Olasz–magyar kapcsolatok, futball és maffia – az elBeszélő podcast vendége Andreides Gábor

Andreides Gábor fő kutatási területe Olaszország 20. századi története. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalában tudományos főmunkatársként és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar óraadó oktatójaként dolgozó történész sokszínű munkássággal bír. Publikációs jegyzékében jól megférnek egymás mellett a futballtörténettel, a fasizmussal, a Kádár-korszak magyar–olasz kapcsolataival, a maffiával vagy éppen a politikatörténettel kapcsolatos írások. E gazdag érdeklődési körből válogattunk a TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának legújabb, az Újkor.huval együttműködésben készült epizódjában. Andreides Gábort Lengyel Ádám, valamint én, azaz Szőts Zoltán Oszkár faggattuk.

Andreides Gábor pályakezdése és a futball

Az adás első kérdése a már jól megszokott módon Andreides Gábor pályakezdésére vonatkozott. Hogyan kezdte érdekelni, és miként szeretett bele Olaszországba? Mint kiderült, ebben komoly szerepet játszott az olasz futball, és különösen az 1982-es labdarúgó világbajnokság, amelyet az olasz válogatott nyert meg. A foci máig kedves a számára. Heti rendszerességgel űzi, nézi, sőt kutatja is. Elmondása szerint a futballtörténelem kutatásában óriási potenciált lát. Nagyon fontosnak tartaná, hogy jobban elterjedjen a köztudatban, hogy a magyar labdarúgók, edzők mennyire meghatározó szerepet játszottak a két háború közötti olasz labdarúgásban, két akkori világbajnoki címében. Ezek közül a másodikat éppen a magyar válogatott legyőzésével szerezték meg.

Fasizmus, olasz–magyar kapcsolatok 1945 előtt és után

Ebből logikusan következett a következő blokk, amelyben a két világháború közötti olasz történelemről, a fasizmusról és az olasz múltfeldolgozásról, illetve az ebben rejlő kutatási lehetőségekről beszélgettünk.

A két világháború közötti olasz–magyar kapcsolatokat a szoros együttműködés jellemezte. Gyökeresen máshogy alakult a helyzet 1945 után, amikor a két ország eltérő politikai blokkokba került. Nem szakadtak meg a kapcsolatok, de nagyon érdekesen alakultak, ahogy Magyarország olaszországi megítélése is sokat változott ebben a négy évtizedben. Elég a Rákosi-korszakbeli, az 1956-os, a forradalom leverése utáni és a kései Kádár korszakbeli viszonyra gondolnunk

A maffia történészszemmel

Andreides Gábor kutatási területei közé tartozik a maffia történetének vizsgálata. Ez nem könnyű feladat, hiszen levéltári anyagok jellemzően nincsenek, és oral historyra sincs lehetőség. így főként nyilvánosan hozzáférhető per- és sajtóanyagokat lehet vizsgálni. Talán mondanunk sem kell, hogy az ezekből kibontakozó valóságnak vajmi kevés köze van ahhoz a romantikus képhez, ahogyan egy Keresztapa-típusú amerikai filmben ábrázolják a szervezett bűnözést.

A teljes beszélgetés az alábbi videó elindításával hallgatható meg:

Ezt olvastad?

Főszerepben az 1945 és 1970 közötti brit–magyar diplomácia

Hogyan fonódik össze a propaganda, a kultúra és a diplomácia két olyan ország kapcsolatában, amelyek a vasfüggöny különböző oldalaira kerültek

X