századforduló
Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 1. rész
A Japánról szóló diskurzus gyakran csak a már meglevő sztereotípiák elmélyülését eredményezi. A gésa-aikidó-sushi szentháromságból (újabban pedig a manga, az anime és a Jpop queer-es kúlságával vérátömlesztett vaksi Japán-imádatból), ebből
Ferenc József izraelita percepciója
Ferenc József zsidó közösségi percepcióját a judaizmus vallási hagyományai és a modern nemzeteszmékhez való viszonyulásuk kettőssége határozta meg. Ahogyan a magyar szimbolikus politikát 1848–49 emléke és a közjogi vita határozta
„A régi iskola utolsó európai uralkodója” – 100 éve halt meg Ferenc József
Az utolsó előtti Habsburg-uralkodó, magyar király Metternich Európájában és rendszerében nőtt fel. Ferenc József neve egybeforrt az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésével. Hosszú uralkodása alatt megélte a 19. század
Aki nem volt távol Afrikától – 100 éve hunyt el Teleki Sámuel
Az ókori egyiptomiak azt tartották, hogy aki a Nílus forráshelyét birtokolja, az az úr Egyiptom felett, így a folyó eredését keresve ők lettek Afrika első kutatói. Később nemcsak a Níluson,
Az Erzsébet-kultusz nyomában – interjú Vér Eszter Virággal
Történelem, új- és jelenkori történeti muzeológia és levéltár szakon végzett, majd történelemből doktorált az ELTE BTK-n, 2007 óta ugyanitt a Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója. 19-20. századi kultusztörténettel, 19. századi művelődés-
Riccardo Zanella, Janus-arcú politikus vagy a fiumei autonómia védelmezője?
A 1901 októberében a fiumei városi színházban kihelyezett élénk színlapok egy új darab bemutatásáról értesítettek. Az Autonóm párt „Riccardo, cuore del limone” (A citromszívű Rikárd) című komédiájára hívták fel a
„Sötétben bujkáló gyávák pokoli fegyvere…” – Robbantásos merénylet a századfordulón
1909 nyarán, a „legüresebb és unalmasabb uborkaszezonban” szenzációs bűnügyi hír zavarta fel a közélet állóvizét: pokolgépes merénylet történt Magyarországon. A rendőrség az elkövető nyomára akadt, de az indítékok már a
Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával
Milyen út vezet a nőtörténeti kutatáshoz? Milyen fehér foltok vannak ezen a területen? Milyen módszerrel lehet ezeket kutatni? Czeferner Dórával, a Pécsi Tudományegyetem doktorandájával Vér Eszter Virág beszélgetett. Czeferner Dóra. Fotó:
Az 1896-os millenniumi ünnepségek – interjú Gerő Andrással
Gerő András történész, az MTA doktora, az ELTE BTK Történeti Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, valamint a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Fő kutatási területe a dualizmus kori Magyarország története. Az 1896-os
Gyilkos elmék – Százéves bűnesetek nyomában
A századelő – számos nagy horderejű, sorsszerű esemény korszaka. Az Újkor.hu és a Budapest Pont második közös rendezvényén ezúttal nem grandiózus, milliók életét meghatározó eseményekről számolunk be, hanem a mindennapok