1956-os forradalom és szabadságharc
Lehetőségek, dilemmák, kompromisszumok
Magyarország 1945 utáni külpolitikájáról, illetve annak lehetőségeiről jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk, mint hazánknak a korábbi évtizedek, évszázadok során folytatott diplomáciai tevékenységéről. Ezt a hiányt hivatott orvosolni a Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Berlin–Poznań–Budapest – három megmozdulás összefonódó emlékezete
A Szovjetunió érdekszférájába kerülő kelet-közép-európai régió valamennyi országában kommunista fordulat következett be a második világháború után. A diktatórikus rendszer elleni első nyílt felkelésre a Német Demokratikus Köztársaságban került sor 1953.
„Nem mondhatom, hogy kommunizmust, mert ezt senki nem akarja…” – Mit szerettek volna a munkástanácsok 1956-57-ben?
Csalódni fog, aki kezébe veszi a Gulyás Martin: „Szocializmust akarunk, de magyar úton” – Munkástanácsok 1956-1957-ben című munkáját. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötet ugyanis nem csupán az 1956-os forradalom
Vágy és valóság – Magyarország lehetőségei az 1945 körüli években
Egyetlen nép, nemzet, állam története sem értelmezhető önmagában, szűk keretek között. Minden ország történetében döntő hatása van a nemzetközi eseményeknek, a világpolitika porondján zajló történéseknek. Ez kétségtelenül igaz nemzetünk, hazánk
Propaganda, Népszabadság, KISZ – Komócsin Zoltán pályaképe
Komócsin Zoltán (1923. április 18. Felsőgalla, Komárom-Esztergom vármegye – 1974. május 28. Budapest) kommunista politikus fontos posztokat töltött be a második világháború utáni Magyarországon. Vezette a Magyar Dolgozók Pártja Központi
„A hétköznapi ember nézőpontjából nézem a történelmet.” – Interjú Szentkirályi Endrével
Szentkirályi Endre clevelandi születésű történész, középiskolai tanár. Az „amerikai Debrecenben” felnőve személyesen élte át a legnagyobb amerikai magyar közösség történetének utóbbi évtizedeit. ’56-os magyar menekültek gyermekeként, megannyi ’45-ös menekült és
A pártállam örök politikai túlélője – Apró Antal pályaképe
Ha olyan kommunista politikust keresünk, aki a pártállami évtizedek alatt – 1945 áprilisától egészen 1989. márciusi lemondásáig – valamennyi fordulatot átvészelve végig parlamenti képviselő volt, akkor Apró Antalt (Szeged, 1913.
Blokád – Antall József történelemórája
„Történelmet fogok tanítani és én leszek az Önök osztályfőnöke” – hangzik el a fiatal Antall József (ifj. Vidnyánszky Attila) szájából. Ez a mondat maradéktalanul összefoglalja a 2022 októberében debütált Blokád
A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben
2022. november 18-án rendezték meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Károli Gáspár Református Egyetem közös, A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben című konferenciáját, amely egyben egy hosszabb távú
Elsődleges forrásból – öt plusz egy könyv ’56-ról
Hatvanhat év telt el 1956. október 23-a óta. Vannak még közöttünk olyanok, akik megélték, és emlékeznek rá, de a legtöbben már csak családi elbeszélésekből, olvasámányaikból vagy filmekből ismerhetik az akkor