Kádár-korszak
A proletárdiktatúra magyarországi ideológiateremtése
Két éve jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottság kulturális munkacsoportjának „Tudják már a kisgyerekek is.” Tanulmányok a proletárdiktatúra ideológiai és kulturális alapjainak megteremtéséről című kötete. A kiadvány változatos témafókuszú írásokat közöl, melyek
Kipurcant a fogyasztás, Kádárnak egy szót se!
A mai könyv az 1960-as, ’70-es, ’80-as évek szoftvilágát mutatja meg a kádári Magyarországon. Egy ember az élete során sokféle útikalauzzal találkozhat, viszont ez idáig időutazással kapcsolatos élménybeszámolókkal aligha találkozhattunk.
„Szakszerűen, hitelesen, közérthetően” – interjú Tóth Eszter Zsófiával
Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató. Történelmi munkák és ismeretterjesztő cikkek rendszeres és népszerű szerzője. Kutatási területe sokrétű: a Kádár-korszak nőtörténelmétől kezdve a családkutatáson keresztül az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiig
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Egyháztól a rockzenéig – interjú Csatári Bencével
Csatári Bence 1972-ben született Budapesten, érettségit azonban már Sárbogárdon szerzett. Tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta, ahol történelem–földrajz szakon szerzett diplomát. Doktori disszertációja – melynek címe A Kádár-rendszer könnyűzenei
Reza Pahlavi magyarországi látogatása 1978-ban
Az 1978-as budapesti magyar–iráni diplomáciai találkozó Reza Pahlavi utolsó hivatalos útjainak egyike volt, amelyen még Irán uralkodójaként vehetett részt. Az iráni sah 1978 májusában egy több állomásos kelet-európai körútra indult,
Apáink földje – filmen a magyarországi kényszerkollektivizálás
A magyar paraszti társadalom felszámolása valójában már 1945-ben elkezdődött, ennek leglátványosabb fejezete a paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása. Ennek során a kommunista hatalom tömeges erőszakot alkalmazva termelőszövetkezetbe kényszerítette
Tutajos és Vuk „atyja” – Fekete István élete
Fekete István vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Hogyan élt Fekete István,
A Tanácsköztársaság emlékezete
Aligha van a proletárdiktatúra 133 napjánál vitatottabb időszak a 20. századi magyar történelemben. Amíg a Horthy-korszakban a rémuralomként, addig 1945 után egy ambivalens előképként tűnt fel az 1919-es kommün. Az
Az aranykor(ock) emlékezete – A magyarock története 1.
Képzeljünk el egy átlagos magyar tinédzsert, akinek a zenei ízlése eltér a kortársaiétól. Reggelente a Sláger Rádióra ébred, az iskolából hazaérve bekapcsolja a készüléket, és retro zenéket hallgat, néha pedig