Csehszlovákia
Kényszerpályán – Történettudományi konferencia az Országházban a trianoni békediktátum ratifikálásának körülményeiről
A Sorsfordító évek konferenciasorozat harmadik tudományos ülését 2022. június 2-án rendezték meg 1920 – Kényszerpályán. A trianoni békediktátum ratifikálása címmel. A tudományos konferencia az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága,
Jaross Andor és a zsidókérdés a visszacsatolást követően
Jaross Andor neve főként a magyarországi zsidóság haláltáborokba hurcolásának egyik elsődleges felelőseként vonult be a magyar történelembe. A felvidéki származású politikust ugyanis az 1944. március 19-i német megszállást követően a
Az 1968-as intervenció hatása a magyar labdarúgásra
Amikor elkezdtem az alábbi téma után kutatni, még csak a kíváncsiság vezérelt, mert a sportalmanachokban mindössze 1-2 mondat szerepelt arról, hogy a magyar és a Csehszlovákia elleni 1968-as intervencióban résztvevő
Kárpátalja a hatalmi harcok középpontjában (1938–1939)
Ha Kárpátaljáról van szó, sok minden juthat az ember eszébe. Hovatartozásunkból adódóan a többség elsősorban az ott élő magyar kisebbségre asszociálhat, vagy jelen helyzetben akár a 2022. február 24-én kirobbanó
BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?
“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos
Győzött a forradalom: hatalmon a kommunisták – Konferencia a szovjet blokk kommunista pártjairól (1956–1968)
A „Kommunista pártok a szovjet blokkban 1956–1968: A desztalinizációtól a gazdasági reformokig” (Communist Parties in the Soviet Bloc in 1956–1968: From destalinization to economic reforms) című, Pozsonyban megrendezett szeptemberi konferencia
Betekintés a Kádár-rendszer „zsidópolitikájába”
Kovács András szociológus kiemelten foglalkozik az antiszemitizmussal, az előítéletesség szociológiájával, valamint a zsidóság helyzetével a második világháborút követő Magyarországon. A következőkben A Kádár-rendszer és a zsidók című kötetének ismertetőjét olvashatjuk,
„Zsidónak lenni nem könnyű…” A komáromi zsidóság identitásváltozásai Holczer Pál élettörténete tükrében
Milyen kihívásokkal szembesült a zsidóként és magyarként is kisebbségi sorban lévő komáromi zsidóság az államszocialista Csehszlovákiában? Hogyan alakult át az Izraelbe kivándorlók identitása? A Komáromból Izraelbe kivándorolt Holczer Pállal készült
Német kémek Csehszlovákia szolgálatában
Hitler hatalomra jutását követően Németország egyre hangsúlyosabban került a csehszlovák hírszerzés és kémelhárítás figyelmének középpontjába. Csehszlovákia számára létfontosságúvá vált megfelelő ügynökhálózat működtetése német területen. Ennek a hálózatnak voltak részei olyan
A csehszlovák–szovjet kapcsolatok a rövid huszadik században
A lengyelekkel szemben a csehek a 20. század előtt soha nem ápoltak oroszellenességet, hiszen földrajzilag távol estek egymástól, területi vitáik és katonai konfliktusaik pedig nem voltak egymással. A csehek fő