A tudós és a politikus – Szent-Györgyi Albert élete

Szent-Györgyi Albert a C-vitamin Nobel-díjas feltalálójaként ismert világszerte. Fordulatokban gazdag regényes életével, a C-vitamin mellett az izomműködéssel kapcsolatos, a szív- és érrendszeri, valamint a rákkutatásokban végzett úttörő és meghatározó szerepével, egyetemépítő, tudománypolitikai, ifjúságnevelő és titkos diplomáciai tevékenységével ismerkedhetünk meg Tasiné Csúcs Ildikó tudományos igényű, jól felépített és olvasmányos monográfiájának köszönhetően.

Szent-Györgyi Albert a Lónyay utcai Református Gimnáziumban tett érettségit követően nagybátyja, a több generációs orvosdinasztiából származó Lenhossék Mihály anatómiaprofesszor hatására is a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait. Már egyetemi hallgatóként jegyzett tudományos folyóiratokban, a Természettudományi Közleményekben és a Matematikai és Természettudományi Értesítőben publikál, és tanulmányaival párhuzamosan megkezdi önálló kutatásait is nagybátyja laboratóriumában, az Anatómiai Intézetben, hiszen a fiatal Szent-Györgyit nem a gyakorló orvosi pálya, hanem a kutatás érdekelte elsősorban.

A már világhírű tudós később így vall erről: „Én magam is azért lettem tudós, mert már fiatalon megtanultam, hogy csakis a szellemi értékekért éri meg küzdeni, hiszen a legmagasabb cél az a művészi vagy tudományos alkotómunka.”

Az első nagy háború kezdetének évében bevonul katonának, és három hosszú esztendőn át teljesít frontszolgálatot csapatánál. Bátor helytállásáért előbb a vitézségi ezüstéremmel majd az arany érdemkereszttel is kitüntették. Az 1916-os Bruszilov-offenzíva rengeteg halottat és sebesültet hagyott maga után a csatatereken, az orosz áradat elsöpörte őket, a véres küzdelmek csalódást, viszolygást, meghasonlást keltettek Szent-Györgyi szívében és lelkében. Az életre szóló kiábrándulást követően megsebesíti magát, keresztüllövi a bal felkarját, melynek köszönhetően rövid időn belül felteszik egy sebesültvonatra, és így hazatérhetett Budapestre.

Hazatérését követően még 1917-ben elvégzi az egyetemet, megkapja orvosi diplomáját, és megnősül. Az esküvő a Kálvin téri református templomban volt, ott ahol annak idején az újszülött Szent-Györgyit megkeresztelték. Édesapja halálának, és a Tanácsköztársaság hatalomra jutásának következtében a család minden vagyonát elveszti, a háborút követő években Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leidenben és Groningenben is dolgozik, nagyon nehéz anyagi körülmények között él, de sikerül a kutatói pályán maradnia.

Egy stockholmi konferencián tartott előadásának köszönhetően meghívják Cambridge-be Rockefeller ösztöndíjasnak, ahol mentora Frederick Gowland Hopkins, korának kiemelkedő biokémikusa, a vitaminkutatás úttöröje, a vitamin fogalmának megalkotója lesz. 1927-ben Cambridge-ben a kémiai tudományok doktorává avatják, doktori értekezését a hexuronsav izolációja témakörében készíti és védi meg, előkészítve és megalapozva ezzel később világhírűvé vált kutatási eredményeit.

1928-ban itthon is felfigyelnek a tehetséges és sikeres fiatal kutatóra, és Klebelsberg Kuno megbízásából Magyary Zoltán egyetemi tanári állást ajánlott neki Magyarországon. Klebelsberg nagyívű és komplex oktatási és kulturális reformjainak köszönhetően, a korszellemnek is megfelelően kiemelten támogatta a természettudományos oktatást és kutatást is. (Klebelsberg Szent-Györgyivel egy időben hívta haza Berlinből Szegedre a szintén világhírű Bay Zoltán fizikust is, akivel szoros barátságot kötnek, és sorsuk a második nagy háború alatti ellenállásnak köszönhetően is összefonódott.)  Szent-Györgyi igent mondott, de előbb befejezte kutatásait az Egyesült Államokban, a Mayo Klinikán. Amerikai kutatásait is az állati mellékveséből kimutatott és kinyert hexuronsav témájában folytatta.

Szent-Györgyi 1930-ban tér haza, és foglalja el egyetemi katedráját Szegeden. A hexuronsav témakörében végzett alapvető és meghatározó kutatásait az Orvosi Hetilap 1932. május 26-i számában, majd a Nature 1932. április 16-i számában publikálja. Hosszas viták után a nemzetközi tudományos élet elismeri Szent-Györgyi elsőségét a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásokban, a hexuronsavat skorbutellenes hatása miatt pedig aszkorbinsavnak nevezik el.

Nem meglepő ezek után, hogy 1937-ben osztatlanul és egyhangúlag Szent-Györgyinek ítélik az orvosi Nobel-díjat. Ő volt az első, aki magyar állampolgárként kapta meg a legismertebb és legrangosabb tudományos elismerést.

Szent-Györgyinek az örömhír vétele után másnap reggel az első útja Klebelsbergnek a szegedi Dómban található síremlékéhez vezetett, hogy háláját lerója. Szent-Györgyi Klebelsberghez fűződő viszonyát a közös célok, közös küzdelmek alapján létrejövő kölcsönös tisztelet és kölcsönös bizalom jellemezte.

Szent-Györgyi a náci Németország térnyerésével és terjeszkedésével, valamint a magyarországi közélet radikalizálódásával és militarizálódásával kapcsolatban világosan és egyértelműen fogalmaz: „A tudomány és a művészet csak ott virágzik, ahol a gondolat szabad és az igazság megismerésének van becsülete. Ahol a gondolatot béklyóba verik, és a tudományos igazságokat a divatos politikai eszmék szolgálatába akarjál állítani, ott még egy jól szervezett ősi kultúra is pár év alatt lehanyatlik.”

Korábban a Ferenc József Tudományegyetem dékánjaként, majd 1940-ben az egyetem Kolozsvárra történő visszaköltözését követően megalapított új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem első rektoraként is mindvégig kiemelt figyelmet fordít az egyetemi ifjúság képzésére, nevelésére, művelődésére. A Szegedi Egyetemi Ifjúság megalapításával és Sík Sándor támogatásával igyekszik ellensúlyozni az antiszemita ifjúsági bajtársi egyesület, a Turul Szövetség növekvő népszerűségét és befolyását a szegedi egyetemi hallgatókra. (A Turul Szövetség országos vezérével, Fitos Vilmossal is találkozik, de nem tud kialakulni közöttük sem bizalom, sem barátság.)

A második nagy háború éveiben az egyetemi hallgatók egyre nagyobb csoportja tüntetéseken követelte az összes zsidó származású hallgató eltávolítását és kizárását, Szent-Györgyi ezzel kapcsolatban is félreérthetetlenül fogalmaz:

„A ’keresztény’ és ’magyar’ szavakat és fogalmakat nem kiabálni, hanem élni kell, mert csak hangoztatásuk által sokszor nemcsak tartalmukat vesztik, hanem hibás tartalmat is kapnak és a magyar nem a haza szeretetét, de mások gyűlöletét tanulja meg: a keresztény pedig a vallási türelmetlenség színét kapja. Aki pedig faji vagy nemzeti gyűlöletet hirdet, az ellensége a hazának, mert ellene dolgozik történelmi hivatásunknak, hogy a Duna medencéjében és Európa keleti végein élő népeket összekössük és vezessük.”

Szent-Györgyi vezetésével a háborús években létrejön a Szent-Györgyi Ellenállási Szervezet, melynek célja a német szövetségből és a háborúból történő kiugrás, majd a hatalomátvételt követően a demokratikus államrend megvalósítása volt. A Nobel-díjas tudós, mint a magyarországi ellenzék ismert és elismert vezetője -Andorka Rudolf, Szegedy-Maszák Aladár és Kállay Miklós tudomásával- isztambuli titkos tárgyalásain találkozott és a háborúból történő kilépés és különbéke ügyében tárgyalt az angolszász szövetséges hatalmak megbízott képviselőivel és hírszerző szervezeteivel is.

Szent-Györgyi titkos tárgyalásai azonban lelepleződtek és a németek tudomására jutottak, Hitler mindkét Horthyval történt klessheimi találkozója során felrója a kormányzónak a magyarok több közvetítő útján és több vonalon folytatott különbéke tárgyalásait, béketapogatózásait. Szent-Györgyi náciellenessége és háborúellenessége szerte Európában közismert volt.

A német megszállást követően Szent-Györgyit rendőri felügyelet alatt, házi őrizetben tartották, majd a Szent-Györgyi Ellenállási Szervezet aktív részvételével megvalósítani tervezett kiugrás sikertelensége után bujkálni kényszerül, majd üldözői elől a svéd követségre menekül. Szent-Györgyi svéd állampolgárságot is kapott, a Mr. Swensen név szerepelt az útlevelében, vastag szemüveggel és szakállal álcázta magát, és egy alkalommal a követségi gépkocsi csomagtartójában kellett elhagynia a svéd követség épületét.

A háborút követően Szent-Györgyit Malinovszkij marsall főhadiszállására vitték, és kitüntetett figyelemben részesítették. A szovjet hadsereg kegyetlen és barbár hordaként viselkedett Európában, de a szellemi elitet felsőbb utasításra igyekeztek kimenekíteni, az együttműködésre kiszemelt tudósoknak -legalábbis kezdetben- nagy volt a társadalmi és politikai megbecsültsége. Szent-Györgyi már 1945 tavaszán a Szovjetunióba utazhat, és a látogatása során tapasztalt megkülönböztetett figyelmet és támogatást a romokban heverő magyar tudományos intézményhálózat újjáépítésére igyekezett fordítani.

Szent-Györgyi nagy lelkesedéssel és nagy szorgalommal dolgozik és lobbizik az akadémiai reformok, az egyetemi kutatások, a laboratóriumi felszerelések és az alkalmazottak megfelelő fizetése ügyében, de hamarosan körülötte is megfagy a levegő -még a Magyar Közösség-per angolszász vonalához is megpróbálják hozzákapcsolni- és svájci majd nagy-britanniai tartózkodását követően az Egyesült Államokban kezdi újra az életét és folytatja tudományos karrierjét.

A C-vitaminnal kapcsolatos sikerek után a szív- és érrendszeri és a rákkutatásokban is alapvető és meghatározó közleményeket publikál, és -mint 1916 óta folyamatosan és következetesen- elutasítja és tiltakozik a háborús konfliktusok megindítása és kiterjesztése ellen, melyet az 1970-ben megjelent és világszerte nagyon népszerű ’Az őrült majom’ című könyvében is megfogalmazott.

1978-ban a Szent Korona hazatérése alkalmával ő is Magyarországra látogat, Szent-Györgyi tekintélye és tisztelete is nagymértékben hozzájárult e rendkívüli diplomáciai akció körültekintő megszervezéséhez és sikeres megvalósításához.

Tasiné Csúcs Ildikó monográfiája, mely a Szent-Györgyi Albert politikai és közéleti tevékenysége Magyarországon című doktori értekezésének átdolgozott és bővített változata, jól felhasználható és megkerülhetetlen a további Szent-Györgyi kutatások számára.

Szelke László, PPKE BTK egyetemi adjunktus

Ezt olvastad?

Javak sorsa – A Magyarországról elkerült műkincsek nyomában

Dunai Andrea legújabb könyve a Javak sorsa – Az 1944/45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában címmel jelent meg a Napvilág Kiadó

X