A Barberinik és Európa – Könyvbemutató a Központi Szemináriumban

A számos helyen felfedezhető, három méhhel díszített Barberini-címer a mai napig hirdeti az egykori itáliai család hajdani erejét, vagyonát és befolyását. Mindez elsősorban Maffeo Barberini, azaz VIII. Orbán pápa (1623–1644) révén oly mértékben fonódott össze Rómával, valamint a Szentszékkel, hogy a család a 17. században az európai nagypolitika élvonalába is bekerült. A família különleges történetének Európához – és azon belül Magyarországhoz is – fűződő viszonyát járta körbe egy, 2021 decemberében a római Istituto Nazionale di Studi Romaniban tartott nemzetközi konferencia. Az ott elhangzó előadások tanulmánykötet formájában is megjelentek I Barberini e l’Europa (A Barberinik és Európa) címmel Viterbóban, az Acta Barberiniana sorozatban, Tusor Péter és Alessandro Boccolini szerkesztésében, az Edizioni Sette Città gondozásában. A kötet bemutatójára pedig 2022. szeptember 22-én a budapesti Központi Szeminárium falai között került sor.

A kötetbemutató résztvevői

Az eseményt a Fraknói Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a Kutatócsoport a tanulmánykötet alapját jelentő konferencia egyik szervezője volt, ezért is került sor épp Budapesten annak bemutatására. Ezt követően a PPKE BTK Olasz Tanszék oktatója, Domokos György, valamint az SZTE docense és a Kutatócsoport főmunkatársa, Kruppa Tamás ismertette a kötetet. Ennek során nem időrendi, hanem sokkal inkább földrajzi sorrendben haladtak, Keletről Nyugat felé ismertetve a tanulmányokat.

Tusor Péter nyitóbeszéde

Kruppa kiemelte, hogy a tanulmánykötet bevezetője meghatározza a korszak alapvető tendenciáit, elsősorban azt a diplomáciai változást, amely során a kora újkorra a pápaság egyre jobban veszített a tekintélyéből, s lassan egy lett az itáliai államok között.

Ezt követően elsőként Francesca De Caprio tanulmányát ismertette, amelyben a szerző a Barberini család egy érdekes tagjának, VIII. Orbán pápa nagybátyjának, a kereskedő Raffaelo Barberininek a moszkvai kereskedelmi útjáról készült jelentését mutatta be. A jelentésből megismerhetjük a korabeli Oroszországot, továbbá magának a cárnak a moszkvai udvarát.

Kruppa Tamás

Alessandro Boccolini tanulmánya a Barberini-rokon Rinaldo d’Este 1674-es lengyel trónjelöltségének forrásait mutatja be. Rinaldo édesanyja Lucretia Barberini volt, s a trónjelöltség részleteit Francesco Barberini kiterjedt levelezéséből vázolhatjuk fel. Egy itáliai patrícius család idegen földön való címszerzési kísérlete nem számított egyedi esetnek, ezt egy hanyatló család egykori presztízsének visszaszerzéseként értelmezhetjük. Továbbra is Lengyelországban maradva Kruppa Gaetano Platania tanulmányát is ismertette, amelyben a szerző Carlo Barberini bíboros protektor szerepéről értekezett. A bíborosnak jelentős érdemei voltak a magyarországi felszabadító háborúk kezdeti megszervezésében. Ennek bemutatásához a szerző felhasználta a bíboros protektor és a varsói udvar olasz királyi titkárai között zajló levelezést is.

A bemutatott tanulmánykötet

A lengyel kapcsolatok felvázolása után a Fraknói Kutatócsoport vezetőjének, Tusor Péternek a Barberinik és a magyarok közti, Fraknói Vilmos óta kutatott kapcsolat bemutatását nyújtó, eddig ismeretlen forrásokat is megszólaltató tanulmányának ismertetése következett. A relátor kiemelte, hogy a kapcsolat intenzitása a harmincéves háború alatt érte el a csúcsát, erre jó példa id. Francesco Barberini, a pápai diplomácia irányítójának a levelezése is.

Silvano Giordano írása VIII. Orbán és II. Ferdinánd kapcsolatát mutatja be a tanulmánykötetben annak tükrében, hogy az egyébként deklaráltan franciabarát pápa hogyan próbálta a Francia Királyság és a Habsburg Birodalom közti ellentéteket tompítani. Giuseppe Mrozek Eliszezynki a simancasi levéltári forrásokat megszólaltatva pedig azt ismerteti értekezésében, hogy a Barberini-pápa halála után hogyan próbálta a spanyol udvar az egykori pápa famíliájának hatalmát minél jobban megtörni, s mindez hogyan vezetett a Barberini család tagjainak Párizsba meneküléséhez. E folyamat egyik fontos szegmense volt a bíborosi kollégium „megtisztítása” a Barberiniktől.

Fedeles Tamás és Nemes Gábor

Az Ibériai-félszigeten maradva Isabella Iannuzzi és Gaetano Sabatini az 1640-ig spanyol megszállás alá került Portugália és a Barberinik kapcsolatát elemezte. A tanulmány kapcsán Kruppa Tamás kiemelte, hogy VIII. Orbán pápa nem talált kivetnivalót az egységes királyság gondolatában, de ellenállt a centralizáció erőltetésének. A korszak ezirányú törekvéseit jól mutatja a portugáliai nuncius levelezése is. Maffeo Barberini még pápasága előtt, 1601-ben egy pápai diplomáciai megbízás keretében már járt Párizsban, majd rendkívüli követként 1604 és 1607 között is francia földön tartózkodott. Mindez a pontifikátusa diplomáciai irányát is alapjaiban befolyásolta. A pápa és a Francia Királyság közti kapcsolatokat ismertette Olivier Poncet tanulmánya, kiemelve e kapcsolatok kölcsönösségét és árnyalatait.

Ezt követően Kruppa az északi szomszéd, Anglia irányába terelte a hallgatóság figyelmét, s Matteo Binasco tanulmányát mutatta be, melyben a szerző Francesco Barberini, Anglia és Skócia bíboros protektorának működését tárgyalja.

Kruppa kiemelte, hogy Maffeo Barberini 1608-ban Skócia protektora lett, majd őt követte az említett Francesco mint Anglia és Skócia bíboros protektora, akinek a figyelme kiterjedt a szigetországba küldött misszionáriusokra, az onnan érkező menekültekre, valamint a kollégiumuk működésére is. Az európai körképet követően Kruppa visszatért Rómába: Giovanni Pizzorusso tanulmánya ugyanis az 1622-ben alapított Propaganda Fide Kongregáció és a Barberinik közel egy évszázados, szoros kapcsolatát dolgozta fel, hiszen a családnak hat tagja is a kongregációban működött, élén Maffeóval.

A relátor Matteo Sanfilippo tanulmányával elhagyta az öreg kontinenst, ugyanis a szerző kapcsolódó tanulmányában az észak-amerikai kolóniák és a Barberini bíboros neposok (id. és ifj. Antonio Barberini) által irányított Kongregáció kapcsolatát mutatta be, kiemelve, hogy a család egyes egyházi ügyek érdekében a Franciaországgal való konfrontációt is vállalta. A kötet utolsó tanulmánya közvetlenül nem a hit és a politika kérdésével foglalkozott, hanem a művészet fontosságával: Dalma Frascarelli ugyanis a Barberinik művészetpártoló, mecénási tevékenységét mutatta be írásában, amelynek során a márvány és a vászon mögött egy komoly mecenatúra-programot vázol fel.

Összegzésként Kruppa kiemelte, hogy a napvilágot látó kötet a Barberini család politikai és egyházi, továbbá Európa egészére, valamint Amerikára is kiterjedő tevékenységét mutatja be a család legfontosabb személyén, VIII. Orbán pápán, valamint eleddig sokszor ismeretlen vagy háttérbe szorult családtagokon keresztül.

Domokos György

Kruppa Tamás ismertetését Domokos György, a PPKE BTK italianista tanára egészítette ki, megemlékezve a család címerének római nyomairól, valamint többek közt felhívva a figyelmet arra, hogy e korszak egybeesik Pázmány Péter működésével és a katolikus egyetem megalapításával is, ezért különösen fontos a korabeli nemzetközi egyházi viszonyok megfelelő ismerete. Végül Domokos kiemelte, hogy VIII. Orbán pápa halálával egy korszak zárult le Itália és a pápaság történetében.

Kanász Viktor

A bemutatott kötet adatai: I Barberini e l’Europa, a cura di Péter Tusor e Alessandro Boccolini. (Acta Barberiniana 5) Viterbo: Sette Citta, 2022. A kötet teljes terjedelmében letölthető a Fraknói Kutatócsoport honlapjáról.

Az eseményről készült videófelvétel itt tekinthető meg.

A cikk az Újkor.hu és az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

Fotó: Kanász Viktor

Ezt olvastad?

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete honlapján elérhetővé vált  egy tematikus történelmi kisfilm-gyűjtemény. Az oktatóvideók az ókortól egészen a jelenkorig tárgyalnak különféle