oktatástörténet
Száztíz év tanítás – Gyulai polgárok vallomásai
Magyarország történetének mintegy 110 évén keresztül vezeti olvasóját az a két visszaemlékezés, melyet egy kötetben adott közzé a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára. Scherer Benedek és Scherer Ferenc memoárja
Beszámoló a Klebelsberg és kora című konferenciáról
Az első világháborút és a trianoni békeszerződést követően az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem új otthonát – a néhány éves budapesti tartózkodást követően – az 1921. évi XXV.
Tanulj Tinó, politikus lesz belőled!
Csiffáry Gabriellának, a Budapest Főváros Levéltárában dolgozó történész-levéltárosnak új könyve jelent meg. Régebbi munkáihoz hasonlóan egy újabb átfogó történelmi tablót tár az olvasóközönség felé. Többek között a híres magyarok hobbijait
„Önképviselet, rátermettség, civil kurázsi” – Kiállítás a numerus clausus nőtörténeti aspektusairól
Miként befolyásolta a két világháború közti Európa első zsidóellenes törvénye, az 1920. évi numerus clausus a zsidó lányok pályaválasztását? Milyen tényezők befolyásolták, hogy esetleg külföldi egyetemeken folytassák tanulmányaikat vagy ambícióikat
Wlassics Gyula 1895-ös rendelete és a női felsőoktatás kiszélesedése Magyarországon
A 19. század második felében a nők szerepe folyamatosan változott. Az urbanizáció, a technikai fejlődés és a gazdasági változások hatására a nők ideje és ereje felszabadult. A férfi továbbra is
Katonás leánynevelés Sopronban – Recenzió
A Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet az a „katonaiskola”, melynek történetéről kevesebb munkát találhatunk, ha összehasonlítjuk a többi, ehhez hasonló intézetről szóló történeti írások számával. Jelen ismertetőben a
A kötelező orosz nyelvi oktatás, avagy a szovjetizált magyar felsőoktatás állatorvosi lova
Ha a Rákosi-korszak felsőoktatásának sajátos jelenségeire gondolunk, valószínűleg a marxizmus-leninizmus és a honvédelmi órák mellett a kötelező orosz nyelvi oktatást említjük a „dobogós helyeken”. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy az
Festetics György és a Georgikon alapítása
Festetics I. György (1755–1819) élete során többek között fejlesztette Keszthely városát, a kastélyt, és segítette a magyar ügyek előmenetelét, akár a bécsi udvar ellenében is. Az Európa szerte ismert Georgikon
„Egy korszakról sem kaphatunk átfogó képet, ha a nőket kihagyjuk a vizsgálatból” – interjú Szapor Judittal
Szapor Judit a montreali McGill University oktatója. Angol nyelvű publikációival jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi szakma megismerhesse a múlt századelő magyarországi feminista mozgalmának fejlődését. Új könyvében a magyarországi
Tudós tankönyvszerzők a XX. században
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Tantárgy-pedagógiai Albizottságának szervezésében „Tudós tankönyvszerzők a XX. században” címmel sikeres tanácskozásra került sor 2018. május 18-án a kecskeméti Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán, amelyre az egész