A 19. századi múzeumalapításoktól a rendszerváltásig – A 2022. évi „Modern Magyarország” doktorandusz konferencia

Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke, valamint a Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programja immáron sokadik alkalommal rendezte meg szokásos, „Modern Magyarország” elnevezésű doktorandusz konferenciáját. Az idei eseményt 2022. szeptember 22-én a tavalyi, ünnepi konferenciához hasonlóan a Kari Olvasó Folyóiratolvasó termében rendezték meg azzal a céllal, hogy a program doktorandusz hallgatói tájékoztathassák a jelenlévőket legújabb kutatási eredményeikről. Az érdeklődők az egynapos konferencia alatt négy szekcióra bontva összesen 13 előadást hallgathattak meg a 19. század elejétől egészen a rendszerváltásig. Az előadók között találhatunk olyanokat, akik már a korábbi években is részt vettek az értekezésen, azonban szép számmal jelentkeztek olyan hallgatók is, akik idén először engedtek betekintést kutatási témájuk egyik szegmensébe, vagy másik doktori programból érkeztek.

Varga Zsuzsanna, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának köszöntőjét követően Fónagy Zoltán habilitált egyetemi docens vezetésével vette kezdetét a konferencia első szekciója, melyben 19. századi témákkal kapcsolatos kutatásaikról számoltak be az előadók. Az előzetes tervekkel ellentétben a szekció során két hallgató ismertette kutatási eredményeit. Elsőként Gurczó K. Enikő (Művelődéstörténeti Doktori Program) szólalt fel Múzeumalapítás Dél-Magyarországon című előadásában. A referáló egy 19. századi dél-magyarországi múzeumalapítási kísérletet vázolt fel, az alapítástól kezdve egészen az első néhány évtized működéséig vizsgálva az eseményeket.

Ezt követően Kovács Eszter (Modernkori Magyarország Doktori Program) Az uradalmi cselédek lakhatási körülményeinek változása az 1907. évi cselédtörvény hatására a vép-szőllősi-pecöli hitbizományi uradalom példáján című referátumában osztotta meg kutatási eredményeit. Az előadó az 1907. évi cselédtörvényt és annak előzményeit mutatta be, majd ezt követően mikrotörténeti szinten vizsgálta az Erdődy család uradalmában élő cselédek viszonyait.

Szerencsés Károly habilitált egyetemi docens elnökletével vette kezdetét a második szekció, melyben a 20. századi történelem első felének híres szereplőivel kapcsolatban hangzottak el referátumok. Elsőként Ivánfi Miklós (Modernkori Magyarország Doktori Program) szólalt fel, aki Cholnoky Jenő és a politikai radikalizmus címmel tartotta meg előadását, melyben a földrajztudós meggyőződéseinek radikalizálódását mutatta be. Bauman Fruzsina (Modernkori Magyarország Doktori Program) Kultuszminiszter a ravatalon. Klebelsberg Kunó gyászszertartása emlékezete címmel mutatta be a korszakban elismert kultuszminiszter temetését és emlékezetét, a gróf 1932. évi halálától egészen 1945-ig.

A szekció utolsó referálója, Hunyadkürti Soma (Modernkori Magyarország Doktori Program) Németh László társadalomképe és közéleti szerepe a második világháború alatt címmel ismertette legújabb kutatásait. Az előadó azt kísérelte meg bemutatni, hogyan alkalmazta az író az európai társadalomfejlődésről kialakított nézeteit a magyar történelem korábbi 150 évének kérdéseire vonatkoztatva.

Az ebédszünetet követően Zeidler Miklós habilitált egyetemi docens vezényletével kezdődött meg a harmadik szekció, mely közvetlenül a második világháború utáni időszak bemutatásával fogalakozott. Hrestyákné Hajdu Edit (Modernkori Magyarország Doktori Program) Anyagi érdekeltséget ösztönző tényezők hatása a lónyai Béke téeszében címmel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település, Lónya Béke Termelőszövetkezetének működését vázolta fel. A következő előadást Lakatos Dorina (Modernkori Magyarország Doktori Program) tartotta Államvédelmi Hatóságban dolgozó nők társadalmi háttere címmel, aki előadásában rávilágított arra, hogy kik és milyen háttérrel rendelkező nők kerültek a politikai rendőrséghez, valamint milyen jellegű munkát végeztek.

Tóth Nikolett (Modernkori Magyarország Doktori Program) Amikor a női egység létrejött. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének II. Országos Kongresszusa címmel a második világháborút követő időszak nőmozgalmát ismertette, azon belül is az MNDSZ-ben dolgozó női káderek elért sikereit és a jövőbeli terveiket vizsgálta. A szekció utolsó felszólalója, Pataki István (Modernkori Magyarország Doktori Program) Egy nő társadalmi mobilitása a Kádár-korszakban: Tatai Ilona felemelkedése címmel egy olyan nőt választott előadása alanyául, aki saját erejének köszönhetően küzdötte fel magát a legmagasabb pozíciókig.

A negyedik és egyben utolsó szekciót Erdődy Gábor professzor emeritus vezetésével bonyolították le, melyben főként a 20. század második felével és végével foglalkozó hallgatók szólaltak fel. Lázár Andor (Társadalom – és Gazdaságtörténeti Doktori Program) Szekfű Gyula a 19. századi magyar történetírásról című előadásában feltárta Szekfű munkáit a 20. századi historiográfia irodalmában, valamint a történész munkáinak kortársi recepcióját, illetve későbbi visszhangját. A szekció második előadója, Tüske Tamás (Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék) a Sopron és a hűség mítosza, imázs és reprezentáció a 20. században című előadásában a modern Sopron arculatának és városképének kialakulását vizsgálta a trianoni békediktátum után, és a város helyi identitásának különböző rétegeire hívta fel a figyelmet.

A szekció harmadik előadója, Paládi Renáta (Modernkori Magyarország Doktori Program) Az ukrán- és a magyarságpolitika metszéspontján – Az ungvári konzuli képviselet 1991. augusztusi megalapítása című előadásában az ungvári konzuli képviselet megnyitásának érdekében tett előkészítő munkálatokat mutatta be. Az utolsó előadó, Zsidi Bernát (Modernkori Magyarország Doktori Program) „Dinamikus stabilitás vagy stabil dinamizmus” – Láng István akadémiai működése különös tekintettel az 1989/90-es rendszerváltás időszakára című előadásában rávilágított, hogyan lett Láng István a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és milyen cselekvési lehetőségei voltak az adott korban.

Az egész napos konferencia Varga Zsuzsanna professzor asszony zárszavával záródott. Mindegyik szekciót egy-egy tartalmas vita zárta, melyek során a résztvevőknek lehetőségük adódott feltenni kérdéseiket és megoszthatták észrevételeiket.

Bauman Fruzsina Katalin

Fotók: Lakatos Dorina és Gáva Szabina

Ezt olvastad?

Magyarországi szabadkőműves oktatási intézmények hálózata a Kelet közlöny alapján (1899–1911)

A népoktatásügy, népnevelés, az alsóbb néprétegek szellemi felzárkóztatásának víziója tehát már a 19. század második felétől előkelő helyet foglalt el

X