családtörténet
A Mekcsei család szerencséjének megalapozója ─ Mekcsei György
A forrásokban az 1470-es években feltűnő Mekcsei György királyi titkár és tanácsos különleges alakja a Jagelló-udvarnak, mintegy negyven esztendőn keresztül nyomon követhető működése során ugyanis egy alig ismert baranyai családból
Traumafeldolgozás, kollektív emlékezet és megküzdés egy családi levelezésben – Budai úrinők romlakásban
Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi levelezésen és számos fényképen keresztül pillanthatunk be egy budai család
Három király szolgálatában: Brodarics Mátyás élete
Brodarics István ismert alakja a 16. századi magyar történelemnek, azonban családjáról, valamint Borbála és Mátyás nevű testvérei életéről csak keveset lehet tudni. Mátyásról az Istvánnal foglalkozó szakmunkákban elszórt számos adat
BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?
“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos
„Önképviselet, rátermettség, civil kurázsi” – Kiállítás a numerus clausus nőtörténeti aspektusairól
Miként befolyásolta a két világháború közti Európa első zsidóellenes törvénye, az 1920. évi numerus clausus a zsidó lányok pályaválasztását? Milyen tényezők befolyásolták, hogy esetleg külföldi egyetemeken folytassák tanulmányaikat vagy ambícióikat
Minden a házasságon múlik? Avagy ki volt Istvánffy Miklós, a magyar Livius ismeretlen sógora?
A régi baranyai nemesi családból származó, a Magyar Királyság 1490−1613 közötti történetét megörökítő munkája (Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV) és padovai egyetemi tanulmányai miatt gyakran „magyar Liviusnak” nevezett Kisasszonyfalvi
A KRE Történelemtudományi Doktori Iskolájának 2021. évi műhelykonferenciája
A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Történelemtudományi Doktori Iskolája 2021. november 18-án műhelykonferenciát szervezett doktoranduszai részére. A hallgatói önszerveződés és oktatói segítség révén megvalósult rendezvényen 18–19. századi magyar és egyetemes
Női sorsok a 18–20. században – A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára XXII. Levéltári Napi konferenciája
A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára 2021. október 20-án tartotta meg Lányok, nők, asszonyok. Női sorsok, szerepek, életutak a 18–20. században című szakmai rendezvényét. A konferencia szervezésekor azt a
A társadalmi elit helyzete a 18. századi Magyarországon
„Nem másra szolgál a mi eleink tündöklése nékünk, mint hogy szövétnekként világító fáklyával fussuk be a mi életünk pályáját, nem lehetünk sötétben, sem mi, sem az mi cselekedeteink; ha jól
„Fiúutód vigasza nélkül…” – I. (Nagy) Lajos király és családja
1326. március 5-én látta meg a napvilágot I. Lajos király, akit a magyar történelmi emlékezet a nagy uralkodók közé sorolt. Méltán, mivel uralkodásának négy évtizede alatt a Magyar Királyság az