téeszesítés
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport
Nyomás alatt – A kádári Magyarország első két évtizede
Mindig öröm számomra, amikor kézbe vehetem a Magyar vidék a 20. században sorozat újabb kötetét. Most kettőt is kaptam az Újkor.hu jóvoltából, mivel vállaltam ezek bemutatását. Ezúttal a sorban immár
Kényszerek és realitások – Konferencia az 1960–1980-as évek magyar vidékének társadalmáról
Kényszerek és realitások. Falvak és téeszek az 1960–1980-as években címmel rendezte meg idei konferenciáját a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) közös Vidéktörténeti Témacsoportja. A kutatók legutóbb
Az apparátus gépezete munka közben. Az Állami Egyházügyi Hivatal részvétele a kényszerkollektivizálásban
Cikksorozatunk előző részében megkíséreltük felvázolni egy első látásra bonyolultnak tűnő bürokratikus struktúra szervezeti kiépülését, a pártállami egyházpolitika végrehajtásáért felelős szakosztályok különböző feladatkörét, valamint a helyi szintű egyházügyi igazgatásnak az összes
A legvidámabb barakk erőltetett mosolya – a vidéki Magyarország a hatvanas években
Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években című kötetben vizsgált 1960-as évekre általában vibráló, izgalmas, paradigmaváltó jelentőségű évtizedként emlékeznek, hiszen ez az a politika- és eszmetörténeti szempontból egyaránt
Huszadik századi mozaikok középiskolásoknak
A Magyarország a 20. században című könyv, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelenő Árkádia kiskönyvtár negyedik kötete a történelemtanítás megújítását tűzte ki célul. A szerzők szándéka elsősorban az volt, hogy a hazai
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Áldozatok és tettesek – barangolás a NEB tudásbázisában
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága világhálós webfelületén némiképp rejtve bukkanhatunk a Tudástár menüpontra, melynek nem teljességre törekvő bemutatását kívánom cikkemben bemutatni. A mindenki számára szabadon hozzáférhető adatok és dokumentumok a kutatók,