A KRE Történelemtudományi Doktori Iskolájának 2021. évi műhelykonferenciája

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Történelemtudományi Doktori Iskolája 2021. november 18-án műhelykonferenciát szervezett doktoranduszai részére. A hallgatói önszerveződés és oktatói segítség révén megvalósult rendezvényen 18–19. századi magyar és egyetemes történeti kutatásokról szóló előadások hangzottak el.

A műhelykonferencia plakátja

A konferenciát a doktori iskola vezetője, Hermann Róbert nyitotta meg. Köszöntőjében felhívta a figyelmet az előadások témáinak változatosságára, illetve arra is, mennyire hasznosak az ilyesfajta házi konferenciák, ahol a hallgatók megismerhetik a konferenciák miliőjét, elsajátíthatják a szükséges érvelési és előadói készségeket. Hermann Róbert megnyitója után Kurucz György – a KRE fejlesztési rektorhelyettese és a KRE BTK Történettudományi Intézetének vezetője –, a konferencia első szekciójának levezető elnöke köszöntötte a résztvevőket.

Kurucz méltatta a doktori iskola hallgatóinak eredményeit, beszéde végén pedig megemlékezett a KRE egykori oktatójáról, a nemrégiben elhunyt Csoma Zsigmondról.

Kurucz György és Hermann Róbert

A konferencia első szekcióját Timári Krisztián kezdte, aki A Habsburg Birodalom utolsó török háborújának a sajtója című előadásában sajtótörténeti kutatásáról beszélt. Vonatkozó kutatásának tárgya az utolsó osztrák–török háború (1787–1791) eseményeinek vizsgálata a kor sajtócikkeinek tükrében. Előadásában felvázolta a kutatása során vizsgált primer és szekunder források típusait, illetve ezekből részletesebben is ismertetett néhány darabot. Ezt követően Kiss-Mikó Nikoletta előadásából megismerhettük a Ráday család történetével kapcsolatos genealógiai jellegű kutatását. A család története 1295-től ismeretes, ekkor említették először a Ráday nevet írásos forrásban, de az előadásban a család 17. századi történelméből is kaphattunk egy kis ízelítőt. A prezentáció elsősorban a családtörténet vallási vetületeit ismertette.

Ress Zoltán az 1884–1885-ös Görgei-rehabilitáció és a rehabilitációs mozgalom kapcsán kialakult honvédegyleti állásfoglalásokat ismertette. Az előadás során megtudtuk, hogy a Kossuth-kultusz erőteljesen hatott a honvédegyletek tagságának véleményére, így markánsan hozzájárult a kor általános – inkább negatív – Görgei-képéhez. Az előadó rávilágított, hogy a Görgei-ügy jelentős hatással volt a honvédegyletek aktivitására, majd szemléltette az egyletek viselkedési formáit a kirobbant vitában.

Noha a honvédegyletek pálcát törtek az egykori fővezér, Görgei Artúr felett, ennek ellenére a rehabilitációs mozgalom honvédegyleti szempontból való vizsgálata érdekes adalékokkal szolgál a Görgei-kérdés történetéhez.

Gulyás Adrienn előadásában Jagello Apollónia, egy ’48-as lengyel–magyar „honvédnő” kultuszának kialakulását, szabadságharc utáni történetét vizsgálta a dualizmustól napjainkig. Kutatásai során kiderült, hogy a volt honvédnő kalandos története szinte kultusszá fejlődött a háború utáni években, pedig feltételezhetően nem is harcosként vette ki a részét az 1848–1849-es hadi eseményekből.

Gulyás Adrienn

Bödő Krisztián előadása révén újfent egy nemesi család, nevezetesen Lilien József báró családtörténetébe pillanthattunk be. A Lilien családot 1321-ben említik először, feltétehetőleg egy birtokszerzésekből kifolyólag elmagyarosodó osztrák nemesi famíliáról beszélhetünk. Az előadás rövid betekintést nyújtott abba, hogyan tudott megerősödni és asszimilálódni egy hazánkba települő, honosított (indigena) külföldi nemesi család.

A szekció ezt követően a hallgatóság kérdéseivel zárult, majd rövid kávészünet után kezdődött meg a konferencia második szekciója Nagy Mariann, a KRE BTK TTI egyetemi tanárának vezetésével. A szekcióban elsőként Papp Ádám jóvoltából egy újabb sajtótörténeti előadás hangzott el, aki a polgárosodás-értelmezéseket vizsgálta a Religio című hetilap korai dualizmus kori publicisztikáiban. Elsősorban két szerző, Kövér György és Takáts József írásaiban vizsgálta meg a polgárosodás értelmezését, akik írásaikban főként társadalmi változásként tekintettek a polgárosodás folyamatára, mellőzve bármi gazdasági értelmezést. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a Religio cikkeinek szerzői a polgárosodást nem csak polgári liberális fogalmakkal határozták meg, hanem beleszőtték a kortárs keresztény kultúrát is, megalakítva sajátos terminológiai értelmezésüket.

Papp Ádám

Apró Bernadett előadása a boldog békeidők korába repítette a hallgatóságot, amelyből azonban kiderült, hogy nem is volt annyira boldog, mint ahogy azt általában sejtenénk.

Az előadásból megismerhettük Budapest első rendőrfőkapitányának, Thaisz Eleknek a pályafutását, aki hivatalviselése során gyakran sodródott a korrupció felé, hiszen a vizsgált időszakban virágzott a prostitúció.

A rendőrfőkapitány botrányos házassága révén – egy bordélyból megszöktetett nőt vett el, aki később a főváros madámja lesz – több szállal is kötődött a fővárosi prostitúcióhoz. Az izgalmas előadásból kiderült, hogy pályafutása végét lebukása jelentette, azonban az ügyet elkaszálták, így Thaisz háborítatlanul mehetett nyugdíjba.

Tokaji Zsolt sinológus lévén egy egzotikus helyszínre kalauzolta a konferencia résztvevőit. Előadása a kínai bokszerlázadás magyar megítélését taglalta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy talán ez volt az első olyan esemény, amely révén Magyarország komolyabb kapcsolatba került Kínával, így erre az időszakra datálható, hogy a magyarság Kínáról alkotott képe is kialakuljon, illetve formálódjon.

Tokaji elsősorban a hazai élclapok karikatúráin keresztül vizsgálta a korabeli Kína-képet. Megállapította, hogy az élclapok plasztikus ábrázolási inkább negatív képet festettek az ázsiai nemzetről, ennek fő okát pedig a kínai–osztrák ellentétben látta; elmondása szerint a magyar vélemény csak a „birodalmi árral” sodródott.

Samu Botond Gergő az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteményében fellelhető kéziratos bányatérképeket feldolgozó kutatását mutatta be előadásában. A balkáni területek megszállása során a Monarchia külön figyelmet fordított a szerb bányaterületek által kínált lehetőségek kiaknázására. A munkálatokban több magyar szakember is részt vett, így rövidesen elindulhatott a fontos ércek, kőzetek, nyersanyagok kitermelése. Az előadásból megtudhattuk, hogy a szerb területek bővelkedtek a stratégiailag fontos nyersanyagokban, így az előadó rávilágított a megszállt terület értékelésének egy újfajta megközelítésére.

Samu Botond Gergő

A szekció záróelőadásában Mati Márton az SMS Kaiserin Elisabeth cirkáló legénységének távol-keleti kalandos történetét mutatta be. Bár az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia nem állt háborúban Japánnal, a Kaiserin Elisabeth cirkáló legénysége 1914-ben a német megszállás alatt álló Csingtao kikötőjében ragadt. Egy japán–brit támadás során a cirkáló kapitánya, Richard Makovicz felajánlotta a németeknek a hajót, így az ellenséges ostrom során a Monarchia hadihajója a kikötő védelmében vett részt. Az elhúzódó ostrom után az osztrák-magyar tengerészeket japán hadifogolytáborokba szállították, ahonnan csak 1919-ben térhettek haza.

Mati Márton

Az ebédszünet után kezdődött meg a konferencia utolsó, harmadik szekciója Horváth Miklós, a KRE BTK TTI egyetemi tanárának vezetésével. A szekcióban elsőként Tolnai Gyula előadása hangzott el Mezővárosi hadtörténet. Nagykőrös hely- és hadtörténete, 1918–1920 címmel. A Nagykőrös helytörténetének egy rövid szeletét vizsgáló előadásban a város első világháborús mikrotörténetébe pillanthattak be a résztvevők, akik megtudhatták, milyen ezredek toborzókerületéhez tartoztak a nagykőrösiek, a Tanácsköztársaság idején hogyan szerveződött meg a karhatalom, és hogyan viszonyult a város lakossága a román megszálláshoz. A város helytörténetét a Nemzeti Hadsereg bevonulásáig és az azt követő konszolidációig vizsgálta meg és mutatta be az előadó.

Keller-Deák Kristóf a két világháború közötti csehszlovák erődítési munkálatokat mutatta be a magyar hírszerzés jelentéseinek tükrében. Előadásában az egyes erődtípusokat, illetve konkrét erődöket mutatott be, továbbá saját készítésű térképeken prezentálta a tervezett csehszlovák erődrendszereket. Végezetül bemutatta és összegezte az egyes magyar tisztek hírszerzési jelentéseit.

Farkas Dániel kutatási területe Magyarország harmadik világbeli külügyi kapcsolatai a hidegháború során. Előadásában ehhez kapcsolódóan a második világháború után Bolíviával felvett kapcsolatokat vizsgálta a KÜM levéltár forrásainak segítségével. A kapcsolatról elmondható, hogy nem volt mélyreható, egyes diplomáciai és kereskedelmi próbálkozások után pedig el is laposodott.

Közönség

Halper Johanna a második világháborús magyar–lengyel együttműködést mutatta be humoros és energikus előadásában. Megtudhattuk, hogy milyen lengyel (katonai támogató) szervezetek működtek Lengyelország bukása után, és megismerhettük a budapesti „Romek” katonai bázis működését, ügynökeit és azok feladatait, illetve a szűkös költségvetés miatt fellépő problémákat 1939-től 1946-ig – a bázis megszűnéséig.

Végezetül Forgács Márton egy igazán érdekes és izgalmas életutat mutatott be Tóth István Andor – Egy magyar internacionalista az afgán király szolgálatában című előadásában. Tóth István Andor az első világháborúban szolgáló magyar pilóta volt, aki a háborút követően egy rövid oroszországi kitérő után Afganisztánba került. Az afgánok felismerték a lehetőséget Tóth képességeiben, így megbízták a frissen megalakuló afganisztáni légierő pilótáinak képzésével. Kalandos élete is a közel-keleti országban ért véget, ahol 1928-ban egy lázadás elleni harc során végzetes találat érte repülőgépét.

Összességében elmondható, hogy a konferencián résztvevő hallgatók előadásai hiánypótló kutatási témákat öleltek fel, az egyetemre jellemző családias közeg pedig végig érzékelhető volt a rendezvény során. Személy szerint izgatottan várom a következő konferenciát, illetve a doktori iskola hallgatóinak újabb előadásait.

Bodai Barna

Fotók: Ress Zoltán

Ezt olvastad?

A Pécs-Baranya évszázadai címet viselő konferenciasorozat 2016 őszén indult útjára a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye szervezésében, 2017-től a Pécs