A Himnusz kézirata és a magyar kultúra napja

Január 22-én a magyar kultúra napját ünnepeljük 1989 óta. A jogalkotók választása nem véletlenül esett erre a napra: 1823-ban ekkor zárta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. A vers eredetije máig fennmaradt, és 1946 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A kézirat kalandos történetéről, Magyarország nemzeti könyvtárába kerüléséréről, illetve fizikai állapotáról rövid interjú jelent Földesi Ferenc kézirattári osztályvezetővel az Országos Széchényi Könyvtár blogján 2011-ben, amelyet a mai kerek évfordulóra tekintettel idézünk fel.

A Himnusz útja az Országos Széchényi Könyvtárba

Sok vers keletkezési dátumát nem ismerjük. A Himnusz azért nem tartozik ebbe a halmazba, mert fennmaradt az eredeti kézirat, és Kölcsey saját kezűleg írta rá a végső tisztázás dátumát. A költő 1838-ban elhunyt, s kéziratainak nagy részét unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra – akihez a Parainesist is írta – hagyta. A kéziratokat mind a Magyar Tudományos Akadémia, mind Heckenast Gusztáv könyvkiadó meg szerette volna vásárolni, azonban a tárgyalások elakadtak. A család birtokában maradó iratok nemzedékről nemzedékre öröklődve eltűntek a nyilvánosság szeme elől, majd csak 1944-ben tűntek fel újra. 1946-ban az akkori tulajdonos, Szenes Magda az Országos Széchényi Könyvtárnak adományozta a teljes csomagot, ahol ma is szakavatott körülmények között őrzik darabjait.

A Himnusz fizikai állapota

A Himnusz kéziratát eredetileg egy kettéhajtott lappár alkotta, az írás pedig a belső oldal hátlapján kezdődött. Mára a lappár kettészakadt. Mindkét lap széle kopott, a második lap hiányos is, és a lyuk égésnyomra emlékeztet. Elképzelhető, hogy nem tűzkár érte, hanem tinta ömlött a papírra, amely a későbbiekben lyukat mart rajta. A kézirat egyéb tekintetben sértetlen, a papír jó állapotban van, műtárgyvédelmi szempontból nincs vele gond, így az elmúlt évtizedekben már több kiállításon meg lehetett tekinteni.

A kivonatolt interjú Nemzeti Himnuszunk kalandos útja címmel jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár blogján 2011. február 4-én. A szöveg ide kattintva olvasható el teljes terjedelmében.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Államelmélet és nemzetiségi koncepció Eötvös József politikai gondolkodásában

Báró Eötvös József (1813-1871) jogász, író, politikus, állambölcselő, a reformkor és a kiegyezés korának egyik legsokoldalúbb, európai látókorú egyénisége volt.

X