15. század
„A tudományos eredmények elterjedése úgy működik, mint a borotválkozás a katonaságnál” – Interjú Lázs Sándorral
Pályafutását tudományos kutatóként kezdte az MTA Irodalomtudományi Intézetében, majd váltott: televíziós lett. Először híradózott, később magazinműsorokat is szerkesztett. A neve leginkább az általa húsz évig vezetett XXI. század című történelmi
„Törököt vert vissza a legnagyobb Jani” – A Hunyadi sorozatról történészszemmel
Történelmi ihletésű filmről, sorozatról nehéz kritikát írni. Főleg akkor, ha a szerzőnek van történész előképzettsége, a kritika tárgya pedig a Hunyadi – A holló felemelkedése. Hiába törekszik ugyanis a cikk
Holló vagy varjú? – Szubjektív kritika a Hunyadi sorozat első feléről
Történelmi filmet forgatni hálátlan feladat, mert mindig lesznek a végeredménnyel elégedetlen nézők. Lesz, akinek a díszlet nem fog tetszeni, mások kifogásolják majd a valósághoz képest leegyszerűsített, vagy túlbonyolított eseménysort, megint
Nőnapon duplarésszel debütál a Hunyadi
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült tízrészes alkotás, amely korábban nagy sikerrel debütált a cannes-i televíziós fesztiválon, végre Magyarországon is elérhetővé válik. A TV2 március 8-án szombaton 20 órakor, duplarésszel mutatja be
„Antemurale Christianitatis” – Nemzetközi konferencia az oszmánok elleni küzdelmekről
2026-ban emlékezünk meg a mohácsi csata 500. évfordulójáról. A közel hat éve folyó szakmai felkészülés egyik állomásaként, és egyben ráfordulva az utolsó másfél év teendőire, az évfordulós események előkészítésében részt
Emléknapok, ünnepek és kerek évfordulók 2025-ben
Mikorra esnek az ünnepek és a magyarországi emléknapok 2025-ben? Milyen jelentősebb kerek évfordulókat ünnepelhetünk? Ezeket a kérdéseket minden év elején felteszem magamnak, majd megpróbálok választ is adni rájuk. Egy ilyen
Ünnepek, emléknapok és kerek évfordulók 2024-ben
Mikorra esnek az ünnepek és a magyarországi emléknapok 2024-ben? Milyen jelentősebb kerek évfordulók várhatók? Ezeket a kérdéseket minden évkezdet előtt felteszem magamnak, majd igyekszem meg is válaszolni őket. Egy ilyen
Konstantinápoly ostroma és bukása 1453-ban
Mint előző cikkünkből kiderült, hosszas előkészületek után II. Mehmed csapatai április elején érkeztek meg Konstantinápoly falai alá, ezzel kezdetét vette a város ostroma, amelyben egy ideig úgy tűnt, hogy a
Oszmán és bizánci előkészületek Konstantinápoly ostromára
Az Oszmán Birodalom szultánjai több alkalommal is megpróbálták elfoglalni Konstantinápolyt, de minden egyes alkalommal kudarcot vallottak, mígnem 1453. május 29-én az egykor szebb napokat látott Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalták II.
Az Oszmán Birodalom felemelkedése című sorozatról
„A legnagyobb császárnak, a királyok királyának, a szerencsés, győzedelmes, diadalmas, győzhetetlen Mehmetnek, Isten akaratjából a föld és tenger urának…” – írta II. Mehmed oszmán szultánnak a róla szóló könyv ajánlójában