oktatástörténet
Wlassics Gyula 1895-ös rendelete és a női felsőoktatás kiszélesedése Magyarországon
A 19. század második felében a nők szerepe folyamatosan változott. Az urbanizáció, a technikai fejlődés és a gazdasági változások hatására a nők ideje és ereje felszabadult. A férfi továbbra is
Katonás leánynevelés Sopronban – Recenzió
A Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet az a „katonaiskola”, melynek történetéről kevesebb munkát találhatunk, ha összehasonlítjuk a többi, ehhez hasonló intézetről szóló történeti írások számával. Jelen ismertetőben a
A kötelező orosz nyelvi oktatás, avagy a szovjetizált magyar felsőoktatás állatorvosi lova
Ha a Rákosi-korszak felsőoktatásának sajátos jelenségeire gondolunk, valószínűleg a marxizmus-leninizmus és a honvédelmi órák mellett a kötelező orosz nyelvi oktatást említjük a „dobogós helyeken”. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy az
Festetics György és a Georgikon alapítása
Festetics I. György (1755–1819) élete során többek között fejlesztette Keszthely városát, a kastélyt, és segítette a magyar ügyek előmenetelét, akár a bécsi udvar ellenében is. Az Európa szerte ismert Georgikon
„Egy korszakról sem kaphatunk átfogó képet, ha a nőket kihagyjuk a vizsgálatból” – interjú Szapor Judittal
Szapor Judit a montreali McGill University oktatója. Angol nyelvű publikációival jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi szakma megismerhesse a múlt századelő magyarországi feminista mozgalmának fejlődését. Új könyvében a magyarországi
Tudós tankönyvszerzők a XX. században
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Tantárgy-pedagógiai Albizottságának szervezésében „Tudós tankönyvszerzők a XX. században” címmel sikeres tanácskozásra került sor 2018. május 18-án a kecskeméti Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán, amelyre az egész
Ovidiustól a Kísérleti Kriminológiai Osztályig
Az Eötvös József Collegium Történész műhelye 2018. március 1–2. között immáron negyedik alkalommal rendezte meg hagyományosnak tekinthető éves műhelykonferenciáját, a Konferencia Clio műhelyében IV.-et. A tudományos ülésszak célja ezúttal is
„…áthangolódás demokratikus szellemben.” – A vallásos nevelés Magyarországon a második világháború után
Az egyházak kezelésében lévő oktatási intézmények 1948-as államosítására azért került sor, mert ezek az iskolák a vallásos világnézet kialakítására törekedtek, amely összeegyeztethetetlen volt a mind jobban teret nyerő baloldali pártok
Oktatási viszonyok és társadalmi mobilitás a 19. század első felében
A társadalmi mobilitás mindig is foglalkoztatta a társadalomtörténet iránt érdeklődőket. Gyakran olvashatjuk politikusok, tisztviselők, értelmiségiek naplóit, önéletírásait. Sokukat már a gimnáziumi tankönyvekből ismerhetjük. Jogosan merül fel a kérdés: hogyan lettek