V. Károly
„Halassza el a csatát!” – Mohács özvegye megért(et)i a közös múltat
„Alig múlt húszéves II. Lajos, amikor meghalt Mohácsnál. Felesége, a királyné, egyetlen szerelmét gyászolta haláláig. Mária nem tudhatta, és egész életében azt kutatta, hol nyugszik a négyszer eltemetett király teste,
A császár háborúja Németországban
A Digitális Legendárium Griffsider című podcast-sorozatának 47. részében Guitman Barnabással, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusával beszélgetett Bayer Árpád. A podcast témáját a Guitman Barnabás fordításában és szerkesztésében a Reciti
Az anglikán egyház reformációja. VI. Edvárd uralkodása
VIII. Henrik 1547. január 28-án bekövetkezett halála nem idézett elő komolyabb hatalmi válságot birodalmában. A legitimáció elve ugyanis olyan erős volt a szigetországban, hogy a trón öröklése minden zavar nélkül
VIII. Henrik első minisztere, Thomas Wolsey bíboros
VIII. Henrik hatalomtechnikai módszerei apja gyakorlatához igazodtak, hiszen VII. Henrikhez hasonlóan olyan tanácsadókkal vette magát körül, akik a tradicionális középkori eredetű végrehajtó hatalmi struktúra és hierarchia szerint a törvényesség határait nem
Nagyhatalmi vágyálmok. VIII. Henrik külpolitikája
VIII. Henrik uralkodása jelentős részét háborúskodás jellemezte a franciák, illetve a német-római császár ellen. Törekvései azonban nagyon is érthetőek voltak. A háború a királyok sportja volt, és az az uralkodó,
Globális küzdőtéren. A Magyar Királyság erőforrásai és piacai a spanyol Habsburg világbirodalom rendszerében (1558-1648)
Mohács után a középkori magyar állam nemcsak a formálódó közép-európai Habsburg Monarchia részévé vált, hanem a dinasztia egészének, így az V. Károly császár halála után évszázados európai hegemóniát kifejlesztő spanyol
X. Leó, az első Medici pápa élete
Az 1521. december elsején elhunyt egyházfő nem örvend túl nagy népszerűségnek a (magyar) köztudatban. Nem is csoda, hiszen az a kép alakult ki személyét illetően, hogy egyike volt (VI. Sándorhoz
Az amszterdami „asszonylázadás”, avagy a paradigmák összecsapása
1531. május 31-én az esti sötétségben az amszterdami Szent Hely kápolna udvarán titokzatos személyek betemették a Törvényhozó Tanács buzgó igenlésével épülő Gyapjúház megásott alapját. A városatyák előtt azonban nem sokáig
1521 – Egy ellentmondásos esztendő
Az emberi elme alapvető igénye a rendszerezés iránti vágy. Ez megmutatkozik a történelemfelfogásunkban is: a különböző események látszólag kusza halmazából kiemelünk fontos(nak vélt) történéseket, s ezekhez viszonyítva határozzuk meg a
Magellán Föld körüli útja?
Amikor Kolumbusz 1492-ben elérte Amerika partjait, nem tudta, hogy egy új földrészt fedezett fel: haláláig abban a tudatban élt, hogy Indiába jutott el. Csak később bizonyosodott be, hogy az európaiak