40 mozaik az Oscar-díj történetéből
1929. május 16-án 15 perces ceremónia keretében, mintegy 270 fő jelenlétében zajlott az első díjátadó gála. Azóta 90 alkalommal sereglett össze a filmvilág színe-java, hogy azért izguljon, vajon mely teljesítmények nyerik el az aranyszobrot.
A kezdetek
- A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academia of Motion Picture Arts and Sciences = AMPAS) Louis Burt Mayer jóvoltából 1927. május 11-én jött létre Kaliforniában. Célkitűzése a filmhez kötődő művészeti– és tudományágak előmozdítása. Tagjai tevékenységükért nem kapnak fizetést. Az alapításkor mindössze 36 tagot számlált.
- Az AMPAS első elnöke Douglas Fairbanks amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező és producer volt, akit a némafilm egyik legendájaként tartanak számon. Ő volt az első ceremónia házigazdája is.
- Az első átadóra egy zártkörű vacsora keretében, médianyilvánosság nélkül, mintegy 15 perc leforgatása alatt zajlott a Roosevelt Hotel Blossom termében.
- 1929-ben összesen 15 szobrot osztottak ki. A díjazottak addigi munkásságát díjazták, nem kizárólag az előző évi teljesítményüket.
A szobor
- Az Oscar-díj hivatalos elnevezése: Academic Award of Merit.
- Cedric Gibbons látványtervező nevéhez köthető a szobor végső dizájnjának elkészítése.
- A 34,3 cm magas, 3,856 kg súlyú szobrot George Stanley öntötte végső formába.
Kezdetben tömör bronzból készült, amit 24 karátos arannyal vontak be és fekete márvány talapzatra helyezték. - Az Art Deco stílusú szobor egy kardot tartó lovagot ábrázol, aki tekercseken áll. Az öt tekercs a filmgyártás öt fő pillérét szimbolizálja: színész, rendező, forgatókönyvíró, producer, technikus.
- A legnépszerűbb anekdota szerint a szobor „átkeresztelése” Margaret Herrick nevéhez köthető, aki az Akadémia könyvtárosa volt. Meglátva a szobrot texasi farmer nagybátyját, Oscar Pierce vonásait vélte felfedezni rajta.
- Nyomtatásban először 1934-ben Sidney Skolsky filmes újságíró jóvoltából jelent meg az elnevezés, aki vicces tudósítás keretében számolt be az általa sznobnak tartott rendezvényről.
- 1938-ban Walt Disney már, mint Oscar-díjat köszönte meg. A Hófehérkéért járó díj akkor rendhagyó módon egy főalakból és hét kicsinyített kísérőalakból állt.
- Eddig összesen 3072 szobor került kiosztásra.
Elsők
- Legjobb férfi főszereplő kategóriában a legelső díjazott Emil Jannings volt A hontalan hős és a Minden test útja című filmben nyújtott alakításáért.
- Ugyanott, ugyanakkor Charlie Chaplin Életműdíjat kapott.
- 1963-ban Sidney Poitier volt az első afroamerikai, aki legjobb férfi főszereplő kategóriában elnyerte az Oscar-díjat.
- Kathryn Bigelow az első Oscar-díjas rendezőnő. 2009-ben A bombák földjén című filmjét ismerték el ezzel.
Emil Jannings (Forrás: wikipedia)
Helyszín
- Az első 15 gála helyszíne a Hollywood Roosevelt Hotel volt.
- 2002 óta a helyszín a mintegy 3400 fő befogadására alkalmas Kodak Színház (most Dolby Színház).
Közvetítés
- A második gálát már egy órás élő rádióközvetítés kísérte.
- 1953. március 19-én, a 25. jubileumi gálaműsort már a televízió is közvetítette. Az RKO Pantages Színházban zajló rendezvény házigazdája Bob Hope volt.
- Az első színes rádióközvetítésre 1966-ban kerülhetett sor.
- 1969-re már több, mint 200 országban közvetítették a rangos eseményt.
- 1975-ig az NBC, 1976 és 2008 között az ABC rendelkezett a közvetítés jogával.
AIde kattintva megtekinthető az 1953-as ceremónia megnyitója.
Előírások
- Kezdetben az újságok szerkesztőségei lapzárta előtt megkapták az eredményeket. 1940-ben azonban kiszivárogtak a hírek. Ennek okán a következő évben bevezették a zártborítékos rendszert.
- 1968 óta kötelező a vendégek számár az elegáns viselet.
- Greer Garson színésznő 1942-ben elmondott hat perces köszönőbeszéde után azokat 45 másodpercben maximálták.
- A legrövidebb köszönőbeszédet 1962-ben Patty Duke mondta: „Köszönöm.”
Halasztások
- 1938-ban a Los Angelesben zajló áradások miatt egy héttel el kellett halasztani a rendezvényt.
- 1968-ban Martin Luther King halála okán két nappal később tartották meg a díjkiosztót.
- 1981-ben a Ronald Reagan elnök ellen elkövetett gyilkossági kísérlet miatt egy nappal tolták el az esemény időpontját.
Magyarok (a teljesség igénye nélkül)
- Sándorházi Vilmos Béla (William S. Darling) az első magyar származású Oscar-díjas. 1934-ban látványtervezőként a Kavalkád című filmért nyerte el az aranyszobrot.
- 1937-ben Herceg Géza a Zola élete című művéért elnyerte a legjobb forgatókönyvért járó elismerést.
- 1941-ben Korda Vince A bagdadi tolvaj látványtervéért nyert Oscar-díjat.
- 1944-ben Kertész Mihály (Michael Curtiz) a Casablancával elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat.
- Ugyancsak 1944-ben nyert színészi teljesítményéért Oscar-díjat Lukács Pál az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért.
- 1981-ben Rófusz Ferenc A légy című filmje nyerte az animációs rövidfilm kategóriát.
- 1982-ben Szabó István Mephisto című filmje lett a legjobb idegen nyelvű film, egyúttal az első magyar Oscar-díjas játékfilm.
- 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia című filmje ugyancsak a legjobb idegen nyelvű film kategóriában lett díjazott.
- 2017-ben Deák Kristóf Mindenki című filmje győzedelmeskedett a rövidfilm kategóriában.
Összeállította: Árvai Tünde
Ezt olvastad?
További cikkek
Az Árpádok felemelkedése mozgóképen – beszélgetés a film készítőivel
Az Árpádok felemelkedése című dokumentumfilm készítői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy Álmos és Árpád nyomába eredve bemutassák az ősök világát, hagyományait és azt, hogy miként is jutott […]
A japán rendező, aki forradalmasította Hollywoodot – Akira Kurosawa
Akira Kurosawa azon kevés filmrendezőkhöz tartozik, akit más rendezők sokkal jobban ismernek, mint a közönség. A japán filmrendező élete során nagyjából 30 filmet készített, és bár filmjei többsége sikeres volt, […]
Foky Ottó – A Tévémaci, Mirr-Murr és Misi Mókus alkotója
Vajon már hány magyar gyermek dobott el mindent a kezéből és rohant a tévé elé, amikor köpött a maci? És a Tévémaci csak az egyik zászlóshajó a számos zseniális karakter […]
Előző cikk
Az 1968-as csehszlovákiai bevonulás utáni hetek a rétsági 31. harckocsi ezred járőrnaplójának szemszögéből
Az 1968-as prágai tavasz a hidegháború egyik legfontosabb keleti tömbön belül zajló reformfolyamata volt. A ’60-as évek világszerte a társadalmi és főleg az ifjúsági megmozdulások évtizede volt. A csehszlovákiai változásokat […]