irodalomtörténet
Az útleírás mint történeti forrás?
Az emberiség már az ókorban is fontosnak tartotta távoli tájak leírását és megismerését. Ez az igény a középkor végeztél, a nagy földrajzi felfedezések kezdetével ismét csak erősödni kezdett, s az
Budapest ostroma a 20–21. századi magyar szépírók szemével
Hetvenhét éve, 1945 február 13-án ért véget Budapest ostroma. 1944 végnapjaitól Pest hozzávetőleg egy, Buda pedig közel két hónapon keresztül pusztító harcok színhelye volt, melynek eredményeként a város jelentős része
Ünnep- és emléknapok, kerek évfordulók 2022-ben
Mikorra esnek Magyarország ünnep- és emléknapjai 2022-ben? Milyen jelentősebb kerek évfordulók várhatók? E kérdések megválaszolásához szeretnék segítséget nyújtani az alábbi áttekintéssel. Az adatok forrásául szolgáló weboldalakat feltüntettem a cikk végén. Az
Szembenézés a keserűséggel – Gustave Flaubert
Impassibilité: az írónak hidegen, tárgyilagosan kell bemutatnia hőseit, nem mérlegelheti tetteiket, főképp nem fejezheti ki érzelmeit egyikük iránt sem – hiszen a valóság is épp ilyen közönnyel ad teret életünknek.
„Mert elhagyatnak akkor mindenek” – Pilinszky János élete és munkássága
Pilinszky János életébe és munkásságába többször is jelentősen közbeavatkozott a történelem. Művészetét jelentősen meghatározták a második világháború személyesen átélt borzalmai, majd a kommunista időszak alatt többször is nehézségekbe ütközött. Életpályája
„A történelem végül is ugyanolyan emberi konstrukció, mint az irodalom” – interjú Kántás Balázzsal
Kántás Balázs irodalomtörténetből doktorált, értekezését Paul Celan bukovinai német zsidó költő életművéből írta. Költőként, műfordítóként is jegyez köteteket, ugyanakkor levéltárosként dolgozva sorra adja közre forráskiadványait, és történettudományi doktori eljárását is
„A magyar Luther” nyomában – Rövidfilm Dévai Bíró Mátyásról
A reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékezve 2017-ben emlékévet tartottak Magyarországon, amelynek keretében sorra valósultak meg a hitújítással kapcsolatos rendezvények, tudományos és művészeti alkotások. Ebbe a sorba illeszkedik a Dévai Bíró
„Tüzes szárnyú édes elmélkedő emberek…” – Az első magyar Dante-fordítás 1521-ből
Dante Alighieri (gyakran csak Dante; Firenze, 1265. május második fele–Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő az olasz és a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusának számít, így nem elhanyagolható kérdés, hogy mikor
Trianonok, emlékező múlt és jelen
Nem jó szó – valójában írónak lenni hozzá is kevés lenne…, meg aztán alighanem konvencionális is, ha az alábbi kötetről (kötetekről) lakonikus egyszerűséggel pusztán annyit mondok alaphangként: katasztrofális. Sok évtizede
A romlás virága – Charles Baudelaire
Napóleon után az útkeresés jellemezte Franciaország történelmét. Forradalmak, lázadások, uralkodók és államformák váltották egymást, miközben új társadalmi rétegek, értékek szorították háttérbe a régieket. A művészetben a szenvedélyes romantika söpörte félre