Beth Harmon szexivé tette a sakkot – A Vezércselről
Tavaly őszi megjelenése óta szinte lehetetlen megkerülni a Netflix Vezércsel (The Queen’s Gambit) című sorozatát. Milliók rajonganak a Walter Tevis azonos című, 1983-as regénye alapján készült produkcióért, mely egy fiktív sakkozónő, Beth Harmon életét, nehézségeit és sikereit mutatja be. A hét részes minisorozat nem csak az izgalmas történet, a jól megírt forgatókönyv, valamint a kiváló alakítások miatt érdemel figyelmet. Bár a történet kitalált, történelmi kerete bámulatosan igényes, korhűen megalkotott, az alkotás egy érdekes korszakba nyújt betekintést.
A Vezércsel plakátja (Forrás imdb.com)
Beth Harmon (Anya Taylor-Joy) élettörténetének bemutatása az ötvenes években kezdődik, amikor elveszíti szüleit, és árvaházba kerül. Az intézmény gondnoka vezeti be őt a sakk izgalmas világába, amely azonnal beszippantja. Beth éjszakánként fejben játssza újra a partikat, keresi a hibákat, dolgozik a stratégián. Mindeközben látjuk az állami árvaház ijesztő légkörét, egy furcsa, zárt világot, ahol a főhősnő többek között rászokik a nyugtatókra, hangulatjavítókra, amelyeket azért kapnak a gyerekek, hogy kiegyensúlyozottabbak (és könnyebben kezelhetők) legyenek.
A pince, ahol minden kezdődött (Forrás imdb.com)
Bethről hamar kiderül, hogy egy sakkzseni-csodagyerek, elkezd versenyeken részt venni, melyeket sorra meg is nyer. A nagy fordulatot az jelenti az életében, amikor kiskamasz korában örökbe fogadják. Az új környezete nem ideális, de sok lehetőséget megnyit Beth előtt. A nevelőapja nem sokkal örökbefogadása után elhagyja a családot, így Beth nevelőanyjával marad, aki nem veti meg az alkoholt – „ideális” partner a gyógyszerfüggő Bethnek. Mindeközben a kamasz lány megállíthatatlanul halad előre a sakk férfias világában, rendre nyeri meg az egyre fontosabb, rangosabb versenyeket. Nevelőanyja támogatja őt, annak ellenére, hogy nem sokat ért a sakkhoz, ahhoz a világhoz, amelyben Beth otthonosan érzi magát, amelyben boldog.
Fontos kiemelni, hogy bár a történet kitalált, minden részlete szakértők által megalkotott, hiteles. A filmben látott sakkjátszmákat Garri Kimovics Kasparov, egykori sakk világbajnok tervezte meg, így nem csoda, hogy a szakma is elismerően nyilatkozott a filmről. Polgár Judit nyolcszoros magyar sakkolimpikon is megdicsérte a filmet, bár meglátása szerint, Beth története kissé idealista, hiszen a sakk világa még évtizedekkel később is férfiak által dominált volt, akik nem feltétlenül voltak képesek olyan nyitottan és pozitívan viszonyulni egy nőhöz, mint ahogy azt a filmben látjuk.
A segítők (Forrás imdb.com)
Bár a Vezércsel egy fejlődéstörténet, egy lány nővé, egy versenyző bajnokká érésének története, illetve egy hangulatos kosztümös film, hátterében a korszak fontos eseményei zajlanak, jelenségei tűnnek fel. A film az ötvenes évek végén, a hatvanas években játszódik, ami a feminizmus egyik kulcsfontosságú időszaka volt. Az ötvenes években, valamint a hatvanas évek legelején elsősorban az Egyesült Államokat egyfajta „antifeminizmus”, „hímsovinizmus” jellemezte, az úgynevezett mccarthyzmus alatt erőteljes propagandával igyekeztek visszaterelni a nőket – akik a második világháború alatt dolgozni, önállósodni kényszerültek – a hagyományos, tradicionális életvitelbe. Erre a fajta propagandára jó példák a korszak plakátjai és reklámjai, melyeken a nő tökéletes háziasszonyként jelenik meg – csinos, jól főz, jó anya, mindig szép és mosolyog – akinek az ideális ajándék csakis a korszak valamely reform-háztartási készüléke lehet. A férfiakat célzó reklámok esetében – főleg cigaretta, alkohol termékek reklámozása során – a nők a csinos kiegészítők, akik szexi lábaikkal eladhatóvá teszik a terméket. Ebben a korszakban kezdődik Beth története, ez köszön vissza nevelőanyja személyes drámájában, az elfojtott vágyak, álmok által, valamint Beth lányosztálytársai által, akik tökéletesen belesimulnak ebbe a rendszerbe.
Anya, menedzser, ivócimbora (Forrás imdb.com)
Erre a jelenségre „érkezett” válaszként a hatvanas években (és a hetvenes években is zajlott) a feminizmus úgynevezett második hulláma, illetve a szexuális forradalom, melyek kéz a kézben jártak a korszakra szintén jellemző hippi-mozgalommal. Bár a váltás nem élesen érzékelhető, hiszen az évek múlásával Beth maga is érik és változik a filmben, de ha figyelünk a részletekre, a jelmezekre, a zenére, tetten érhető az új korszak beköszönte. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kosztümök, illetve a díszletek nagyon igényesek, a sorozat látványvilága (a kissé idétlen moszkvai és párizsi külső képeket leszámítva) legalább annyira magával ragadó, mint a történet maga.
Éjszakai újrajátszás a hálóterem plafonján (Forrás imdb.com)
A sorozat, illetve a főszerepet játszó Anya Taylor-Joy is bezsebelt egy-egy Arany Glóbuszt, és a film rendezője, a már kétszer Oscar-díjra jelölt Scott Frank is több elismerést kapott.
A film megjelenése óta hatalmasat nőtt a sakkjáték népszerűsége, ahogy több kritikus is fogalmazott Beth Harmon szexivé tette a sakkot. Mindennek ellenére a film nem (csak) a sakkról szól, és a sakk iránt nem rajongó, nem érdeklődő nézőknek is kellemes, izgalmas kikapcsolódást jelenthet.
Tóth Gödri Iringó
Ezt olvastad?
További cikkek
„Ne bombázz negatív hullámokkal már kora reggel!” – Donald Sutherland emlékére
2024. június 20-án, 88 éves korában elhunyt Donald Sutherland kanadai színész. Hosszú karrierje alatt rengeteg filmben és sorozatban szerepelt, számos díjat kapott, többek közt az Akadémia életműdíját is. Donald Sutherland […]
„Ejtőernyősök vagyunk, hadnagy. Mi mindig be vagyunk kerítve.” – Az elit alakulat történészszemmel
A valaha készült talán leghitelesebb történelmi sorozat. Ezzel az egy mondattal jellemezhető legjobban a 2001-ben az HBO által bemutatott Az elit alakulat (Band of Brothers) című tízrészes történelmi minisorozatot, ami […]
Egy régi polgár a népi demokráciában – Az Apám néhány boldog éve című film
Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az ún. népi demokrácia éveinek (1945–1948) és egy embertípusnak, a kisvállalkozó […]
Előző cikk
Nézőpontok – A történelemdidaktika trendjei
Immár harmadik alkalommal szervezte meg a történelemdidaktika aktuális trendjeire fókuszáló éves „seregszemléjét” a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata. Az idei – április 16–17-én megtartott – tagozati konferencia a Nézőpontok címet kapta és […]