Elsődleges forrásból – öt plusz egy könyv ’56-ról

Hatvanhat év telt el 1956. október 23-a óta. Vannak még közöttünk olyanok, akik megélték, és emlékeznek rá, de a legtöbben már csak családi elbeszélésekből, olvasámányaikból vagy filmekből ismerhetik az akkor történteket. Azoknak a számára, akik könyvekből szeretnének tájékozódni, különösen értékesnek számítanak az ’56-ról szóló forráskiadványok (naplók, memoárok, dokumentumkötetek), mert ezek hozhatják legközelebb az olvasóhoz az akkori eseményeket. Ezekből állítottuk össze az alábbi könyvajánlót a korábban az Újkor.hun megjelent ismertetőkből válogatva.

1. Egy kamasz lány naplója ’56-ról

„Az 1956-os forradalom, az esemény hatvanéves évfordulója kapcsán kiemelt figyelemnek örvendett, több tanulmány, szakkönyv is megjelent a téma kapcsán. Ám kevés olyan kiadvány látott napvilágot, mint a Bartos Margit: Margó naplója 1956–1959 – A forradalom és utóélete egy kamasz lány szemével, amely az eseményeket nem a fővárosi barikádok mögött lázban égve várakozó „hősök” szemszögéből, nem a forrongó Budapestet bemutatva és nem a kegyetlen megtorlásra koncentrálva írja le.” E sorokkal kezdődött Tóth Gödri Iringó 2017 elején megjelent könyvismertetője a Libri gondozásában megjelent kötetről, melynek folytatása ide kattintva érhető el.

 

2. 24 megtalált történet

„A forradalmár műegyetemista lány, a felkelőkhöz átálló katonatiszt, a szabadságharc bukása után még hetekig a Mecsekben harcoló fegyveres. Várandós felesége mellől börtönbe hurcolt tanár, házi feladatáért lecsukott gimnazista, fiát a harcból hazaváró anya – megrázó, korábban ismeretlen történetek tárulnak elénk a kötetben ’56 mindennapi hőseiről. A kötetből megismerhetjük ’56 valódi színeit, a megélt történelmet.” – olvashatjuk a Majtényi György, Mikó Zsuzsanna és Szabó Csaba szerkesztésében, a Libri kiadásában megjelent Forradalom!  24 megtalált történet című kötet fülszövegében. Hogy mennyire teljesítette a könyv vállalt célját? Ritter György 2017. júniusi könyvismertetőjéből kiderül.

3. A magyar forradalom és a világpolitika

Peter Unwin brit diplomata 2006-ban írt könyvének magyar fordítása a forradalom ötvenedik évfordulóján, 2016-ban jelent meg Nagyhatalmi ​játszmák – 1956 címmel a Kossuth Kiadó gondozásában. A könyv középpontjában Magyarország és a forradalom áll, de közben feltárulnak előttünk az év legfontosabb nemzetközi eseményei, és az, hogy miként látta ezeket egy pályáját kezdő, akkor huszonnégy éves diplomata. Leveles László 2018 márciusában megjelent könyvismertetője ide kattintva olvasható el.

4. Csehszlovák dokumentumok ’56-ról

Mi zajlott Csehszlovákiában az 1956-os események előtt és alatt? Hogyan viszonyult az ország vezető rétege a változékony és ellentmondásos magyar helyzethez? Ezekre a kérdésekre próbál meg válaszolni Bencsik Péter és Mitrovits Miklós A Szovjetunióval örök időkre és soha máshogy!” Az 1956-os magyar forradalom csehszlovák dokumentumai címmel az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete gondozásában megjelent dokumentumkötete, amely levéltári anyagokra, a témához kapcsolódó cseh és szlovák nyelvű résztanulmányokra, a csehszlovák kormány oldaláról elhangzott politikai beszédekre egyaránt támaszkodik, sőt itt közlik először magyar nyelven Rudolf Barák belügyminiszter brnói beszédét is.  Mészáros István 2018 októberében napvilágot látott recenziója itt érhető el.

5. Az evangélikus püspök nézőpontja

„Ordass Lajos evangélikus püspök naplóját évtizedekig rejtegette a család az állambiztonság nyomozói elől. Csak akkor kerülhetett közkézre – egész pontosan az Ordass Lajosról elnevezett alapítvány birtokába –, amikor már nem kellett titkolni létezését. E kalandos sorsú naplók két köztörténeti szempontból kiemelkedően fontos szakaszát, az 1948-as és az 1956–1957-es időszakot tárgyaló részt adta ki a Luther Kiadó, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Ordass Lajos Alapítvány 2021 őszén Isó Gergely szerkesztésében.” – kezdtem ez év júniusában megjelent ismertetőmet a 2021 végén megjelent Ordass-naplóról. A teljes cikk ide kattintva olvasható el.

5 + 1. Az ’56 utáni megtorlás özvegyi szemmel

Jelen cikk formailag kilóg a többi közül, ezért került plusz egyként a lista végére. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Brusznyai Árpád Alapítvány közös gondozásában megjelent Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója című kötetet a 27. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztiválon mutatták be a szerkesztők, így a kiadvány olyannyira friss, hogy recenzió még nem született róla. A bemutatón viszont ott voltunk, s beszámolónk itt érhető el.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelt figyelmet kap a magyar oktatási rendszerben – a nyolcadikos és végzős középiskolai osztályokban tananyag,