítés (2018. 10. 02.): Könyvünk immár előrendelhető a Libri és a Líra rendszerén keresztül is, ide, illetve ide kattintva.

Frissítés (2018. 11. 03.): Friss recenzió érhető el könyvünkről a Moly.hu oldalán Pavel, az Erdélyi Krónika portálon pedig Tóth Gödri Iringó tollából. Előbbit ide, utóbbit ide kattintva olvashatja el. A könyv immár a Bookline rendszerén keresztül is megrendelhető, ide kattintva.

Ezt olvastad?

Soós Viktor Attila egyháztörténész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja. Életútjáról, szakmai tapasztalatairól és