jogtörténet
A római büntetőjog kezdetei
Amikor római jogról beszélünk, azon általában az ún. római magánjogot értjük. A római magánjog az európai jogrendszer alapja, kis túlzással – s enyhe gúnnyal – úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden
Közigazgatás, civil szektor, ausztráliai magyarság – interjú Domaniczky Endrével
Domaniczky Endre jogtörténész, volt ausztráliai magyar konzul jelenleg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatójaként dolgozik. Első önálló kötete A jogállam és a civil szektor Magyarországon, különös tekintettel a helyi
Eckhart Ferenc történészi munkássága – Recenzió
Kiemelkedő, korszakos történészek életművének jelentőségét nemcsak abban mérhetjük, hogy hányan indultak útnak példáik nyomán, hányszor hivatkoztak műveikre, vagy hányan fejlesztették tovább mindazt az elméleti tudást, melyet gyűjtöttek és formáltak. A
Sorsok és börtönök a kommunista diktatúra idején
A büntetés-végrehajtás története komplex, többrétegű vizsgálatot igényel. A kutatás tárgyát egyaránt adhatja a jogszabályi háttér változásainak, az igazságszolgáltatás szervezetének, vagy maguknak a büntetés-végrehajtás helyszíneinek (például börtönök, fogházak, munkatáborok) a vizsgálata,
Az abszolutizmusról dióhéjban – Újabb kötet az Árkádia Kiskönyvtárból
A Kronosz Kiadó jóvoltából megjelenő Árkádia Kiskönyvtár sorozat nem titkolt célja elősegíteni az irodalom és történelem tanításának megújulásához. A tematikus sorozatokban megjelenő könyvecskék mintegy 150 oldalon vállalják, hogy altémák mentén,
Laikus igazságszolgáltatás a századfordulón – Az Eremits-gyilkosság története
Nem számít közismert ténynek, hogy a „boldog békeidők” Európájának jogszolgáltatásában virágzott az esküdtbíráskodási rendszer, s a Monarchia Magyarországán is létezett. A laikus bíráskodás ily módon az egész kontinensen komoly szerephez
Máig ható ítélet(ek) – Hóman Bálint a népbíróság előtt
A Ráció Kiadó a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézettel együttműködésben jelentette meg 2019-ben Hóman Bálint és népbírósági pere címmel azt a grandiózus kötetet, amely címének megfelelően a Horthy-korszak jelentős történész-politikusának
Női jogképesség a 11-14. századi Magyar Királyságban
Laikusok között a mai napig tartja magát az a meggyőződés, hogy a középkorban a nők teljes jogfosztottságban éltek. Először apjuk, később férjük fennhatósága alá tartoztak, a mai értelemben vett nagykorúságot
Felelősségre vonás a Tanácsköztársaság bukása után
Milyen módon vonták felelősségre a Magyarországi Tanácsköztársaság működésében közreműködő állampolgárokat a proletárdiktatúra bukása után? Hogyan zajlott a fehérterror, és miként a rögtönítélő bíráskodás? Egyáltalán mi a különbség e kettő között?
Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás új útjai
Kutatástervezési és módszertani szempontból egyaránt fontos rendezvény zajlott le a Kúria épületében 2019. szeptember 17-én. A Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás lehetőségei című konferencián Darák Péter, a Kúria