Románia
Betekintés a Kádár-rendszer „zsidópolitikájába”
Kovács András szociológus kiemelten foglalkozik az antiszemitizmussal, az előítéletesség szociológiájával, valamint a zsidóság helyzetével a második világháborút követő Magyarországon. A következőkben A Kádár-rendszer és a zsidók című kötetének ismertetőjét olvashatjuk,
Kisfiúk a nagy viharban – Irredenta összeesküvés, nemzetépítés, társadalomtörténet, és ami azon túl található…
Borsi-Kálmán Béla, a magyar–román–francia kapcsolatok talán legjelentékenyebb magyar kutatójának 2006-ban akadémiai doktori értekezésként megvédett, a Bánság, és szűkebb értelemben Temesvár mintegy háromszázéves történelmét feldolgozó monográfiája a közelmúltban immár harmadik, jelentősen
„…elhagytam a magyar területet…” – A rendszer árulói? Disszidálások a külszolgálatból 1945 után
A lassan másfél éve tartó pandémiás helyzetben mindennapunk részévé vált, hogy számtalan tevékenységet a számítógép előtt végzünk, így már egyáltalán nem újkeletű, hogy egy konferencia szervezői az online térbe kényszerülnek.
A román kommunizmus különös története (és szerencsétlen következményei)
A román történelem iránt érdeklődő olvasóközönség számára magyar történészek által írott történettudományi munkák száma nem tekinthető kifejezetten korlátozottnak. Az elmúlt évtizedekben – a Kádár-korszak konszolidáltabb periódusában (kb. az 1970-es évek
Bukarest elfoglalása a magyar sajtó tükrében
Románia 1916. augusztus 27-én az 1883-as hármas szövetség többszöri megújításának ellenére az antant oldalán lépett be az első világháborúba. A román haderő az Osztrák-Magyar Monarchia felkészületlensége miatt gyorsan betört Erdélybe,
„Erdélyből jelentik…” – Nyolcvan nap krónikája a magyar államiság erdélyi megszűnéséről
A Trianon centenáriumnak köszönhetően természetes módon megszaporodtak a témával és a korszakkal foglalkozó tanulmányok, forráskiadások, monográfiák. L. Balogh Béni 2020 folyamán két fontos forrásközléssel is bővítette az 1918–1919-es impériumváltásokról szóló
Marosvásárhely, Kolozsvár, Bernády György és az Erdélyi Krónika – interjú Fodor Jánossal
Fodor János történész a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, ahol 20. századi egyetemes, illetve magyar történelmet és nemzetközi kapcsolatokat tanít. Kutatásai során főként a romániai magyarság, illetve az erdélyi politikai és
Az 1877–1878-as orosz–török háború és a berlini kongresszus
A krími háborúban elszenvedett vereség után Oroszország egy időre visszaszorult az európai politikától, s a belpolitikára, illetve a Távol-Kelet felé fordította figyelmét. Gorcsakov orosz külügyminiszter a külpolitikai programjának megfogalmazásakor így
„Erdély, Erdély kell nekünk!” – A román kisajátítási vágy és Erdély
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum értelmében a Magyar Királyság elvesztette területének kétharmadát. Az elcsatolt területek között volt Erdély, Máramaros, a Partium és a Kelet-Bánság is, melyet a Román
A szocializmus bukása és a rendszerváltás nemzetközi szempontból
Harminc év telt el azóta, hogy a Szovjetunió egykori érdekszférájába tartozó kelet-közép-európai államokban sorra összedőlt a kommunista berendezkedés. Milyen hasonlóságok és milyen különbségek jellemezték a különböző országokban zajló folyamatokat? Milyen