A holokausztkutatás aktuális kérdései – a TheHistoryGeek interjúja Klacsmann Borbálával

Hogyan lesz valaki holokausztkutató? Miként állnak a magyarországi holokausztkutatások? Mennyiben ágyazódnak be a nemzetközi kutatásokba? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett a TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának hatodik adásában Klacsmann Borbála történésszel Mezey Csaba Bence és Lengyel Ádám. A műsort a holokauszt magyarországi emléknapjának alkalmából ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Az elBeszélő a TheHistoryGeek YouTube-csatorna podcastjéből nőtte ki magát, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa egy-egy konkrét történelmi korszak vagy téma kutatójának munkásságát. A műsorban a történelem társtudományai is helyett kapnak, így például néprajzos, régész, szociológus vagy pedagógus vendég is szerepelt már. Az eddig interjúalanyok Klacsmann Borbálán kívül Apjok Vivien, Bodor Tímea, Fejes János (vagy másnéven Doktor Metál), Fekete Marianna, Gellérfi Gergő, Gergácz Rebeka, Hermann Róbert, Maróti Zsolt Viktor, Rudisch Ferenc és Szőts Zoltán Oszkár voltak. A podcastek általában három nagyobb egységre oszthatóak, egy rövid bemutatkozás után arról beszélgetünk, hogy ki miért és hogyan került a pályára, majd ezt követi a podcast központi témája (szándékosan nem kutatási témát írok, hiszen nemcsak kutató történészek az elBeszélő vendégei), végezetül a szakmai profil mögötti ember ismerhető meg, ebben a blokkban szóba kerülnek hobbik és egyéb érdeklődési területek.

A hatodik elBeszélő adás központi témája a holokauszt és a holokausztkutatás. Az adás a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, január 27-én került ki a csatorna oldalára. A beszélgetés elején megtudhatjuk, hogy koránt sem volt kőbe vésve, hogy Klacsmann Borbála történészi pályán köt ki, ahogyan az sem, hogy a kutatói pályán találja meg a helyét. Mint kiderül, eleinte a középkori Franciaország, egész pontosan a khatarok (albigensek) elleni keresztes hadjárat iránt érdeklődött, majd innen jutott el a holokauszthoz mint kutatási témához.

Klacsmann Borbála
Klacsmann Borbála

Az adás következő bő egy órája a holokausztról és annak kutatásáról szól. A személyes érintettség kérdésének kivesézése, illetve a holokauszt fogalmának definiálása után Klacsmann Borbála doktori disszertációjára terelődik a szó. A kutató értekezésében mikrotörténeti megközelítést alkalmazva a Pest megyei zsidóságra koncentrált, nagy hangsúlyt helyezve az „utóhatásokra”, egészen pontosan a túlélők kárpótlására és a jóvátétel témakörére. Egyszerre jelenik meg a holokauszt és egyúttal a Kádár-rendszer hozzáállása ehhez az eseményhez, valamint a zsidó túlélőkhöz. A kutató megemlítette saját, Holokauszt történetek nevű Facebook-oldalát, ahol forrásokat, élettörténeteket ismertet röviden az érdeklődőkkel. A téma nehézségének átadása, a holokauszt médiaábrázolása, Anne Frank naplója is szóba kerül. A műsorvezetők provokatívabb kérdéseket is feltesznek: például milyen a holokauszt médiareprezentációja, mennyire kikutatott téma, miként viszonyul megítélése más népírtásokhoz? Klacsmann Borbála válaszai során felhívta a figyelmet arra, hogy bár felületes szemlélők számára úgy tűnhet, a holokausztot túlzott médiafigyelem övezi, mégis e tragédia részletei kevéssé ismertek Magyarországon, s mozaikjai ritkán állnak össze egységes képpé. A kutató szerint ezért is fontos, hogy e témával újra és újra foglalkozzunk, s próbáljuk megértetni az érdeklődőkkel azt, ami történt. A beszélgetés során személyes példák és történetek is előkerülnek.

Klacsmann Borbála rendszeresen publikál az Újkor.hun is. Írásai ide kattintva érhetők el.

A beszélgetés utolsó fél órája Klacsmann Borbála hobbijaiba enged betekintést, ezzel némi könnyedséget és vidámságot csempészve a komor témát feldolgozó adás végére. Mint kiderül, a kutató szenvedélye a csokoládé, maga is készít csokoládékülönlegességeket: ehhez kapcsolódóan is írja a MeseCsoki blogot. A kézműveskedés és a meseírás egyébként is érdekli, valamint öt éves kora óta csellózik.

Klacsmann Borbála
Klacsmann Borbála

A teljes adás itt tekinthető meg:

 

Csapó Fanni

Ezt olvastad?

A két világháború között, különösen az 1930-as évek második felében több tízezer magyar mezőgazdasági idénymunkás dolgozott Németországban. Kevésbé ismert azonban