irodalomtörténet
Trianonok, emlékező múlt és jelen
Nem jó szó – valójában írónak lenni hozzá is kevés lenne…, meg aztán alighanem konvencionális is, ha az alábbi kötetről (kötetekről) lakonikus egyszerűséggel pusztán annyit mondok alaphangként: katasztrofális. Sok évtizede
A romlás virága – Charles Baudelaire
Napóleon után az útkeresés jellemezte Franciaország történelmét. Forradalmak, lázadások, uralkodók és államformák váltották egymást, miközben új társadalmi rétegek, értékek szorították háttérbe a régieket. A művészetben a szenvedélyes romantika söpörte félre
„A szépség költője” – John Keats élete
„Itt nyugszik az, kinek nevét vízre írták” – olvasható John Keats sírján, Róma protestáns temetőjében, a Cimitero Acattolicoban. Úgy tudjuk, hogy maga a haldokló költő fogalmazta meg sírfeliratát, ezt a
A múlt üzenetének ereje – interjú Knapp Évával
Knapp Éva neve fogalom a magyar irodalom- és eszmetörténeti kutatásokban. Önálló, illetve férjével, Tüskés Gáborral közösen publikált tanulmányai és kötetei állandó igazodási és referenciapontok a szakmában. Az első és mindmáig
Háromszáz kerek történelmi évforduló 2021-ben
A kerek évfordulók mindig élénk érdeklődést váltanak ki. 2021-ben is számtalan jubileumi alkalom kínálkozik, ami ihletet adhat előadások, konferenciák, tudományos és kulturális rendezvények megszervezéséhez, a történelem érettségi témaköreinek „megjóslásához”, országos
Hírlapkönyvtár és írói lexikon – id. Szinnyei József emlékére
Id. Szinnyei Józsefet Magyarország egyik legnagyobb bibliográfusaként, hírlaptudósaként, a Magyar írók élete és munkái című lexikon szerzőjeként, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának megalapítójaként tartjuk számon. Szinnyei Ferber József néven született
Mikszáth Kálmán és Rimaszombat
A dualizmus korának egyik legjelentősebb alkotója, Mikszáth Kálmán gyerekkorának egy jelentős szakaszát Rimaszombatban töltötte, s itteni élményei végigkísérték pályáját, vissza-visszaköszönve irodalmi műveiben. Hogyan élte meg az író az töltött éveket,
Magyar–cseh kapcsolatok a kora újkorban – interjú Kovács Eszterrel
Hogyan kapcsolódott egymáshoz a 16–18. századi magyar és cseh művelődés? Mennyire ismerték az iszlámot a korabeli Csehországban, és milyen képet alkotta a cseh szerzők a törökökről? Hogyan lehet a csehországi
Szilárdan a szocialista realizmus talaján
Egy dokumentumkötetnek eredendően nincs semmi köze ahhoz a reflexióhoz, melyet létéről vagy tartalmáról közreadnak kritikusai, olvasói, értékelői. Talán lesz, de természetszerűen nem is lehet. Mint ahogy egy recenziónak sincs elemi
A kora újkori értelmiség útkeresései – interjú Almási Gáborral
Almási Gábor a 15. század végétől a 19. század elejéig kutatja a magyarországi és európai eszmetörténetet és a latin nyelvű művelődést. A 16. század második felének humanista irodalmában éppúgy otthon